Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-22 / 68. szám, szombat
14 ÉVFORDULÓ PRESSZÓ ■ 2014. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com Bél Mátyás „nagy könyve” HVNGARIAE ANTIQVAE ET NOVAE PRODROMVS, SPECIMINE. N apjainkban a köz- szolgálati televízió hatásának köszönhetően - amely e címen sorozatot is sugárzott - sok szó esik a „nagy könyvről ”, amely mindannyiunk életét döntően befolyásolta. Általában regényről van szó, viszont sok olyan jelentős alkotás született, amely népek, országok fejlődését befolyásolta. Közülük is kiemelkedik a Bél Mátyás alkotta mű, amely a magyarországi gazdasági fejlődés és hazája modernizálásának az alapjává vált. Isaac Newtont, a klasszikus fizika megalkotóját az emberiség díszének nevezték. Hazai kortársa ugyan „csak” a Magyarország dísze jelzőt érdemelte ki, viszont tevékenysége meglehetősen mélyen befolyásolta a tudományosság, ezen belül a történelemtudomány, a földrajz és a néprajz későbbi fejlődését. A 330 évvel ezelőtt, 1684. március 24-én született Bél Mátyás nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy egy olyan munkát tesz az asztalra, amely megalapozza hazája felzárkózását a világ élvonalához. Bár négy nyelven beszélt, kora gondolkodásának megfelelően a latint tartotta a legfontosabbnak, hogy mindenütt megértsék gondolatait. Ennek érdekében fiatal korától kezdve a hagyományos latin nyelv ápolását tűzte ki célul. Ezért lesújtó véleménnyel volt Comeni- us Orbis pictusáról, amely szerinte vulgáris latin nyelven íródott. Talán ennek a túlzott igényességnek estek művei áldozatul: olyan választékos nyelven írt, hogy egyes fordulatai még a klasszikus latin szerzőknél is csak ritkán fordulnak elő, így nem akadt szellemi hagyatékának méltó fordítója, ezért kéziratban maradt műveit napjainkig nem tudták kiadni. „Nagy könyvének” a gondolata - amelyet kezdőszavából Notitiaként ismer a nagyközönség - 1718-ban fogant meg az agyában, amiről egy lipcsei barátjának írt levele tanúskodik. Ebben felvázolja, hogy szereme egy olyan összefoglaló munkát megjelentetni, amely megismerteti az olvasóval Magyarország történetét, néprajzát, városait és falvait, bemutatná földrajzát, éghajlati viszonyait, ásványi kincseit, iparát és mezőgazdaságát. Kitérne a jogrend, a vallás, a szokások ismertetésére. Az áhított nagy cél megvalósítása érdekében 1723-ban Nürbergben latin nyelven megjelenteti A régi és az új Magyarország leírásának előfutára című könyvét, amelyet kezdőszavából csak Prodromusnak neveznek, ez meghozta Bél számára a tudományos körök elismerését: az angol Királyi Társaság és a berlini tudományos akadémia is a tagjai közé választja. Bél már az 1723-as könyvében felIN SINGVLIS OPERIS PARTIBVS &ABOBANDIS. rztsá&t eoKsrm'£inS‘~AVCTOR MATTHIAS BELIVS PANNONI VS MOKIJIMtlICAt. i. PETRI CONRAD1 MONATH. IllUlítOIU A..O MDCCXXIU. vázolja későbbi nagy művének körvonalait: egy több ezer oldalas történelmi-földrajzi műben gondolkodik, amely három kötetben, hármas tagolásban - Történelem, Földrajz, Természet címen - jelenne meg. A Prodromus zajos sikere és a világ tudományos köreinek elismerése nagyot lendített a kitűzött cél elérésén: végre a bécsi udvarban is felfigyeltek rá, az uralkodó hajlandó volt támogatni, ami egy ilyen kivételes méretű munka esetében egyn államkincstár pénzcsatornáir megnyitását, másrészt pedig a mi hivatalnokok közreműködi biztosítását jelentette. Bél Mátyás figyelme minder letre kiterjedt: nemcsak a naj megjelenését, hanem értékesíi biztosítani akarta. Ezért már ; készületi munkák idején, 17: a lipcsei Nova acta eruditort megjelentetett róla egy tud« amelyben Európa 9l nagy könyvterjesztőinek a neve sz ahol megrendelhető e ki' nagyszabású munka. Vállalkozásához sikerült me nie III. Károly király - VI. német-római császár — támoj munkatársául pedig Mikovi muelt, a magyar térképészet r pítóját. E körültekintő előkészületek t éves korában látott munkáht kötete egy az év múltán, mát ben megjelent, az ország fő’ Pozsonyt mutatja be. A kö- évben nyomdafestéket látott sodik kötet is, amely Turóc, /
