Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-17 / 63. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Újra látható Dürer Mezei nyula Bécs. Több mint tíz év után ismét látható Albrecht Dürer Mezei nyúl című akvarellje a bécsi Albertinában a pénteken megnyílt Az Albertina gyökerei - Dürertől Napóleonig című új időszaki kiállításon. A bécsi kiállítással egy időben mutat­ják be a festmény korábban szintén Dürernek tulajdonított párját - amelyről később kiderült, hogy Hans Hoffman fes­tette - a brémai Neuse Galériában, amely el akarja adni a műalkotást. Az Albertina saját gyűjteményének mintegy 100 páratlan festményét, grafikáját, valamint szobrát mutatja be a most megnyílt tárlat olyan mesterektől, mint Michelang­elo, Rembrandt, Rubens vagy Caspar David Friedrich. A kiál­lítás középpontjában Albrecht Dürer híres Mezei nyúl című alkotása áll, amely a bécsi intézmény egyik legféltettebb, 2003 óta nem látott kincse. (MTI) A TEFAF művészeti vásár kincsei Damien Hirst, Vincent van Gogh és Francis Bacon műve is szerepel a pénteken kezdődött TEFAF művészeti vásáron Hollandiában. A világ legnagyobb művészeti vásárán hozzá­vetőleg 30 ezer alkotásból válogathatnak a vastag pénztárcá- jú vevők, akik közül sokan különgéppel érkeznek ilyenkor Maastrichtba. A kincsek között van olyan, amely egykor cá­rok birtokában volt, de filmcsillagok gyémántjai is szerepel­nek a kínálatban, csakúgy, mint értékes régészeti ritkaságok és nagy festők művei. Akár 25 millió eurót is adhatnak Vin­cent van Gogh 1887-ben készült Moulin de la Galette című munkájáért, de szakértők szerint az sem lenne meglepetés, ha a festmény végül 40 millióért cserélne gazdát. Az idei TEFAF-on Picasso, Dali, Henry Moore, Modigliani, Juan Gris, René Magritte, Andy Warhol, van Dyck és Delacroix al­kotásait is árulják. A március 23-ig tartó 27. TEFAF-on 274 műkereskedő vesz részt. (MTI) David Lynch 1984-ben készült, Dűne című amerikai sei-fi akció­filmjének egyik jelenete (Képarchívum) Dokumentumfilm egy el nem készült filmről Amerikai bemutató előtt MT1-H1R London. Az egyik leghíre­sebb soha le nem forgatott filmről, a chilei kultfilmes, Ale- jandro Jodorowsky Dűne című tervezett produkciójáról ké­szült, és számos filmfesztiválon megfordult dokumentumfilm március végén kerül az észak­amerikai mozikba. Frank Her­bert klasszikus science-fiction regénye nyomán Jodorowsky a hetvenes évek közepén akart filmet forgatni. A szereposz­tásban Orsón Welles, Mick Jagger és Salvador Dali is he­lyet kapott, Peter Gabriel, a Pink Floyd és a Magma jegyez­te volna a filmzenét, a képi vi­lág és a karakterek kidolgozá­sát pedig H. R. Gigerre és Jean Giraud-ra bízta Jodorowsky. „A felvevőgép sohasem kez­dett forogni. A filmhez viszont az elejétől a végéig összesen 3000 rajzból álló képes forga­tókönyv készült” - idézte fel Frank Pavich, a hamvában holt produkcióról szóló dokumen­tumfilm alkotója. Pavich a rendezővel, a pro­ducerrel, valamint a filmterven dolgozó művészekkel készített interjúkból bontotta ki az el nem készült, mégis legendává vált film történetét. A képes forgatókönyvet an­nak idején könyvformába szer­kesztve több stúdiónak eljut­tatták, de azok hiába találták izgalmasnak az ötletet, a kü­lönc Jodorowsky olyan korábbi munkái, mint A vakond vagy A szent hegy, elriasztották őket. „Talán ez volt a projekt sorsa. A könyvben vázolt világ önálló életre kelt, és nagy hatással volt későbbi produkciókra” - idézte a BBC Pavich