Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-19 / 65. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Menekültek Melillában Melilla. Tegnap ismét több száz afrikai menekült rohamozta meg a Spanyolországhoz tartozó Melilla enklávét. Mintegy 500 ember próbált meg átjutni Marokkóból a beszö- gellés kerítésén keresztül. A menekültek több mint felének sikerült is bejutnia a spanyol területre, a többieket a marokkói hatóságok feltartóztatták. Az utóbbi időben afrikai menekültek egyre többször kísérelnek meg betömi a Marokkóban fekvő két spanyol enklávé, Ceuta és MeliUa területére. (MTI) Afganisztáni merénylet Kabul. Legalább 15 ember vesztette életét egy öngyilkos merényletben az észak-afganisztáni Far- jáb tartomány székhelyén, több mint 20 ember megsebesült. A merénylő a tartományi székhely, Ma- imana zsúfolt piacának bejáratánál, az ottani ellenőrző pontnál robbantotta fel a riksájába rejtett pokolgépet. Afganisztán északi tartományaiban eddig ritkábbak voltak a terrorcselekmények, a ka- buli kormány ellen lázadó tálibok főleg az ország déli és keleti tartományaiban aktívak. Az utóbbi hónapokban azonban egyre több merényletet követnek el az országnak ebben a részében is. A tálibok mindent elkövetnek, hogy támadásaikkal szabotálják az áprilisra kiírt elnökválasztást. (MTI) Megbírságolták a székelyeket Marosvásárhely. Megbírságolták a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés szervezőit és egyes résztvevőit: 11 kihágásért összesen 36 ezer lej (8000 euró) értékben szabtak ki bírságot - közölte tegnap Manea Dániel, a Maros megyei csendőrség szóvivője. A megbírságolt személyek mind román állampolgárok, Hargita és Kovászna megyei lakosok. A szervezőkre összesen 12 ezer lejes bírságot szabtak ki a gyülekezési törvény megsértésére hivatkozva. A bírság legnagyobb, 8000 lejes tételét a be nem jelentett vagy betiltott rendezvény megtartásáért kapták, holott a menetelés betiltásáról nem született hivatalos közigazgatási határozat. További 3000 lejes bírságot szabtak ki arra hivatkozva, hogy a szervezők nem tették meg a szükséges intézkedéseket az incidensek megelőzésére. (MTI) Tegnap a Kremlben aláírták a hivatalos megállapodást a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról Máris Oroszország részévé vált a Krím Elégedett oroszok. Putyin államfő tegnap atyaként fogadta a krími oroszok csúcsvezetését. (SITA/AP Moszkva/Kijev. Tegnap aláírták az orosz-krími megállapodást a Krími Köztársaságnak és Sze- vasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát. Vlagyimir Putyin közölte, nem akarják Ukrajna további feldarabolását. Kijev nem fogadja el a Krím Oroszországhoz csatlakozását. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap jóváhagyta a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, s ennek következményeként az Orosz- országi Föderáció új alanyainak létrehozását. A szerződést Putyin elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá - a szerződés szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, vagyis kedden Oroszország részének tekintendő. A Kreml György-termében jelen lévő parlamenti képviselők, a különböző orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást. Ezt megelőzően az orosz államfő a Kremlben a parlament két házához intézett beszéde során közölte, hogy benyújtja a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást is beterjeszti jóváhagyásra. Putyin a Nyugatot ostorozta Az elnök a Kremlben tartott beszédében leszögezte: Oroszország nem akar további ukrán területeket, ám Oroszországnak válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Ja- nukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek azon alapulnak, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Ukrajnával kapcsolatban a nyugati partnerek átléptek egy vörös vonalat, amatőr és felelőtlen módon cselekedtek- fűzte hozzá. Putyin azt állította, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be a Krím félszigetre. A krími népszavazás ügyében až orosz elnök az ENSZ és az USA koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, hangsúlyozva, „a krímiek lépéseikben pontosan ehhez a használati utasításhoz tartották magukat”. Egyúttal felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, „hagyjon fel a hidegháborús retorikával”, és ismerje el, hogy Oroszországnak is „megvannak a saját nemzeti érdekei”. Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el azt a Moszkvában aláírt orosz-krími államközi megállapodást, amely szerint a Krím és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - szögezte le a kijevi külügyminisztérium. ,A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. Putyin beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós is a veszély, amelyet Oroszország jelent a nemzetközi biztonságra nézve” - jelentette ki Jevhen Pe- rebijnisz külügyi szóvivő. Ukrán nem a NATO-ra Ukrajna nem szándékozik a NATO-hoz csatlakozni csak azért, hogy területi egységét megvédje - szögezte tegnap Ar- szenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a televízióban az ország orosz ajkú lakosainak a megnyugtatására. A miniszter- elnök szerint az orosz titkos- szolgálatok provokálnak Ukrajnában, a déli és keleti megyékben diverzánsok gerjesztik a konfliktusokat. „Sajnos, a Krím nem az egyetlen régiója Ukrajnának, ahol külső erők igyekeznek destabilizálni a