Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-14 / 61. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AAÁRC1US 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Már 600 ezren kérték a honosítást Budapest. Elérte a hatszázezret az állampolgársági kérelmek száma - jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tegnap Budapesten. Semjén Zsolt a II. kerület ezredik állampolgársági eskütételén rámutatott: a hetekben az 550 ezredik ember is leteszi az állampolgársági esküt, és mintegy 200 ezer körül lesz azoknak a száma, akik regisztrálnak a választásokra. A kormányfő helyettese szerint a 200 ezres számot nem az 550 ezer új állampolgárhoz kell viszonyítni, mivel azok között van 110 ezer gyerek is, akinek még nincs választójoga, és 80 ezer olyan külhoni magyart honosítottak, akinek van magyarországi lakcíme, tehát nem kell regisztrálnia. így abból a 350-360 ezer emberből, aki regisztrálhatott, 200 ezer új magyar állampolgár ezt meg is tette - vélekedik. (MTI) Kétnyelvű községi határozatok Pozsony. Az MKP két polgármestere, Domin István (Izsa) és Őry Péter (Csallóközcsütörtök) tárgyalássorozatának eredményeképpen a két településen e héttől automatikusan kétnyelvű határozatokat adnak ki a helyi adók, illetve a hulladékilletékek kirovásáról. A gondot az ilyen esetekben az jelentette, hogy egy-egy önkormányzat részére készült számítástechnikai programcsomag részét képezi a határozatok szövege is. A programok pedig az adott szolgáltató cégek tulajdonában vannak. A Datalan vállalat jelezte, hogy nyitott a további kérések teljesítésére is, az MKP pedig kéri az önkormányzatokat, hogy a saját programszolgáltatójuknál kérjék a dokumentumok kétnyelvűsítését. (ú) Az idegenforgalom bevétele 2 milliárd euró volt Tavaly beindult a turizmus ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rekordszámú turista töltötte a szabadságát tavaly Szlovákiában, a gazdasági válság nehéz éveit követően az idegenforgalmi üzletág így lassan kezd újra magára találni - nyilatkozta František Palkó közlekedési államtitkár. A tegnap közzétett adatok szerint az elmúlt évben a turisták száma elérte a 4,048 milliót, amire a gazdasági válság kirobbanása, vagyis 2009 óta nem volt példa, sőt ezt a válság előtt is csak egyszer, 2008-ban sikerült túlszárnyalni. A szlovák idegenforgalom ügyfeleinek a többségét, nagyjából a 60%-át még mindig a hazai turisták teszik ki, akiknek a száma tavaly csaknem 6%-kal, 2,4 millióra nőtt. Külföldről 2013-ban több mint 1,6 millió turista érkezett az országba, ami 9 százalékos növekedésnek számít. A legtöbben Csehországból (493 ezer), Lengyelországból (168 ezer), Németországból (154 ezer), Ukrajnából (80 ezer), Ausztriából (74 ezer) és Magyarországról (69 ezer) érkeztek. Palkó ezzel kapcsolatban az ukrán turistákat emelte ki, akiknek a száma tavaly megduplázódott, csaknem 55 ezren érkeztek azonban Oroszországból is. A külföldi turisták átlagosan 2,5, a hazaiak 3 vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A turisták számának a növekedése meglátszott az idegen- forgalmi üzletág bevételein is. Tavaly ezek csaknem 8 százalékkai, 2 milliárd euróra nőttek. Az ágazat hozzájárulása az ország bruttó hazai termékéhez (GDP) ezzel az egy évvel korábbi 2,5-ről 2,7 százalékra nőtt. (mi, TASR) A szociális ügyi minisztérium nem akar újabb fajta szociális segélyt bevezetni Probléma az energiaszegénység Az Európai Unió szerint a fűtési szezonban a radiátornak mindig melegnek kell lennie (Képarchívum' Pozsony. Nincs egyetértés az energiaügyi hivatal és a