véleményét. Jodo­rowsky Dűnéjét sokan tartják az Alien-filmek és a Szárnyas fej­vadász előfutárának. A 90 perces dokumentum­filmet 2013-ban a cannes-i filmfesztivál Rendezők kéthete programjában vetítették nagy sikerrel, később a torontói, londoni és tokiói nemzetközi filmmustrán is bemutatták. Észak-Amerikában március 28-án kerül a mozikba. A Dűnéből egyébként végül -1984-ben David Lynch forga­tókönyvéből és rendezésében született mozifilm. Újabb játékfilm készül a tragikus körülmények között elhunyt hollywoodi sztárról Mindörökre James Dean Szeszély és szenvedély, mindent elsöprő kíván­csiság, érzékenység, se­bezhetőség - ez mind jel­lemző volt rá. Nem kapott a sorstól, csak huszon­négy évet, eljátszott há­rom filmfőszerepet, s a mozi kultikus alakja lett. SZABÓ G. LÁSZLÓ James Dean csillaga, csak­nem hatvan évvel a halála után, még mindig fényesen ra­gyog Hollywood egén. Sztárok jönnek, sztárok mennek, ám a legenda, amelyet korai halála szült, tovább él. Alacsony volt és rövidlátó, tehetségével, iz­galmas egyéniségével mégis a legnagyobbak között találta magát, ahol gyorsan fel tudta mérni, mit vár tőle a világ. „Az emberi nagyság egyet­len titka, hogy képes légy áthi­dalni az élet és a halál közti szakadékot, hogy tovább élj a halálod után is. Számomra az igazi és egyetlen siker a halha­tatlanság.” Ezt ő fogalmazta meg így, minden idők egyik legjobb és leghíresebb amerikai filmszí­nésze, a gáüásos, sokszor té­velygő, félszeg fiatalember, aki pályája legelején, amikor még senki sem ismerte, produce­reknek könyörgött, hogy pró­bafelvételt készítsenek róla, bezárt ajtók mögött ácsorgott, hogy rendezők közelébe fér­kőzhessen. Hollywood híres Cézárjai sokáig úgy gondolták, nem nekik való nyersanyag. „Iszapmennyország!” - véle­kedett a stúdiók világáról ő, a bátortalan, a kiegyensúlyozat­lan, a befele dühöngő, de már okkal lázadó. „Hollywoodban, a reklámügynököktől az egyé­niségüket is úgy veszik az em­berek, mintha kocsit venné­nek” - mondta, de akkor már Marion Brando volt az esz­ményképe. Nehezen indult be a pályája, s ő sokat szenvedett emiatt. Mintha érezte volna, hogy nem lesz sok ideje. Sem várakozni, sem filmezni, sem élni. Kisebb tévészerepek után a Broadwayn is sikerült fel­adathoz jutnia. Ő volt az arab férfi André Gide Meztelen című regényének színpadi változa­tában. Bár a darab rendezőjé­vel rengeteg összetűzése volt a próbák során, a kritika dicsér­te, az év legjobb pályakezdő színészének járó díjjal jutal­mazta. 1954 elején járunk, másfél éve van még hátra. Elia Kazan volt, aki csúcsra futtatta. Neki adta Cal Trask szerepét Steinbeck regénye, az Édentől keletre filmváltozatában. „Minden apa iránt gyűlöletet táplált, megszenvedte az anyja hiányát - nyilatkozta róla Ka­zan. - Bosszúálló volt és gya­nakvó. Üldözési és magányos­sági komplexusoktól szenve­dett. Ő maga volt Cal Trask.” Ekkor még mindig csak egy pulóvere és egy farmernadrág­ja van, de a nyakába már ken­dőt köt. A fehér trikót és a piros bőrdzsekit majd az Ok nélkül lázadó forgatása idején hozza divatba. Egyébként ebben a filmben is a hozzá illő figurát alkotta meg: a kiegyensúlyo­zatlan, szorongásokkal és elfoj­tott lázadással teli fiút, aki számára már-már elviselhetet­len a lét. Egyetlen film van már csak hátra: az Óriás. Alighogy túl van a forgatáson, 1955. szeptember 30-án gépkocsi­balesetben életét veszti. Még el sem búcsúznak tőle, amikor már gipsz mellszobrát árusít­ják. Összeroncsolódott piros Porschéjét pénzért