Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-17 / 63. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Újra látható Dürer Mezei nyula Bécs. Több mint tíz év után ismét látható Albrecht Dürer Mezei nyúl című akvarellje a bécsi Albertinában a pénteken megnyílt Az Albertina gyökerei - Dürertől Napóleonig című új időszaki kiállításon. A bécsi kiállítással egy időben mutatják be a festmény korábban szintén Dürernek tulajdonított párját - amelyről később kiderült, hogy Hans Hoffman festette - a brémai Neuse Galériában, amely el akarja adni a műalkotást. Az Albertina saját gyűjteményének mintegy 100 páratlan festményét, grafikáját, valamint szobrát mutatja be a most megnyílt tárlat olyan mesterektől, mint Michelangelo, Rembrandt, Rubens vagy Caspar David Friedrich. A kiállítás középpontjában Albrecht Dürer híres Mezei nyúl című alkotása áll, amely a bécsi intézmény egyik legféltettebb, 2003 óta nem látott kincse. (MTI) A TEFAF művészeti vásár kincsei Damien Hirst, Vincent van Gogh és Francis Bacon műve is szerepel a pénteken kezdődött TEFAF művészeti vásáron Hollandiában. A világ legnagyobb művészeti vásárán hozzávetőleg 30 ezer alkotásból válogathatnak a vastag pénztárcá- jú vevők, akik közül sokan különgéppel érkeznek ilyenkor Maastrichtba. A kincsek között van olyan, amely egykor cárok birtokában volt, de filmcsillagok gyémántjai is szerepelnek a kínálatban, csakúgy, mint értékes régészeti ritkaságok és nagy festők művei. Akár 25 millió eurót is adhatnak Vincent van Gogh 1887-ben készült Moulin de la Galette című munkájáért, de szakértők szerint az sem lenne meglepetés, ha a festmény végül 40 millióért cserélne gazdát. Az idei TEFAF-on Picasso, Dali, Henry Moore, Modigliani, Juan Gris, René Magritte, Andy Warhol, van Dyck és Delacroix alkotásait is árulják. A március 23-ig tartó 27. TEFAF-on 274 műkereskedő vesz részt. (MTI) David Lynch 1984-ben készült, Dűne című amerikai sei-fi akciófilmjének egyik jelenete (Képarchívum) Dokumentumfilm egy el nem készült filmről Amerikai bemutató előtt MT1-H1R London. Az egyik leghíresebb soha le nem forgatott filmről, a chilei kultfilmes, Ale- jandro Jodorowsky Dűne című tervezett produkciójáról készült, és számos filmfesztiválon megfordult dokumentumfilm március végén kerül az északamerikai mozikba. Frank Herbert klasszikus science-fiction regénye nyomán Jodorowsky a hetvenes évek közepén akart filmet forgatni. A szereposztásban Orsón Welles, Mick Jagger és Salvador Dali is helyet kapott, Peter Gabriel, a Pink Floyd és a Magma jegyezte volna a filmzenét, a képi világ és a karakterek kidolgozását pedig H. R. Gigerre és Jean Giraud-ra bízta Jodorowsky. „A felvevőgép sohasem kezdett forogni. A filmhez viszont az elejétől a végéig összesen 3000 rajzból álló képes forgatókönyv készült” - idézte fel Frank Pavich, a hamvában holt produkcióról szóló dokumentumfilm alkotója. Pavich a rendezővel, a producerrel, valamint a filmterven dolgozó művészekkel készített interjúkból bontotta ki az el nem készült, mégis legendává vált film történetét. A képes forgatókönyvet annak idején könyvformába szerkesztve több stúdiónak eljuttatták, de azok hiába találták izgalmasnak az ötletet, a különc Jodorowsky olyan korábbi munkái, mint A vakond vagy A szent hegy, elriasztották őket. „Talán ez volt a projekt sorsa. A könyvben vázolt világ önálló életre kelt, és nagy hatással volt későbbi produkciókra” - idézte a BBC