helyzetet, mesterséges konfliktusokat szítanak azzal az ürüggyel, hogy az orosz ajkú lakosságot védik” - mondta a kormányfő. Kijelentette, a Har- kivban, Donyeckben, Lu- hanszkban és a keleti országrész más városaiban a közelmúltban tartott erőszakos tüntetéseket „külső erők rendezték meg”. A politikaiból a katonai fázisba lépett a Krím félsziget hovatartozása körül kialakult orosz-ukrán konfliktus - jtette hozzá Arszenyij Jacenyuk. Ostromállapot a Krímben Ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím székhelyén, Szimferopolban - állítólag egy ukrán katona meghalt. A félsziget nyugati részén található Jevpatorijában állomásozó ukrán rakétavédelmi ezred tegnap figyelmeztetést kapott, hogy tegyék le a fegyvert. A Jevpatorija melletti Donuzlav tavon állomásozó ukrán haditengerészeket pedig felszólították a megadásra. Előző nap a függetlenségét kikiáltó Krími Köztársaság közölte a félszigeten lévő ukrán katonákkal, hogy vagy átállnak, vagy el kell hagyniuk a félszigetet. Ha záros határidőre nem tesznek ennek eleget, „erőszakos tisztogatást” helyeztek kilátásba - Kijevből még nem érkezett hivatalos parancs. MAGAS ÁR A KRÍMÉRT Moszkva. Moszkvában sokan azt remélik, hogy a több mint egymillió orosz testvér hazatérése mellett gazdasági előnyökkel is jár majd a Krím Oroszországhoz csatolása. Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a gazdaságilag önmagában életképtelen félsziget bekebelezése vélhetően komoly pénzügyi terhet fog róni a Kremlre, amely a csökkenő növekedési ütem okozta költségvetési nyomás miatt amúgy is nehéz döntések előtt áll. Egyes remények szerint a terület bekebelezése új lehetőségeket kínál majd orosz cégeknek a fekete-tengeri földgázkitermelést illetően, és az egykori kedvelt szovjet üdülőhely újra turistaparadicsommá válhat. Azzal viszont kevesen foglalkoztak eddig, hogy a Krím felzárkóztatásának pontosan mekkora ára lesz, pedig a térség gazdasági lemaradása jelentős. Az egykori üdülőparadicsomot mára kopott szállodák, rossz minőségű szolgáltatások és kiterjedt feketegazdaság jellemzik. A krími havi átlagbér (270 dollár) a felét sem éri el a szomszédos orosz krasznodari határterület átlagos fizetésének (660 dollár), és az átlagnyugdíj (150 dollár) elmarad az Oroszországi Föderációban törvényileg szabályozott legkisebb értéktől (180 dollár) is - ráadásul a kétmilliós krími lakosság több mint negyede, 560 ezer fő nyugdíjas. Elemzők szerint a Krím félsziget önmagában gazdaságilag életképtelen. A Krím eddig átszámítva évi 205 millió eurót kapott az ukrán központi költségvetésből, és a terület Ukrajnából kapja az általa felhasznált víz 85%-át és az áram 82 százalékát, amit rövid távon biztosan nem lesznek képesek pótolni az oroszok az infrastruktúra hiánya miatt. Karen Vartapetov, a Standard & Poor's elemzője szerint Moszkvának évi 38 milliárd rubelt (közel 800 millió euró) kéne költenie arra, hogy a legszegényebb orosz régiókéval azonos szintre emelje a Krím egy főre eső költségvetését. Mindezt egy olyan időszakban kellene megtenni, amikor az orosz gazdaság egyre komolyabb nehézségekkel néz szembe. Elemzők szerint idén az orosz gazdaság növekedési üteme még az 1%-ot sem fogja elérni. Az is kétséges, hogy mekkora hasznot húzhat Oroszország a Krímhez közeli tengeri földgázlelőhelyekből. Bár a krími parlament hétfőn államosította a Csomomornaftohaz és az Ukrtranszhaz energiaipari cégeket, az európai uniós és amerikai szankciók fényében fennáll annak a veszélye, hogy a jövőben ezek a vállalatok nem férhetnek majd hozzá az európai piacokhoz, orosz cégek pedig vonakodni fognak a felvásárlásuktól. (MTI) Tegnap megkezdődött Biszku Béla pere - nem tett vallomást az 1956-os sortüzekkel vádolt volt kommunista pártvezető Akár életfogytiglant is kaphat Kádár belügyminisztere ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem tett vallomást Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkal kapcsolatban háborús bűntettel vádolt 92 éves egykori pártvezető a Fővárosi Törvényszéken tegnap megkezdődött, jelentős érdeklődést kiváltó büntetőperben. A Kádár-rendszer volt belügyminisztere arra a felvetésre, hogy háborús Biszku Béla megérkezett a tegnapi tárgyalásra (MTI-felv.) bűnösként 49 ember halálát írják a rovására kijelentette: „Nem értem, miért vádolnak ezzel. Olyat is mondtak, hogy a sortűzre parancsot adtam. '56-ban nem voltam belügyminiszter, éppen a Budapesti Pártbizottság kerületi szervezeteinek újjászervezésével foglalkoztam, nem voltam a karhatalomban. Remélem, nem kell börtönbe mennem, de ha mégis, akkor emelt fővel teszem.” Az ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmények miatt emelt vádat az 1956-os forradalom utáni megtorlások egyik politikai megrendelője ellen. A vádirat emberöléssel vádolja, ezért életfogytiglant kaphat. A bíróság szerint Biszku 1956. december 3-i beszéde miatt indult meg a megtorlás. ,A munkástanácsoktól fegyverüket el kell venni, mert ellenünk használják, a munkástanácsok miatt kettős hatalom van. Növekedett az ellenforradalmi aktivitás. Rendőrségi, karhatalmi fellépés szükséges a munkástanácsok ellen. Főleg a fasiszták ellen” - mondta akkor Biszku. Az Ideiglenes Központi Bizottság tagjaként a karhatalom bevetésével háborús bűntettre szövetkezett. A karhatalom sortüzekkel számolta fel a maradék ellenállást. Ezekben többen életüket vesztették. (MTI, 444.hu, Blikk)