mutogatják, aki tud, tör belőle magának. Szomorú, boldogtalan, elé­gedetlen ember volt. Oscar-dí- jat nem kapott. Nem ivott és nem kábítószerezett. Nem a Beverly Hülsen lakott. Korai halálával mégis gondoskodott arról, hogy amíg vüág a világ, örök túlélő maradhasson. Do­kumentumfilmek tucatja után ki tudja, hány játékfilm is ké­szült már róla. A legemlékeze­tesebb Mark Rydell 2001-es rendezése, amelyben a pálya­kezdő James Franco formálta meg őt. Hollywood most újabb nagy dobásra készül. Life (Élet) címmel Anton Corbijn viszi filmre James Dean életének rövidke szakaszát. Mégpedig azt, amelyet Dennis Stock fo­tóriporter társaságában töltött nem sokkal a végzetes szágul­dás előtt. Stock és Dean 1955-ben ismerkedett meg, és együtt utaztak New Yorkba, majd a színész szülővárosába, Fairmontba, hogy közben egy egész fotósorozat születhessen Dean korábbi életének színhe­lyeiről. A közös munka várat­lan barátságot eredményezett a két férfi között, s ez a képek­ről is leolvasható. Dennis Stock egészen közel tudott férkőzni az egyébként megle­hetősen zárkózott Dean leiké­hez. Ötven évvel a sztár halála után könyvet írt közös útjuk- ról. Stockot a vértelen vám­pírsztorikkal berobbant Robert Pattinson játssza, James Deant pedig az Erő krónikájában és a Lincolnban feltűnt Dane De- Haan, aki már Antal Nimród Metallica-filmjében is szerepet kapott. Hideg, átható tekin­tetű a srác, benne is van vala­mi nyugtalanító. Könnyű őt elképzelni Stock híres fotóján, amelyen Dean kivert kutyaként dacol a világ­gal az esős-szeles New Yórk-i utcán. A film egy gazdálkodóról szól, aki falkavezérként uralkodik feleségén, gyermekein és a csicskáján Dunaszerdahelyre jön Till Attila és a Csicska ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Till Attüa Csicska című, a cannes-i film- fesztivált is megjárt rövidfilm­jét nézhetik meg az érdeklődők a Családi Könyvklub jóvoltából holnap a Dunaszerdahelyi Vá­rosi Művelődési Központ mozi­termében. A vetítés 18 órakor kezdődik. Az estnek a film rendezője, az ismert médiaszemélyiség és műsorvezető is a vendége lesz. A vetítés utáni beszélgetést Tül Attüával Bárdos Deák Ágnes énekes, író (URH, Kontroll Csoport) vezeti. A 2011-ben mindenféle ál­lami támogatás nélkül leforga­tott Csicska sokkoló témát dol­goz fel: Balogh István nem túl tehetős tanyasi gazdálkodó, falkavezérként uralkodik fele­ségén, gyermekein és a csicská­ján. A „rabszolgát” ötvenezer forintért vette, a kert végi paj­tában altatja, mint egy lovat vagy disznót, és legalább annyira szüksége van rá a túl­éléshez, mintha a család egyet­len, becsben tartott haszonál­lata volna. Till Attila mind­össze 20 perces filmjének döb­benetes ereje egyebek mellett abban rejlik, hogy elsősorban nem az agresszort és az áldoza­tát láttatja, hanem két, egy­másnak kiszolgáltatott, meg­nyomorított férfit, akiket szo­rosan, beteg módon fűz össze a szegénység, és az azzal kézen fogva járó lelki sivárság. A filmet a cannes-i világ- premier óta világszerte csak­nem 40 rangos nemzetközi filmfesztiválon bemutatták. Sanghajtól Krakkón át Stock­holmig sorba nyerte a díjakat a rangos szemléken, a lengyelor­szági Torun nemzetközi film- fesztiválján „extrém erejű ábrázolásáért” elnyerte a leg­jobb rövidfilm Arany Angyal díját, (ú) A gazdálkodó a kert végi pajtában altatja „rabszolgáját", mint egy lovat vagy disznót (Képarchívum) Egy „régi új" fotón Marion Brando társaságában (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents