Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-17 / 63. szám, hétfő
6 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2014. AAÁRC1US 17. www.ujszo.com KOMMENTAR Fico, Kiska és a többiek MOLNÁR NORBERT Nincs igaza Robert Ficónak, amikor azt állítja, az elnökválasztás első fordulója népszavazás volt róla és a Smerről. Az majd a másodikfordu- ló lesz. Az első forduló népszavazás volt a politikáról és a pártokról. És hát a pártpolitika kudarcot vallott. Fico vereséggel egyenlő győzelmet aratott, Hrušovský, a jobboldali pártok jelöltje pedig hatalmasat bukott, nagyot koppant és elhallgatott. Rajtuk kívül még Bárdos Gyula indult pártjelöltként. 5,1 százaléknyi szavazatát sikerként könyvelte el, de azért halkan jegyezzük meg: nem az. Kevesebb voksot kapott, mint az MKP két évvel ezelőtt, s nem sikerült mobilizálnia a dél-szlovákiai választókat sem, hiszen a magyarok lakta területeken j óval alacsonyabb volt a részvétel, mint az ország többi területén. Politikai szempontból Radoslav Procházka nyerte az elnök- választás első fordulóját. Az más kérdés, hogy tudja-e hasznosítani eredményét. És nyertes Kiska is. Az más kérdés, hogy tudja-e hasznosítani eredményét. Persze, teljesen irreális lenne csak pártpolitikai alapon értékelni az első fordulót. A Népi Platform ugyan meghalt, de pártjai tovább éldegélnek, Hrušovský három százaléka csupán azt jelenti, hogy egy zsák krumplival próbáltak választást nyerni. Ajobboldal számára ezzel már megint a Találjuk meg önmagunkat! című játék kezdődik. Procházka vagy Milan Kňažko eredménye mutathatna némi irányt. (Egyébként a választás éjszakáján egyetlen komoly, államférfiúi megnyilvánulást láttunk, Kňažko beszédét.) De az utóbbi minden bizonnyal nem készül vissza a politikába, az előbbi pedig annyira bonyolult figura, hogy ha egy lakatlan szigetre vetődne, kisvártatva petíciót kezdeményezne önmaga ellen. Ezt ajobboldal is tudja. Ilyenkor szokta magának megtalálni a Hrušovský- és Figeí-féle átütő személyiségeket. A másik győztes az apolitikus politika. Csakhogy nem lehet politizálni politika nélkül. Jobb, ha felkészülünk rá, Kiskából is mindjárt politikus lesz. Vagy elnökként, vagy ellenzékiként, de valahogyan megérkezik a színtérre. Aztán megint várhatjuk a prepolitikus politikust. Az államfőválasztás második fordulója nagyon szoros lesz, megjósolhatatlan eredménnyel. Semmiképpen se temessük Ficót, képes mobilizálni az utolsó pillanatban is. S noha Kiska mögött felsorakozott szinte az összes jelölt az első fordulóból és az egész jobboldali ellenzék (egyelőre csak az MKP vár), egyáltalán nem biztos, hogy a szavazatszámok összeadódnak, sőt. Kiska voksainak nagy része protestszavazat, s aki már egyszer protestált, nem biztos, hogy másodszor is fog. Valószínűleg a szlovákiai magyarokon fog múlni, ki lesz az állam feje. Elég nagy felelősség ahhoz, hogy bárki is otthon maradjon a második fordulóban. FIGYELŐ Fico vereséggel felérő győzelme Elsősorban a cseh lapok kommentálták a szlovákiai elnökválasztást, a brit BBC éppen csak említést tett róla, azzal a megjegyzéssel, hogy Andrej Kiskának a politikai pártokkal szembeni népharag és bizalmatlanság hullámain sikerült jó eredményt elérnie. A Mladá Fronta Dnes internetes kiadása szerint Robert Fico tulajdonképpen vereséget szenvedett, 4 százalékos előnye másnak nem nevezhető. „Az eredmény Fico számára sokkoló. 