Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-15 / 62. szám, szombat

o N Oľ> Nehéz szerepet szánt magának 2014. március 15., szombat, 8. évfolyam, 11. szám Obama francia vendége és az Thomas Jefferson Alapítvány elnöke társaságában végigjárta történelmi elődjének otthonát, beleértve annak könyvek­ben gazdag dolgozószobáját. (Fotók: SITA/AP, képarchívum) sikeredett monticellói villát, ame­lyet az UNESCO 1987-ben a Vi­lágörökség részévé nyilvánított. 1769-ben kezdte meg Jefferson otthona építését, és 1809-ben a munkálatok befejeződtek, de Monticellót az elnök egész életet során tovább bővítette. Az eredeti bútorok nagy része ma is megte­kinthető a házban, fennmaradt a konyhája, a könyvtára és a termé­szettudományokkal kapcsolatos gyűjteménye is. Monticello területén évekig tartó ásatásokat végeztek, ezeknek kö­szönhetően derült fény egyebek mellett arra is, hogyan éltek a rab­szolgák a 18. században. Kiderült például, hogy előbb közös nagy házakban laktak, s csak később, a 19. században építettek számukra családi kunyhókat. A közelmúlt­ban a Smithsonian Intézet épp a korabeli dokumentumok, tár­gyak alapján tudta feldolgozni hat rabszolgacsalád sorsát, és idézte fel egy tárlaton a Monticellóban folyt életet. Többek között a Sally Hemings családjával kapcsolatos kutatások eredményeit is bemu­tatták. Sally volt az a rabszolganő, akivel Jefferson felesége halála után bensőséges viszonyt alakított ki, és gyermekük is született. Thomas Jefferson 1826-ban halt meg, a birtokot legidősebb lánya, Martha örökölte, de mivel anya­gi gondjai adódtak, kénytelen volt eladni Monticellót egy helyi gyógyszerésznek, akitől pár év múlva a Jefferson-csodáló Uriah Phillips Levy vásárolta meg az uradalmat. Sokáig a Levy család birtokában volt, míg egy magán- társaság létrehozta a Thomas Jef­ferson Alapítványt, amely 1923- ban megvette Monticellót, és megnyitotta az érdeklődők előtt. A birtokot évente 450 ezer láto­gató keresi fel. (ug) B arack Obama ame­rikai elnök francia partnerének februári egyesült államokbeli látogatása so­rán elvitte Francois Hollande-ot az amerikai függetlenségi nyilatkozat fő szerzőjeként tisztelt Thomas Jef­ferson birtokára. És bár volt politi­kai háttere is a látogatásnak a virgi­niai birtokon, Flollande bizonyára szívesen megtekintette Jafferson házát. Ha Obama és Hollandé is érdemesnek tartott egy kirucca­nást Monticellóba, mi is megte­hetjük, legalább virtuálisan. Hogy mi volt az említett állam­fői látogatás, a szokatlan vidéki program politikai háttere? Jeffer­son mielőtt az Egyesült Államok harmadik elnöke lett, Párizsban diplomataként képviselte a füg­getlenségét kivívott Amerikát, szerette a franciákat, és amennyi­re diplomáciai státusa engedte, támogatta a francia forradalom eszméit is. Omabának nyilván az volt a szándéka, hogy ezzel a vi­déki kiruccanással felidézzék a két nemzet egymás iránti szimpátiáját, és megerősítsék az amerikai-fran­cia kapcsolatokat, amelyek az iraki invázió idején kissé megromlot­tak. Ismeretes, hogy Franciaország Jacques Chirac köztársasági elnök alatt a német szociáldemokra­ta Schröder kancellár politikáját támogatta, amely határozottan ellenezte az iraki háborút. Ez volt a közelmúlt, mi pedig most távo­labbra tekintünk vissza. Amikor Jefferson Európában tar­tózkodott, arra is kihasználta ide­jét, hogy részletesen tanulmányoz­za az építészetet. Andrea Palladio híres Villa Rotondája szolgált alap­jául saját házának, ő maga meg is tervezte az ugyancsak csodálatosra Kiruccanás Monticellóba Leslie Greene Bowman, a Thomas Jefferson Alapítvány elnöke a konyhánál levő nyugati teraszon Két államfő a konyhában. Jefferson konyhája a maga nemében az egyik legjobban felszerelt volt a korabeli Virginiában.

Next

/
Thumbnails
Contents