Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-26 / 71. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 26. Vélemény És háttér 7 Megérdemli ez az igazmondó, magyarbarát, az országot felvirágoztató jellemes ember Köszönjük meg mi is Ficónak Maiina Hedvig megalázását, a dunaszerdahelyi szurkolóverést, Sólyom László kiebrudalását, a magyarkártya folyamatos kijátszását, a SNS kormányba emelését meg a többi nekünk tett kedves gesztust. Szombaton megköszönhetjük. GÁL ZSOLT „Köszönöm a támogatást” - olvasható meglepő módon magyarul Robert Fico néhány délszlovákiai óriásplakátján. Nincs mit, de szó szerint - mondhatnánk cinikusan, hisz alig akadhat józanul gondolkodó szlovákiai magyar, aki az első fordulóban neki adta a szavazatát. Nagyon szorulhat a hurok Fico nyaka körül, ha már a mi támogatásunk is hirtelen fontos lenne neki. Javaslom, köszönjük meg azt a támogatást, amelyen hosszú hat éven át kaptunk tőle. Szombaton a szavazóurnáknál. Mondjunk köszönetét a Maiina Hedvig ügyért és a hasonló esetekért, amikor futószalagon gyártanak az áldozatokból vádlottat, hogy aztán az állam (i) gazságszolgáltató gépezete meghurcolhassa. Az a gépezet, amelyek élén a Ficóval puszil- kodó harabinok állnak, Fico jóvoltából. Ahol mindenáron meg kellett akadályozni Čentéš főügyészi kinevezését, ahol a sármos „Kali” a belügyminiszter, aki mostanáig adós egy dunaszerdahelyi meccsen készült videófelvétellel, amelyen állítólag azt kellene látnunk, hogy magyarok ököllel vernek szlovák rendőröket. Mondjunk köszönetét a nekünk tett sok-sok gesztusért, Sólyom László kitiltásáért, az állampolgárság megvonásáért és ezzel való fenyegetőzésért, a Svätopluk „szlovák király” pozsonyi vár előtt feszítő szobra által szimbolizált, állami szintre emelt történelemhamisításért. A magyarkártya folyamatos kijátszásáért, főként a legutóbbi elnökválasztáson. Tiszteljük meg Mečiart és Slotát, Fico koalíciós partnereit, és emlékezzünk meg arról, ők Köszönjük meg Ficónak Medart és Slotát is, emlékezzünk meg róla, milyen sok jót tettek a szlovákiai magyarságért. ketten is milyen sok jót tettek a szlovákiai magyarságért. Egyben fejezzük ki hálánkat az államadósság megduplázásáért, azért, mert, Szlovákiában ismeretlen fogalom a korrupció, alacsony a munkanélküliség és immár megérdemeljük a szociális biztonságot is. Ficóról tudunk mindent. Csak azt nem, hogy ateista-e vagy hívő keresztény, hogy volt-e kólázni a Vazov utcai gorillatanyán, hogy tudott-e a kvótaeladási seftekről, hogy tényleg az ő hangja mondja-e azt, hogy „saját eszével” szerzett 75-öt (millió koronát a kampányra) és a pártjában kell egy párhuzamos finanszírozási struktúra. Elvégre ez a kedves, fiatalfra retusált) ember mindig igazat mond, például, amikor 2010-re autópályát ígért Kassáig (szigorúan az északi variánst), vagy amikor azt mondta, hogy 2014-ben már nem lesz a nagypolitikában. Tegyünk neki szívességet, menjünk el szombaton szavazni és legalább ennek a legutóbbi ígéretnek a teljesítéséhez juttassuk egy lépéssel közelebb. Valljuk meg, ennyit igazán megérdemel. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Ebéd a kormányfőnél (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET Déli közöny VERES ISTVÁN Évtizedek óta hallgatjuk, milyen fegyelmezettek és mennyire jól mozgósíthatók a szlovákiai magyar szavazók, azt viszont még mindig nem tudtuk meg, miért produkáltak a délijárások lényegesen alacsonyabb a részvételt az államfőválasztás első fordulójában, mint a szlovák többségű területek. Bárdos Gyulának igaza volt, amikor azt mondta, hogy nem Fico, hanem a közöny a legnagyobb ellenfele - a magyar választók alig harmadát tudta megszólítani, a többiek inkább a kertet rotovátorozták. Ugyanis a korai felmelegedés miatt idén nem szabad halogatni a talaj-előkészítési munkálatokat, mert ha a nedvesség eltűnik a kert felszíni rétegéből, kockázatossá válik a ve- teményezés sikere. Nyilván azt is tudták, hogy Bárdos pofára esésével nem kerül kockára semmi: kampányának egyetlen üzenete az volt, hogy végre itt a magyar jelölt, így kitűzött célját már azzal elérte, hogy beregisztrált az indulókközé. Bugár a Híd jelöltjének pofára esése után megmondta, hogy Kiskára szavaz, Berényi pedig ha ki is találja szombatig, kit támogat, az már valószínűleg csak az MKP valamelyik weboldalára fog felkerülni. Azt is hozzá kell tenni, hogy a szavazók 99 százaléka nem pártelnöki távvezérlésre működik. Nincs tehát okunk, hogy szombaton nagyobb választási részvételt reméljünk a déli járásokból. A kerti munka viszont egyre több, minden hétvégén kirándulóidő van, komoly elszántság kell tehát ahhoz, hogy valaki egy választással tönkretegye a szombatját. Elvégre, aki napi szinten nem figyeli a politikát, teljes természetességgel letojja, melyik bácsi fog mosolyogni öt évig a Grassal- kovich-palotában. És mivel a magyarok által lakott járások alkalmasabbak a mezőgazdaságra, mint az északabbi régiók, részben érthető, hogy egy enyhe márciusi szombaton Dél-Szlovákiában inkább a kertekbe mennek tömegesen a választók, nem pedig a szavazóhelyiségekbe. Persze ez a kettő nem zárja ki egymást, de lássuk be: kell bizonyos fokú aberráltság ahhoz, hogy egy kellemes dugványozást megszakítsunk csak azért, hogy később valamelyik párt furfangos grafikonjain kimutathassa: minket is mozgósított. KOMMENTAR Lehet választani MARIÁN LEŠKO 4M Robert Fico elnökjelölt levelet írt a választókéi» nak, melyben leszögezi, hogy ellentétben And- ■ rej Kiskával ő államfőként a párbeszédre és az > M együttműködésre törekedne, hogy az embere- ■HfÉF' 'J| két nem megosztani fogja, hanem összefogni. TBBj Csakhogy aki az elmúlt tizenöt évben akárcsak egy hetet is tartózkodott Szlovákiában, az tudja, hogy Fico - ugyanúgy, mint előtte Vladimír Mečiar - a konfliktuskereső politikus prototípusa: programszerűen és folyamatosan gyártja a konfliktusokat és ezek által érvényesül a politikában. Ha Fico most valóban összefogni akarná a társadalmat, önmagát és mindent meg kellene tagadnia, amit a Smer megalapítása óta tett. A bibliai pálforduláshoz mérhető változásra lenne szüksége, mint amikor a keresztényüldöző Saulból Pál apostol lett. Ám a bibliai időkben azért jóval gyakrabban estek csodák, mint a mai Szlovákiában. A politikai elemzők egyetértenek abban is, hogy normális körülmények között Andrej Kiska nem kerülhetett volna az elnökválasztás második fordulójába. Egyrészt azért, mert most az a helyzet állt elő, hogy semminemű politikai tapasztalattal nem rendelkező ember lehet a köztársasági elnök, másrészt pedig - és ez a lényegesebb - olyan ember, akivel közszereplőként a nyilvánosságnak semmiféle tapasztalata nincs. Mindaz, amit Kiskáról tudunk, azt kampánybeli megnyilatkozásai alapján tudjuk, illetve még Robert Fico vádaskodásaiból. Természetesen rejt magában veszélyeket, hogy a legfőbb közjogi méltóság posztjára olyan ember kerül, aki egészen a közelmúltig közszereplőként nem nyilvánult meg, akiről nem tudjuk, hogyan viselkedik, reagál feszült helyzetben, nyomás alatt, tettei alapján nem tudjuk megítélni karakterét, értékrendjét. Egyszerűbb lenne kávézaccból megjósolni, hogy milyen elnök lesz, mint a kampányban elhangzott általános, sőt időnként politikailag naiv kijelentései alapján. De ahogy Erik Láštic politológus mondja, a tapasztalatlanság még nem kizáró tényező. Ezzel szemben Ficóval elég tapasztalatunk van már, több is, mint kellene. Bátran leszögezhetjük, hogy kormányfőként nem tartotta be alkotmányos esküjét, hogy valamennyi állampolgár érdekét fogja szolgálni. A kvótabotrány vagy az útdíjbotrány még első kormányzása idején ezt jól felfedte. Kormányfőként elnyomta az ellenzéket, amely a parlamentben nem önmagát, hanem a társadalom egy nagyon jelentős részét képviseli. Előszeretettel föstöget ellenségképeket, jelentősebb témái közt szerepel a magyar kisebbség és az etnikai csoportok. Támadja a külföldi cégek vezetőit, a médiát, az újságírókat és a civil szervezeteket. Eddigi tapasztalataink alapján aligha képzelhető el, hogy majd az elnöki funkcióban másképpen viselkedne, mint eddig. A második fordulóban tehát van egyjelölt, akiről nem tudjuk, hogyalkalmas-e az államfői posztra, és tudjuk, hogy van egy, aki teljesen alkalmatlanná tette magát annak betöltésére. Alakuljon bárhogy is szombaton, a közvetlen elnökválasztás révén szavatoltan olyan elnököt kap a társadalom, amilyet megérdemel. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Katasztrófa lenne egy háború az oroszok számára Katasztrofális hatással lenne Oroszországra, ha támadást indítana Ukrajna ellen - állapítja meg a Financial Times. A tekintélyes brit gazdasági, politikai napilap szerint a Krím bekebelezésével Moszkva elérte, hogy Ukrajna többi részét elveszíti. Egyrészt a májusi választáson a Krím oroszai már nem szavaznak majd, másrészt az orosz fenyegetés Moszkva ellen hangolja a közvéleményt, ezért minden bizonnyal oroszellenes kormány alakul Kijevben. Egy kelet-ukrajnai offenzíva olyan politikai, gazdasági és katonai következmények veszélyét vetítené előre, amelyek elég súlyosak lennének ahhoz, hogy meginogjon a vezetőség pozíciója a Kremlben. A közelmúlt azt bizonyítja, hogy valahányszor a világ valamelyik vezető hatalma katonai erőt alkalmaz egy ország vele szemben ellenséges lakossága ellen, a rövid távú katonai győzelmet szinte mindig hosszú távú stratégiai vereség követi. „Ha orosz csapatok nyomulnak be Ukrajnába, Moszkva kezdetben diadalittassá válna, miközben Nyugaton ökölbe szorulnának a kezek. De az ukrajnai erődemonstráció végső soron súlyosan meggyengítené az orosz államot” - véli a lap. (MTI)