30-40 százalékra számíthatott” - írja a portál. A legnagyobb vesztes Pavol Hrušovský, aki ugyan három parlamenti párt jelöltje volt, potenciálisan mintegy 25 százalékos támogatói táborral, csupán 3,3 százalékot szerzett. A lidovky.cz egyenesen Ficót tartja esélytelenebbnek a második fordulóban, mert „Kiska mögé felsorakozott egy sor független jelölt és jobboldali párt”. A cseh média Radoslav Procházka eredményét tartja a legnagyobb meglepetésnek, aki „a szlovák jobboldal új csillaga lehet”, (ú, TASR, topky) Hazamenekítik az orosz tőkét Dollármüliárdokat vonnak ki nyugati bankokból az amerikai pénzügyi szankcióktól tartó orosz cégek - írta a Financial Times. A londoni lap értesülései szerint a Sberbank és a VTB bank, valamint a Lu- koil olajipari vállalat is hazatelepíti tőkéjét. A válság pénzügyi hatásai máris súlyosan érintik a legtehetősebb oroszokat. A Wealth-X piaci adat- szolgáltató kimutatása szerint a tíz leggazdagabb orosz milliárdos portfolió-befektetéseinek értéke csak az elmúlt héten nettó 6,6 milliárd dollárral zuhant a piaci árfolyamok esése miatt. „Nem is kellenek szankciók a gazdasági felforduláshoz, elég a várakozás” - mondta Christopher Granvil- le, a Trasted Sources elemzőcég igazgatója. (MTI) A polgár beleszól, kekeckedik, megnézi, hova teszi a pénzét. Es a voksát. A polgár A polgár újságot olvas. A reggeli kávéhoz. Újságolvasó magányát megosztja más polgárok újságolvasó magányával. Majd dolgozni megy. Pontosan, nap mint nap, kihasználva a munkára szánt időt. LOVÁSZ ATTILA Mert a polgár tudja, mi az érték. A polgár értékeket alkot. Adót fizet. Elhúzza ugyan a szá.- ját, de adót fizet. Meg járulékot. Mert ez a szabály, s neki a szabály jó. Mert van felelősség- tudata. Fontos. Lett légyen a társadalmi ranglétra bármely fokán, fontos. Mert közterhet visel. A polgár biztonságot keres. Van lakása, van családja, vannak szerettei. Van kiért. A polgár biztonságot teremt. Például éppen azzal, hogy közterhet visel. A polgár nem közömbös. Véleménye van. Ezért olvas újságot. Néz híradót. Véleményét elmondja. Vagy nem, de legalábbis a szerint él. És dönt. A polgár szereti, ha szabad. Tudja, hogy felelős döntést csak szabadon hozhat. A polgárnak van felelősségtudata, mert tudja, a felelősség nélküli szabadság káoszt teremt. A káosz meg bizonytalanságot. A polgár dolgozik. Tudja, jómódjának egyetlen záloga ő maga. Ajómódot is szereti. Azt, amelyikért megdolgozik. Ezért nézzük konzervatívnak. Pedig mindegy, milyen értékrendet vall, uram bocsá’, még baloldali is lehet, de abban is konzervatív. A polgár takarékos. A takarékosság nemzetvédelem - ezt tudja. Meg hitelt vesz föl. Nem álmai megvalósítására. Azért, mert így tud alkotói légkört teremteni maga köré. A polgár törleszt. Tisztességesen. Mert ez is a biztonság jele. A polgár gyermeket nevel. A polgár gyermeke pedig lázad ellene. Csiszolódnak. S a gyermek majd így válik polgárrá. A polgár törődik. Nem hagyja cserben öreg szüleit. Ha elesett embert lát környezetében, segít. Mert a polgár szolidáris. Tudja, nem minden elesett embernek volt választási lehetősége. A polgár kultúrlény. Színházba jár. Néha operába. Könyvet vásárol. Festményt. Zenei felvételeket. Kulturális javakat. Ő az igazi