Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-20 / 66. szám, csütörtök
^ | Díszkert 2014. március • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI Ha kertünkben sok az árnyékot tartó fa vagy cserje, a zöld pázsit kialakítása gondot okozhat, ráadásul nem is mutat olyan jól, mintha más, attraktívabb növényeket telepítenénk a fák tövébe. A színes virágot hozó vagy leveleikkel díszítő örökzöldek haszna vitathatatlan. Természetesen az egyik Mit ültessünk a fák alá? leggyakrabban használt talajtakaró a gyep, de nem minden helyszínen a füvesítés a legjobb megoldás. A szárazságot jól tűrő, vagy árnyékos helyet kedvelő talajtakaró évelők szépen mutatnak ott is, ahol a fű nem nő rendesen. A talajtakaró évelő növények több célt is betölthetnek a kertben. Szép látványt biztosítanak, félárnyékos, árnyékos helyeken gyeppótló növények szerepét töltik be, árnyékolják a talajt, ezzel megőrzik annak nedvességtartalmát, rézsűk esetében pedig megakadályozzák az eróziót. Összeállításunkban a fák és cserjék tövébe ültethető növények közül válogatunk. (fé-bien) ÁRNYÉKLILIOMOK (HOSTA-F4JOK) Virágzási idő: augusztus Virág színe: fehér, lila A lehető legnemesebb levéldísznövények. Jó talajt kívánnak, a fajták egyszínű, fehér-, vagy sárga-tarka levelei sokáig díszítenek. A csigák is kedvelik. BERKI SZELLŐRÓZSA (ANEMONE NEMOROSA) Virágzási idő: március-május Virág színe: fehér, magassága: 15 cm Az egyik legszebb kora tavaszi virág. Elnyeli a lehulló lombot, nyárra visszahúzódik, ezért díszítő társnövényre van szüksége, pl. páfrányra. BOROSTYÁN (HEDERA HELIX) Virágzási idő: május Smaragdzöld levéltengerét főleg az őszi-téli kopár időszakban értékeljük, leginkább ilyenkor vesszük észre örökzöld, fényes leveleit. Igénytelen, a teljes árnyékot is bírja. ERDEI PERJESZITTYÓ (LUZULA SYLVATICA) Virágzási idő: május-június Virág színe: barna, napsárga Virágai egyszerű ecsetvirágzattá egyesülnek. Levelei szélesek, fényesek, világoszöldek, sok gyökér között és teljes árnyékban is jól fejlődik. Tápanyagok a kertben A növények és más élő szervezetek fejlődésük során anyagcserét folytatnak a környezetükkel. Ennek egyik része a tápanyagfelvétel. Ma már szinte valamennyi kultúrnövénynél pontos adatok állnak rendelkezésre tápanyagszükségletükre vonatkozón, annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt minél nagyobb termést lehessen elérni. Intenzív termesztésnél ismernünk kell a talaj szerkezetét, tápanyag-szolgáltató képességét. A TÁPELEMEK FAiTÁi: • makroelemek (N, P, K stb.) - 0,1 %-nál nagyobb arányban találhatók a szárazanyagban; • mikroelemek (Fe, Mn, Cu stb.) - 0,1 %-nál kisebb arányban vannak jelen a szárazanyagban. Vegyük figyelembe a Liebig- féle minimum törvényt is, amely kimondja, hogy a növények fejlődését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápelem határozza meg. A TÁPANYAGHIÁNY TÜNETEI: Időnként érdemes talajvizsgálatot végeztetni, hiszen segítségével pontosan meghatározható a talaj tápanyag-ellátottsága. A termesztéskor fellépő tünetekből is következtethetünk a tápelemek hiányára. • Nitrogénhiánykor a növények idősebb levelei sárgulnak (klorózis), mert kevés klorofil képződik, szélsőséges esetben le is hullanak. • Foszforhiány miatt a növények kicsik, az antociántól pirosasra színeződnek. • A káliumhiány tünetei: apró, elhalt foltok a leveleken, zömök, rövid ízközök. • A kalciumhiányra bamu- lásos betegségek utalnak, pl. barnás foltok a paprika és paradicsom termésén. • A magnézium hiányakor klorotikus foltok láthatók. • A vashiányos növény zsenge levelei citromsárgák. Levéltrágyák használatával gyorsan orvosolhatók a hiánytünetek, de hatásuk nem tartós, csak kiegésztő jellegű. Tartós javulást csupán a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel hozhat. Gergácz Adrián a Gergácz Kertészet kertészmérnöke