Pavich véleményét. Jodorowsky Dűnéjét sokan tartják az Alien-filmek és a Szárnyas fejvadász előfutárának. A 90 perces dokumentumfilmet 2013-ban a cannes-i filmfesztivál Rendezők kéthete programjában vetítették nagy sikerrel, később a torontói, londoni és tokiói nemzetközi filmmustrán is bemutatták. Észak-Amerikában március 28-án kerül a mozikba. A Dűnéből egyébként végül -1984-ben David Lynch forgatókönyvéből és rendezésében született mozifilm. Újabb játékfilm készül a tragikus körülmények között elhunyt hollywoodi sztárról Mindörökre James Dean Szeszély és szenvedély, mindent elsöprő kíváncsiság, érzékenység, sebezhetőség - ez mind jellemző volt rá. Nem kapott a sorstól, csak huszonnégy évet, eljátszott három filmfőszerepet, s a mozi kultikus alakja lett. SZABÓ G. LÁSZLÓ James Dean csillaga, csaknem hatvan évvel a halála után, még mindig fényesen ragyog Hollywood egén. Sztárok jönnek, sztárok mennek, ám a legenda, amelyet korai halála szült, tovább él. Alacsony volt és rövidlátó, tehetségével, izgalmas egyéniségével mégis a legnagyobbak között találta magát, ahol gyorsan fel tudta mérni, mit vár tőle a világ. „Az emberi nagyság egyetlen titka, hogy képes légy áthidalni az élet és a halál közti szakadékot, hogy tovább élj a halálod után is. Számomra az igazi és egyetlen siker a halhatatlanság.” Ezt ő fogalmazta meg így, minden idők egyik legjobb és leghíresebb amerikai filmszínésze, a gáüásos, sokszor tévelygő, félszeg fiatalember, aki pályája legelején, amikor még senki sem ismerte, producereknek könyörgött, hogy próbafelvételt készítsenek róla, bezárt ajtók mögött ácsorgott, hogy rendezők közelébe férkőzhessen. Hollywood híres Cézárjai sokáig úgy gondolták, nem nekik való nyersanyag. „Iszapmennyország!” - vélekedett a stúdiók világáról ő, a bátortalan, a kiegyensúlyozatlan, a befele dühöngő, de már okkal lázadó. „Hollywoodban, a reklámügynököktől az egyéniségüket is úgy veszik az emberek, mintha kocsit vennének” - mondta, de akkor már Marion Brando volt az eszményképe. Nehezen indult be a pályája, s ő sokat szenvedett emiatt. Mintha érezte volna, hogy nem lesz sok ideje. Sem várakozni, sem filmezni, sem élni. Kisebb tévészerepek után a Broadwayn is sikerült feladathoz jutnia. Ő volt az arab férfi André Gide Meztelen című regényének színpadi változatában. Bár a darab rendezőjével rengeteg összetűzése volt a próbák során, a kritika dicsérte, az év legjobb pályakezdő színészének járó díjjal jutalmazta. 1954 elején járunk, másfél éve van még hátra. Elia Kazan volt, aki csúcsra futtatta. Neki adta Cal Trask szerepét Steinbeck regénye, az Édentől keletre filmváltozatában. „Minden apa iránt gyűlöletet táplált, megszenvedte az anyja hiányát - nyilatkozta róla Kazan. - Bosszúálló volt és gyanakvó. Üldözési és magányossági komplexusoktól szenvedett. Ő maga volt Cal Trask.” Ekkor még mindig csak egy pulóvere és egy farmernadrágja van, de a nyakába már kendőt köt. A fehér trikót és a piros bőrdzsekit majd az Ok nélkül lázadó forgatása idején hozza divatba. Egyébként ebben a filmben is a hozzá illő figurát alkotta meg: a kiegyensúlyozatlan, szorongásokkal és elfojtott lázadással teli fiút, aki számára már-már elviselhetetlen a lét. Egyetlen film van már csak hátra: az Óriás. Alighogy túl van a forgatáson, 1955. szeptember 30-án gépkocsibalesetben életét veszti. Még el sem búcsúznak tőle, amikor már gipsz mellszobrát árusítják. Összeroncsolódott