kultúrafogyasztó. Nem támogat, vásárol. A polgár fölveszi a szép ruhát. Miközben feleségét az őrület határára kergeti a nyakkendő .kiválasztásakor, a férjét meg a megfelelő cipő keresésekor, ő maga készül. Nem csak magát öltözteti fel. Felöltözik a lelke is. A polgárnak van lelke. Nem mindig mutatja, de van neki. És van véleménye. Ezért a polgár öntevékeny. Szervezkedik. Más polgárokkal együtt közösségekbe tömörül. Ha nem talál megfelelőt, akkor alapít egyet. A polgár beleszól. Kekeckedik. Megnézi, hova teszi a pénzét. És a voksát. A polgár képvisel vagy képviselteti magát. A képét viselőktől számon kér. Néha elolvassa a pártprogramot. Az önkormányzati döntéseket. Meg a sportrovatot. A polgár közösségi lény. Szabad és felelős. Ezért választ. Politizál. Társadalmat alkot. Teremt. Eltart. S tájainkon? Nos, tájainkon a polgár - hiányzik. A pénzügyi szolgáltatók azért tudnak működni, mert annak is adnak kölcsön, akinek a bank nem Uzsorások és pénzkölcsönzők HORBULÁK ZSOLT Andrej Kiska révén már az elnökválasztás első fordulója előtt a kampány része lett az uzsorakamat. Joggal merül fel a kérdés, hogy tulajdonképpen kit lehet uzsorásnak nevezni. Az uzsora elsősorban társadalmi konvenció vagy szokás kérdése, semmint törvényi. Ez annak ellenére igaz, hogy az emberiség történetében az első törvények már a késő sumér korban, mintegy négyezer évvel ezelőtt megszülettek. Abban az időben az ezüst maximális kamata 20, a gabonáé 33% volt. Természetesen ez akkor is inkább óhaj volt, mint valóság. A kamatszint az egész görög világban a kölcsön árának fajtájától függően 10-40% között mozgott. Alacsonyabb szintre a köztársasági Rómában vitték, 8 és 1/3%-ra, de idővel 12%-ra srófolódott fel. A keresztény középkor teljesen elutasította a kamatot, mondván, az idő felett csak Isten rendelkezik. Az élet azonban mindezt felülírta. Pénz- kölcsönzéssel nem csupán a zsidók és a mohamedánok, hanem az egyházi intézmények is foglalkoztak. A 16. századra jutottunk el újra oda, hogy hiteltevékenységet már nyilvánosan lehessen végezni, így annak mértékét törvényi keretek közé lehessen szorítani. Az 5. lateráni zsinat (1512-1517) 6%-ban szabta meg a maximális kamatot. 1552-ben Angliában 10% volt a plafon. Az 1642-es magyar országgyűlés szintén legfeljebb 6%-ot határozott meg. Persze a pénz ára a valóságban mindig magasabb volt, 10-20-30%-kal, ellenben hosszú távon mégis csökkenő tendenciát mutatott. Napjainkban azok a pénzkölcsönző társaságok, melyeknek nincs banki engedélyük, azért működnek, mert igény van rájuk. Annak is adnak kölcsönt, akinek a kereskedelmi bankok már nem. Ezek az ügyfelek egyrészt kockázatosabbak, másrészt nagyon alacsony összegű hitelre van szükségük. Ez a két tény egyszerre okozza, hogy az ilyen hitelek drágábbak. Érdekes azonban, hogy a közvélemény csak a pénzkölcsönzők haszonmaximalizálására érzékeny. Például az in- gatlanboom idején egy-egy lakóparkon az ingatlanfejlesztők akár 50%-os nyereséget is bezsebeltek. Az ilyen pénzügyi szolgáltatókra tehát szükség van. Az elmondottakon felül ezért is, mivel ha nem lennének, akkor az ügyfelek a rendszeren kívül levő valódi uzsorásokhoz fordulnának. Az viszont tény, hogy a társadalmilag méltányosnak ítélt kamatszint az utóbbi két és fél évezredben nem változott, 5-10% között ingadozott.
