Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-03 / 51. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 3. Vélemény És háttér 5 A Krím félsziget lakosságának 60 százaléka orosz, és csupán 25 százaléka ukrán Krím Putyin tortájába? Az ukrajnai válság főszereplőjévé lépett elő a Krím, ahol többségében orosz ajkú lakosság él, és történelmileg is inkább Oroszországhoz kapcsolódik. HÁTTÉR A Fekete-tengerbe nyúló, kétmillió lakosú félsziget stratégiai fontosságú: Szevasztopol- ban van az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontja. Egy 2010-ben, Viktor Janukovics ukrán elnökké választása után aláírt szerződés értelmében 2042-ig használhatják az oroszok a stratégiailag és érzelmileg is fontos támaszpontot. A Krím mindig is stratégiai terület volt a nagyhatalmak számára: Oroszországnak déli határai és a déli tengeri útvonalak biztosítását jelentette, míg ellenfeleinek, Törökországnak és Európának a biztosítékot, hogy Oroszországot távol tartsa a Földközi-tengertől. rok ellenőrizték a XIII. századtól, és legtöbbször szövetségben álltak Törökországgal. A kánság abból tartotta fenn magát, hogy végigpusztította a dél-orosz és ukrán vidékeket, és embereket rabolt el, akiket aztán rabszolgának adott el Törökországba és az arab államokba. Becslések szerint az 1450-es évektől a 18. század elejéig egymillió embert hurcoltak el rabszolgának. Ekkoriban a Krím virágzó iszlám állam volt. Oroszország végül az Ukrajna területéről érkező kozákok segítségével a 18. század végére vonta ellenőrzése alá a Krímet, amit aztán a 19. században több alkalommal (krími háború) is meg kellett védenie. Ekkor telepedtek le itt az oroszok, a krími tatárok pedig százezrével menekültek Bulgáriába, Törökországba. Legutóbb a náci német hadsereg foglalta el 3 évre a félszigetet a II. világháború alatt. Hruscsov „visszaadta” Ukrajnának A tatár Krím Az ókorban görög kolóniák létesültek a térségben, a népvándorlás során pedig számtalan nép, a magyar törzsek is megfordultak itt. A területet a tatáA Szovjetunión belül az autonóm köztársaság státusát élvezte, de mivel a háború alatt a tatár vezetés együttműködött a náci megszállókkal, Sztálin büntetésből megvonta a területtől ezt a státust, majd 1954-ben az ukrán származású Nyikita Hruscsov az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolta Krími terület néven, bár tulajdonképpen sosem tartozott az ukránokhoz. Itt találjuk a mai háborús válság gyökereit. Sztálin 1953-as halála után hatalmi harc alakult ki Hruscsov és Sztálin egykori jobbkeze, a rettegett titkosszolgálat főnöke, Lavren- tyij Berija között. Berija grúz származású volt, és a nem orosz tagköztársaságokat akarta a maga oldalára állítani, például Ukrajnát, amelynek különböző előnyöket ígért, továbbá magas posztokat a helyi kommunista vezetőknek. Végül Hruscsov le- csukatta és kivégeztette Beriját, ám a felfokozott ukrán várakozásokat teljesítenie kellett, ezért csatolta a tagköztársasághoz a Krím félszigetet. Bokréta Kucsma kalapján Ezután a Szovjetunió egyik legfontosabb tengeri katonai bázisa létesült itt, és bár a terület 1991-ben végleg elszakadt a föderációtól, a katonai város, Sze- vasztopol még évekig zárt város maradt, és a tartomány Ukrajnán belül a mai napig nagy önállóságot élvez. A Szovjetunió 1991-es felbomlásakor, Ukrajna függetlenségének kikiáltásakor kisebb konfliktus alakult ki a félsziget hovatartozása miatt, de Kijev- nek sikerült megtartania fennhatóságát, noha az orosz parlament 1992-ben anullálta az 1954-es területi változást. A Krím 1991-ben autonóm köztársaság lett. Első elnökét, Jurij Meskovot 1994-ben választották meg, és ő nyíltan kiállt az Oroszországgal való újraegyesítés mellett. A szakadár törekvéseket azonban Leonyid Kucsma ukrán elnök elfojtotta, 1995-ben megszüntették a krími államelnöki posztot is; a tisztséget azóta a mindenkori ukrán elnök tölti be. Az 1996-os újabb alkotmány ad némi mozgásteret a helyi politikai erőknek, de a törvényhozás nem helyezkedhet szembe az ukrán kormányzattal. A lakosság közel 60 százalékát kitevő oroszok szeparatista törekvései azonban továbbra is élénkek. A népességnek csak 25 százaléka ukrán, 12 százaléka krími tatár. Putyin lépéseit az motiválja, hogy nemcsak a Krímen, hanem egész Ukrajnában Moszkva befolyása forog kockán, a térséget viszont az orosz civilizáció böl- csőjeként tartják számon. A középkorban Kijev volt a Kijevi Rusz orosz nagyfejedelemség központja. (MTI, ú) Putyinnak nem elég a melegháború, hidegháborút is akar. (Peter Gossányi rajza) Obama: ára lesz az Ukrajnán belüli orosz katonai műveleteknek - gazdasági szankciók jöhetnek A hidegháború óta a legsúlyosabb európai válság MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Elemzők szerint váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást. „Mindenkit megleptek, az egész világ improvizál” - mondta Francois Heisbourg, a Stratégiai Kutatások Francia Alapítványa (FRS) nevű agytröszt elemzője. „Európa számára a hidegháború vége óta ez a legsúlyosabb válság” - vélekedett Jörg Forbrig, a Germand Marsall Fund kelet-európai program- igazgatója. ,A gond az, hogy Putyin sokkal gyorsabban tud lépni céljai elérése érdekében, mint Washington vagy Európa. S számunkra az a gond, hogy nem tudjuk, hová akar menni. (.■ •) A cél, amelyen nagyon gyorsan el kell gondolkoznunk, az, hogy megakadályozzuk egy hasonló forgatókönyv bekövetkezését más régiókban” - hangsúlyozta Andy Kuchins, a Nemzetközi Stratégiai Kutató Központ prog- ramjánakigazgatója. A történtek a 2008-as grúziai forgatókönyvre emlékeztetnek: az ötnapos villámháború azzal végződött, hogy Moszkva elismerte két grúziai szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, s több ezer orosz katonát vonultatott fel a térségben. Egy esetleges nyugati katonai beavatkozás most is kizárt, a nyomásgyakorlás kizárólag diplomáciai és gazdasági lehet - hangsúlyozták a szakértők. „Egy sor figyelmeztetés hangzott el, eredmény nélkül. Sokkal erősebb politikai jelzésekre és nyomásra van szükség” - mondta HeatherConley, az CSIS európai programigazgatója. Oroszország elleni gazdasági és diplomáciai intézkedések várhatók. Az elemző szerint „Obama részvétele a három hónap múlva esedékes (szocsi) G8-csúcson igencsak valószerűden”. A hét iparilag fejlett ország és Oroszország (G8) Szocsiba tervezett csúcstalálkozója előkészületeinek felfüggesztését szorgalmazta tegnap Laurent Fabius francia külügyminiszter is. Az USA és Kanada már jelezte, nem vesz részt a csúcstalálkozót előkészítő tanácskozásokon. Az USA egyeztetéseket folytat európai szövetségeseivel arról, hogy milyen árat fizettessenek Oroszországgal egy ukrajnai intervencióért. KOMMENTÁR Csalfa családvédők VERES ISTVÁN Fellélegezhetnek a szlovákiai családok, mert hála a KDH és a Smer pénteki megállapodásának, immár az alkotmány is védi majd őket. Legalábbis a KDH szerint. Mert azért ahhoz nem kell alkotmányjogásznak lenni, hogy belássuk: attól, hogy az alkotmányba beleírják, mi a család (értsd: a KDH szerint mi a család), nem esnek tömegesen szerelembe az agglegények meg a vénlányok, így aligha alapíttatik több család. Amelyek pedig eddig léteztek, valószínűleg ugyanúgy élik mindennapjaikat, mint eddig. Ezzel így nem is lenne semmi baj, csak hát a KDH úgy akar hízelegni saját választóinak, hogy ezzel hátrányba hoz más embereket. Vagyis „az én szabadságom a mások szabadsága” nevű elvet nem igazán preferálja. Ennek az lenne a lényege, hogy saját szabadságunkkal nem korlátozzuk a mások szabadságát. Márpedig ha beírjuk az alkotmányba, hogy a házasság alatt csakis férfi és nő kapcsolata értendő, akkor korlátozzuk azok szabadságát, akik erről másként vélekednek. A KDH-Smer megegyezés politikai szempontból azért megmosolyogtató, mert a kereszténydemokraták hagyták magukat lépre csalni egy gumicsonttal, és hozzájárultak ahhoz, hogy a Smer keresztülvigye langyos igazságügyi alkotmánymódosítását, amellyel majd kampányolhat a mostani államfőválasztás hajrájától egészen 2016-ig. Annak ellenére, hogy a KDH a hagyományos családi értékekből (is) eredezteti krédóját, a politikában az utóbbi fél évben már másodszor csalják meg saját szövetségeseiket, vagyis a Népi Platformot. Nem elég, hogy tavaly a megyei választásokon Nyitrán és Besztercebányán is a Smerrel szövetkeztek, most ismét lefeküdtek neki, a kettős alkotmánymódosítás így az ő politikai zabigyerekük lesz. Persze a Népi Platformról eddig is tudtuk, hogy igazán fontos kérdésekben nem tudja összetartani a KDH-t, a Hidat és az SDKÚ-t, de annál lejjebb talán már nincs, hogy két héttel az államfőválasztás előtt a népiek elnökjelöltje, Pavol Hrušovský kiáll a kamerák elé a Smer házelnökével, és bejelentik a közös alkománymódosítást. Ha a platform ezek után sem bomlik fel, kijelenthetjük, hogy a KDH, a Híd és az SDKÚ nyitott kapcsolatban él egymással. Mert ugyan „papírjuk” van arról, hogy összetartoznak és együttműködnek, de ha adott esetben a sors úgy hozza, akkor bárhol, bárkivel... HÁTTÉR A budapesti memorandum Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az USA, Oroszország és Nagy- Britannia garantálták Ukrajna határait, cserében azért, hogy Ukrajna csatlakozzon az atomsorompó-szerződés- hez. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jogelődje - budapesti csúcstalálkozója alkalmával aláírt memorandumban a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól - cserébe azért, hogy Ukrajna csatlakozzon az atomsorompó- szerződéshez, és átadja a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak. Ugyanis a Szovjetunió széthullása után Ukrajna területén is hatalmas mennyiségű nukleáris fegyver halmozódott fel. Á kijevi kormány az atomhatalmaktól kapott garanciáktól - amilyeneket egyébként Fehéroroszország és Kazahsztán is kapott - nagyobb védelmet remélt az esetleges területi igényekkel szemben. Oroszországban már az egyezmény aláírása után újra és újra megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy Ukrajnának vissza kellene adnia Moszkvának a Krím félszigetet, amely 1954-ben került az akkori ukrán szovjetköztár- saság területéhez. A Budapesti Memorandum az egyik döntő oka, hogy Oroszország nem jelentette be hivatalosan krími-(ukrajnai) katonai hadműveleteinek tényét, illetve sokak szerint az orosz különleges alakulatok felfegyverzett tagjai éppen ezért nem viselnek azonosítókat egyenruhájukon. Oroszország a Budapesti Memorandum miatt egyen- súlyozik, és egyelőre csak előkészíti a masszív katonai megszálló hadműveletét. Mindezt éppen azért teszi, mert Oroszország itt a Krímen kockára teszi az egész világra kiterjedő nukleáris tömegpusztító fegyverek leszerelésének politikáját. Azt a politikát, amelynek köszönhetően Oroszországnak továbbra is különleges szerepe van az atomnagyhatalmak sorában, amellyel csak néhány ország büszkélkedhet a világon - írja Ľuboš Palata, a Mladá fronta Dnes kommentátora. (MTI, MfD)