piros Porschéjét pénzért mutogatják, aki tud, tör belőle magának. Szomorú, boldogtalan, elégedetlen ember volt. Oscar-dí- jat nem kapott. Nem ivott és nem kábítószerezett. Nem a Beverly Hülsen lakott. Korai halálával mégis gondoskodott arról, hogy amíg vüág a világ, örök túlélő maradhasson. Dokumentumfilmek tucatja után ki tudja, hány játékfilm is készült már róla. A legemlékezetesebb Mark Rydell 2001-es rendezése, amelyben a pályakezdő James Franco formálta meg őt. Hollywood most újabb nagy dobásra készül. Life (Élet) címmel Anton Corbijn viszi filmre James Dean életének rövidke szakaszát. Mégpedig azt, amelyet Dennis Stock fotóriporter társaságában töltött nem sokkal a végzetes száguldás előtt. Stock és Dean 1955-ben ismerkedett meg, és együtt utaztak New Yorkba, majd a színész szülővárosába, Fairmontba, hogy közben egy egész fotósorozat születhessen Dean korábbi életének színhelyeiről. A közös munka váratlan barátságot eredményezett a két férfi között, s ez a képekről is leolvasható. Dennis Stock egészen közel tudott férkőzni az egyébként meglehetősen zárkózott Dean leikéhez. Ötven évvel a sztár halála után könyvet írt közös útjuk- ról. Stockot a vértelen vámpírsztorikkal berobbant Robert Pattinson játssza, James Deant pedig az Erő krónikájában és a Lincolnban feltűnt Dane De- Haan, aki már Antal Nimród Metallica-filmjében is szerepet kapott. Hideg, átható tekintetű a srác, benne is van valami nyugtalanító. Könnyű őt elképzelni Stock híres fotóján, amelyen Dean kivert kutyaként dacol a világgal az esős-szeles New Yórk-i utcán. A film egy gazdálkodóról szól, aki falkavezérként uralkodik feleségén, gyermekein és a csicskáján Dunaszerdahelyre jön Till Attila és a Csicska ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Till Attüa Csicska című, a cannes-i film- fesztivált is megjárt rövidfilmjét nézhetik meg az érdeklődők a Családi Könyvklub jóvoltából holnap a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ mozitermében. A vetítés 18 órakor kezdődik. Az estnek a film rendezője, az ismert médiaszemélyiség és műsorvezető is a vendége lesz. A vetítés utáni beszélgetést Tül Attüával Bárdos Deák Ágnes énekes, író (URH, Kontroll Csoport) vezeti. A 2011-ben mindenféle állami támogatás nélkül leforgatott Csicska sokkoló témát dolgoz fel: Balogh István nem túl tehetős tanyasi gazdálkodó, falkavezérként uralkodik feleségén, gyermekein és a csicskáján. A „rabszolgát” ötvenezer forintért vette, a kert végi pajtában altatja, mint egy lovat vagy disznót, és legalább annyira szüksége van rá a túléléshez, mintha a család egyetlen, becsben tartott haszonállata volna. Till Attila mindössze 20 perces filmjének döbbenetes ereje egyebek mellett abban rejlik, hogy elsősorban nem az agresszort és az áldozatát láttatja, hanem két, egymásnak kiszolgáltatott, megnyomorított férfit, akiket szorosan, beteg módon fűz össze a szegénység, és az azzal kézen fogva járó lelki sivárság. A filmet a cannes-i világ- premier óta világszerte csaknem 40 rangos nemzetközi filmfesztiválon bemutatták. Sanghajtól Krakkón át Stockholmig sorba nyerte a díjakat a rangos szemléken, a lengyelországi Torun nemzetközi film- fesztiválján „extrém erejű ábrázolásáért” elnyerte a legjobb rövidfilm Arany Angyal díját, (ú) A gazdálkodó a kert végi pajtában altatja „rabszolgáját", mint egy lovat vagy disznót (Képarchívum) Egy „régi új" fotón Marion Brando társaságában (Képarchívum)
