Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-25 / 70. szám, kedd

20 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com Nem „csak úgy maguktól mozgékonyak" Aktív anya, aktív gyerek MTl-JELENTÉS A klímaváltozás az élelmezés biztonságát veszélyeztetheti, lassíthatja a gazdasági növekedést Hirtelen, drasztikus változások Grönland jege elolvadhat (SITA/AP-feIvéteI) Cambridge. Aktívabb anyáknak a gyermeke is többet mozog - állapította meg egy több mint ötszáz mamát és négyéves gyermekét vizsgáló brit kutatás. Sok anya azonban lényege­sen kevesebbet mozog, mint amennyi ajánlatos lenne - idézte a BBC hírportálja a Pe- diatrics című szaklapban is­mertetett kutatást. A Cambridge-i és a Sout- hamptoni Egyetem tudósai pulzusmérő segítségével mér­A kicsivel több anyai testmozgás is kedvező az egészségre, és nemcsak az övére, hanem a gyer­mek testi jólétére is. ték legfeljebb hét napon át, mennyit mozogtak a résztve­vők. Arra következtettek, a gyermekek egészségét javító törekvéseknek az anyáknál kel­lene kezdődniük. A gyermekek nem „csak úgy maguktól mozgékonyak”, a szü­lők pedig nagy szerepet játsza­nak abban, hogy korán kialakul­janak az egészséges mozgási szokások - írták a kutatók. A vizsgálat során 554 négyéves gyermek és édesanyja folyama­tosan, álmában és a vízben is hordta mellkasán a könnyű pul­zus- és gyorsulásmérő övét. Az anyák és gyermekeik ada­tai közvetlen összefüggést mu­tattak egymással - állapította meg Kathryn Hesketh gyer­mekgyógyász, a kutatás egyik vezetője. Minél többet mozog­tak az anyák, annál többet mo­zogtak a gyermekeik, és bár az nem derült ki a vizsgálatból, vajon az aktív kicsik futtatták-e maguk után a mamát, valószínű, hogy az egyikük ak­tivitása hatással volt a másiké­ra - magyarázta a kutató. Az anya aktivitását befolyá­solta, hogy dolgozik-e, illetve vannak-e a kicsinek testvérei. A tanulmány azt is megállapította, hogy amint anyák lettek, keve­sebbet mozogtak a nők, és akti­vitásuk gyakran nem tért vissza a korábbi szintre. A mozgáshi­ány ezután hatással lehetett a ki­csikre is - írták a kutatók. ,A fiatal szülőknek sok fon­tos tennivalója akad egyszerre, és nem mindig kerül a lista élé­re a sport. Azonban a kicsivel több anyai testmozgás is ked­vező az egészségre, és nemcsak az övére, hanem a gyermek tes­ti jólétére is. Elég lehet akár az egyszerű napi séta” - vélte Hesketh. Oslo. A klímaváltozás ve­szélyeztetheti az élelme­zés biztonságát, lelassít­hatja a világ gazdaságá­nak növekedését, és ta­lán már visszafordítha­tatlan károkat okozott a természetben - áll az ENSZ hamarosan nyilvá­nosságra kerülő jelenté­sének vázlatában. MT1/REUTERS Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 29 oldalas tervezete fel­vázolja azt is, miként lehet al­kalmazkodni a magasabb hő­mérséklethez, a több hőhullám­hoz, az árvizekhez és a maga­sabb tengerszinthez. Március 25-29-én több mint száz ország kormányai és tudó­sai találkoznak Japánban, hogy megszerkesszék és jóváhagyják a jelentést. A dokumentum a 2015-ös párizsi ENSZ-csúcsta- lálkozó számára készíti elő azo­kat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üveg­házhatású gázok kibocsátásá­nak korlátozásáról. A jelentés foglalkozik az éle­lem- és vízhiány, valamint az ál­lat- és növényfajok kihalásának kockázatával is. A terméshoza­mok egy évtized alatt akár két százalékkal is csökkenhetnek ahhoz képest, ha nem meleged­ne a klíma - áll a tervezetben. A természet egyes rendszere­ivel „hirtelen és drasztikus változások” történhetnek, ame­lyek visszafordíthatatlan követ- kezményekkeljárnak: Grönland jege elolvadhat, az Amazonas esőerdejekiszáradhat. A klímaváltozás visszavetheti a növekedést. Ha az iparosodás előttihez képest 2,5 Celsius-fok- kal emelkedik a bolygó éves hő­mérséklete, az a bevételek 0,2-2 százalékos csökkenését jelent­heti a tervezet szerint. A klíma már körülbelül 0,8 Celsius-fok- kal emelkedett. Az éghajlatváltozás sok ha­tása már érezhető, a kockáza­tok pedig lényegesen nagyob­bak lesznek, ha gyorsul a mele­gedés - mutatott rá Chris Field, a Stanford Egyetem kutatója, aki szintén részt vett a tervezet elkészítésében. Field hozzátette: tavaly egy klímaszkeptikus weboldal kiszi­várogtatta a jelentést, és az az­óta született hozzászólások ez­reit is figyelembe kell venni. Az előző IPCC-jelentés tévesen je­lezte előre, hogy a Himalája gleccserei mind elolvadhatnak 2035-re, és veszélyeztethetik embermilliók vízellátását Kíná­tól Indiáig. Az előrejelzéseket ezért is kíséri kritikus figyelem - jegyezte meg a kutató. Ez alkalommal egy alfejezet foglalkozik a kérdéssel, amely szerint az óriáshegység jégtaka­rójának változása a kétszázalé­kos növekedéstől a 29 százalé­kos csökkenésig terjedhet 2035-ig. Azt írják: a jelenlegi előrejelzések minden bizonnyal pontosabbak, mint a korábbi té­ves prognózis. A tanulmány egy hatalmas, háromrészes jelentés második része lesz. A szeptemberben ki­adott első rész azt valószí­nűsítette, hogy az 1950 óta folyó melegedést 95 százalékban in­kább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes inga­dozás. A2007-es jelentés szerint ez az arány 90 százalék volt. A nagy kibocsátásért felelős országok lakosságának nagyobb hányada azonban nincs meg­győződve erről. Egy 2013-ban készült, 39 ország közvélemé­nyét vizsgáló felmérés szerint az amerikaiaknak csak 40, a kínai­ak 39 százaléka véli úgy, hogy a klímaváltozás nagy fenyegetést jelentene. Korábbi kutatások abból indultak ki, hogy a Mongóliában uralkodó szárazság ösztönözte hódításra a lovassereget Szokatlanul meleg, csapadékos időjárás is segíthette Dzsingisz kánt MTl-JELENTÉS Ulánbátor. Lehetséges, hogy a legendás Dzsingisz kánt egy Közép-Ázsiában szokatla­nul meleg és csapadékos idő­szak is segítette világbirodalma kiépítésében - közölték ameri­kai tudósok. A Columbia Egyetem Neil Pederson vezette kutatócso­portja a szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica) mongóliai egyedeinek évgyűrűit vizsgálta meg. Ebből arra következtet­tek, hogy Dzsingisz kán (1162-1227) uralkodása ide­jén a nedves, enyhe időjárás­nak köszönhetően dús vegetá­ció borította a mongol legelő­ket. A lovak és a marhák számára ez igen kedvező volt - írták a kutatók az amerikai tudomá­nyos akadémia lapjában (PNAS) frissen megjelent ta­nulmányukban. Korábbi kuta­tások abból indultak ki, hogy a Mongóliában uralkodó száraz­ság ösztönözte hódításra a lo­vassereget. Az évgyűrűk vizsgálatából Mongólia 900 és 2011 közötti éghajlatára következtettek. A meleg, esős időszak 1211 és 1225 között jellemezte az or­szágot, Dzsingisz kán uralko­dása 1206-tól 1227-ig tartott. A nagy kán lovasai Kelet-Ázsiá­tól Európa közepéig igázták le az ott lakó népeket. Ahol általában inkább hideg és száraz volt a klíma, ott az enyhe, nedves idő szokatlanul bőséges növényzetet eredmé­nyezhetett. A 13. századi klí­maváltozás hozzájárulhatott, hogy a mongol birodalom egy­re hatalmasabbá vált - magya­rázta Pederson. Ezenkívül a kutatás azt is igazolta, hogy a huszadik szá­zad közepétől Mongólia éghaj­lata erősen felmelegedett. 2000 és 2009 között az elmúlt több mint ezer év egyik legszá­razabb időszakát szenvedte el az ország. Állatok milliói pusztultak el Közép-Ázsiában ebben az idő­szakban. Számtalan pásztor veszítette el megélhetését, so­kan költöztek be közülük a fő­városba, Ulánbátorba - írták a tudósok. Meamhatathn ifi magyar filmek, uLfä%cirááy Kfltdm «r** misztikumát és szépségéi Rendelje meg fél évre az Új Szót és megajándékozzuk négy filmmel: Hazajáró lélek, Külvárosi őrszoba, Erzsébet királyné, Machita Az ajándék értéke: 20 € Az ajánlat 2014. április 15-ig tart. £z O lap jár Önnek! ts ío 8 I 2 iá <U Ä ^ gilt ■o 9 s ^ isis Ilii bű'tu ^ © % E jj .. ■ C <U Er J2 «SIS S < -2 fi Dzsingisz kán (Fotó: wikipédia)

Next

/
Thumbnails
Contents