Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-22 / 68. szám, szombat
A lányokat az őket alkalmazó „madámok", a nyilvánosházakat vezető sardarnik kényszerítik a szteroid fogyasztására. A szer növeli étvágyukat, súlyukat, és hozzásegíti a rosszul táplált tizenéveseket ahhoz, hogy egészségesnek és tényleges koruknál idősebbnek tűnjenek. A sardarni maga is egykori prostituált. A női külső néha megtévesztő... A Kandaparában dolgozó mintegy 900 szexmunkás között akad olyan is, aki még csak 12 éves kislány, és akad huszonéves „fiú" is. (Fotók: SITA/AP) A bangladesi bordélyházak sötét szteroidtitka A kora esti órában erősen kifestett, rövid, testhez simuló blúzt és hosszú alsószoknyát viselő tizenéves lányok lebzselnek a bangladesi fővárostól, Dakkától néhány órás autóútra található Tangail mocskos utcáin, és hívogatóan integetnek a potenciális klienseknek. A szűk utcák labirintusából álló Kandapara negyed bádogviskói között nincs is hiány érdeklődő férfiakban. Csakhogy mivel a rövid együtdét tarifája alig 50 taka (alig 50 cent), a lányok kétségbeesetten próbálnak minél több kliensre szert tenni, ez pedig oda vezet, hogy a tizenéves szexmunkások között terjed a szte- roidok használata: így próbálják javítani megjelenésüket, fokozni csáberejüket. „Óriási a különbség mai külsőm és gyermekkorom alultáplált megjelenése között - mondja az AP amerikai hírügynökségnek a 17 éves Hashi, akit egy emberkereskedő tízéves kislányként játszott át a szexhálózatnak. Egy kandaparai bordélyházba került, ahol rákapott a szteroidok használatára. „Egészségesebb vagyok, mint korábban, és több ügyfelet tudok kiszolgálni, akár tizenötöt is egyetlen napon” - teszi hozzá a lány, miközben nagy fekete bindit, a hindu nők által használt szépségtapaszt helyez fel tökéletes formájú két szemöldöke közé. Ha nincs ügyfél, másnap már nem ehetnek Hashi kis szobájában üldögél, amelyben egy ágy és egy konyhai tűzhely található. A falakat hollywoodi filmcsillagok plakátjai borítják. A lány egyike a Kandaparában dolgozó 900 szexmunkásnak, akik között akad olyan is, aki még csak 12 éves. Életük nem csupán az adósságok, a megbélyegzés miatt nehéz, hanem azért is, mert rákényszerítik őket az oradexon nevű szteroid szedésére is: ez növeli bevételüket, de veszélyes mellékhatásokkal jár. A dexamethazon néven is ismert oradexont a gyulladások és allergiák kezelésére használják a gyógyászatban, a gazdák pedig állataik hízását gyorsítják segítségével. A helybéli jótékonysági szervezetek szerint a szabadon kapható szert 90 százalékban prostituáltak vásárolják Kandaparában és a szegény délkelet-ázsiai ország 14 másik, hivatalosan engedélyezett vöröslámpás bordélynegyedében. A lányokat az őket alkalmazó „madámok”, a nyilvánosházakat vezető sardarnik kényszerítik a szteroid fogyasztására. A szer növeli étvágyukat, súlyukat, és hozzásegíti a rosszul táplált tizenéveseket ahhoz, hogy egészségesnek és tényleges koruknál idősebbnek tűnjenek, így vonzóbbak azoknak a klienseknek a szemében, akik a göm- bölyded vonalakat kedvelik A sardarnik számára azért is hasznos ez, mert segít távol tartani a rendőrséget: a törvényesen végezhető „szexmunka” alsó korhatára Bang- ladesben 18 év. ,A sardarnim rákényszerített a pilula bevételére. Megvert és nem adott enni, fenyegetett és emlékeztetett a tartozásaimra - idézi fel Hashi, aki egyébként egy négyéves, jelenleg rokonai által nevelt kisfiú édesanyja. A gyereket két éve nem látta. - Ebben a házban a vendégek mindig az egészséges lányokat keresik. Szükségem van kliensekre, hogy kifizethessem számláimat és adósságaimat. Ha egy napon nem akadna ügyfelem, másnap már nem ehetnék. Szeretnék egy kis pénzt összespórolni a fiam számára is.” A legtöbb tizenéves kandaparai prostimáit - vagy ahogy a bordélyban mondják: csukri - története hasonló elemeket tartalmaz. A szegény falusi családok alig 20 ezer takáért (mintegy 180 euró- nak megfelelő összegért) eladják kislányaikat az emberkereskedőknek, akik egy-egy nyilvánosház sardarnijának „továbbítják” a gyerekeket, természetesen nem ingyen. A sardarni maga is egykori prostituált, aki aztán belekényszeríti a szexiparba fiatal szerzeményeit. A lányok akár napi 15 férfit is kiszolgálnak, keresetüket pedig a sardarni teszi zsebre azzal az indoklással, hogy ezzel úgymond az általa megvásárlásukra és kosztjukra-szállá- sukra fordított összeget törlesztik. A csuklik félnek a kiközösítéstől Sok lány már éveket töltött a kandaparai vöröslámpás negyedben, de mivel írástudadan, fogalma sincs arról, törlesztette-e már adósságát, és persze arról sem, hogy milyen jogok illetik meg. Az idősebb és hasznot már nem hozó lányokat elengedik a sardarnik Elvben távozhatnának is - sok csukri azonban fél ettől, mert tart a kiközösítéstől, amely rá vár a konzervatív muzulmán bangladesi társadalomban, ha elhagyja Kandaparát. Az oradexon - bizonygatják a lányok - formában tartja őket, még ha ismeretesek is a hosszú távú használatával járó kockázatok. A szteroid a szociális munkások szerint cukorbetegséget, magas vérnyomást, bőrbetegségeket, visszatérő fejfájást okozhat, és igen nehéz leszokni fogyasztásáról. Gyengíti az immunrendszert, és elősegíti a fertőzéseket. Hírek szerint előfordult, hogy fiatal szexmunkások életüket vesztették a szer túladagolása következtében. A kis fehér pilulához könnyű hozzájutni a kandaparai nyomor közepette. Recept nélkül kapható, a bangladesi popzenét sugárzó trafikokban és teaüzletekben 15 takáért vásárolható meg a tízdarabos kiszerelés. Meg lehet nyerni a küzdelmet Sípra Gouszami ügyvéd és emberjogi aktivista szerint, aki az ország középső részén található Faridpur város bordélyházainak szexmunkásait próbálja segíteni, a szteroidokat a szegény országokban használják: egyszerre tekinthetők életmentő és életromboló szereknek. „Könnyen hozzáférhetők, köny- nyen visszaélnek velük a kuruzslók, és kevés lány van tudatában a velük járó veszélynek” — hangsúlyozza. 2010-ben az ActionAid Bangladesh nevű szervezet kampányt indított a prostituáltak felvilágosítására, de aktivistáinak még hosszú harcra kell felkészülniük ahhoz, hogy ne csupán a nyilvános házakat győzzék meg, hanem a hatóságokat is rávegyék a megfelelő törvényes szabályozásra. ,A bordélyok tulajdonosai, a madámok, a stricik mindent megtesznek azért, hogy ezt elkerüljék - magyarázza Farah Kabir, a szervezet bangladesi igazgatónője. - Nehéz ez a küzdelem, de meg lehet nyerni. Jobban kell szabályozni az ilyen szerek forgalmazását, és ebben nagyobb szerepet kell játszania a kormánynak.” (MTI)