szociális ügyi minisztérium között az energiaszegénység visszaszorítására szolgáló koncepciót illetően. A dokumentumot szerdán tárgyalta a kormány, azonban feltételezhetően az egyes szaktárcák ellenállása miatt nem fogadta azt el. LAJOS P. JÁNOS Az energiaszegénység visszaszorítása az uniós irányelvekkel összhangban történik, de minden ország saját hatáskörében dönthet arról, hogy mit ért az energiaszegénység alatt. Az általános szabály szerint az számít „energiaszegénynek” aki nem tudja biztosítani a lakásában a folyamatos fűtést, vagyis a lakószobában a legalább 21 fokos, a többi helyiségben pedig a legalább 18 fokos hőmérsékletet. A hivatal a javaslatában több intézkedést is javasol, például a szociális ügyi minisztériumnak szociálpolitikai eszközökkel kellene segítenie az energiaszegénység visszaszorítását, ami történhetne például egyénre szabott szociális segéllyel is. A szociális ügyi minisztérium ugyanakkor nem akar semmilyen új támogatást bevezetni az energiaszegénység visszaszorítása érdekében. „Már a tárcaközi egyeztetés során is többször elismételtük, hogy nem akarunk új szociális támogatást bevezetni” - közölte lapunkkal Michal Stuška, a szaktárca szóvivője. Szerinte sokkal hatékonyabb megoldás lenne, ha a kormány az energiaárat dotálná a legszegényebbek számára. „Speciális tarifát lehetne bevezetni a szegények számára” - véli a szóvivő. Az újabb szociális segély bevezetését a tárca azért is ellenzi, mert már létezik egy lakásfenntartási támogatás, amely szerintük hasonló célokat szolgál. A szaktárca elveti a hivatalnak azt az ödetét is, amely újabb feladattal bővítené a szociális hivatalok munkáját: figyelniük kellene, hogy a körzetükben élő szegények között vannak-e olyanok, akik az energiaszámlájukat sem tuják fizetni. Néhány uniós országban nemcsak pénzügyileg, hanem az energiaszolgáltatás szabályozásával is védik a szegényeket. Nem lehet kikapcsolni például az áram- vagy gázszolgáltatást átéli hónapokban, akkor sem, ha az ügyfél nem fizeti rendesen a számláit. A VŠZP vezérigazgatója szerint a lakás nem került 700 ezer euróba, de az árát nem árulta el Forai: jelzáloghitelből vettem a lakást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A válásával magyarázza Marcel Forai, az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) vezérigazgatója, hogy hogyan került tavaly a birtokába egy 700 ezer eurót érő 200 négyzetméteres alapterületű és 100 négyzetméteres terasszal ellátott luxuslakás. A lakáshoz két parkolóhely is tartozik a Duna- parti épület alagsorában. Forai azt állítja, hogy jelzálogkölcsönből és családi megtakarításokból vásárolta a lakást, amely egyáltalán nem luxuslakás. „Csak szerkezetkész állapotban van, hiányzik a vakolás, a csempézés, a konyha és a fürdőszoba sincs készen” - állítja tegnap nyilvánosságra hozott nyílt levelében Forai. A válását tavaly mondták ki, a családi házat a felesége és gyerekei kapták, a családi megtakarítás azonban az övé lett. Ezt egészítette ki jelzáloghitellel, amit egyelőre a családi házra terhelt, mivel a lakás még nem volt a tulajdonában. „A hitelt 23 évig fogom fizetni” - írja levelében Forai. Azt állítja, hogy jelenleg folyik a hitel rá- terhelése a lakásra, mert a bíróság tavaly mondta ki a válást. Az interneten található aktuális adatok szerint azonban a Forai tulajdonában lévő pozsonyi lakás tulajdonlapján nem szerepel jelzáloghitel. Az igazgató a nyílt levelében adós maradt a konkrét számokkal is. Nem árulta el, hogy mekkora összegért vásárolta meg a lakást, amely szerinte egyáltalán nem luxuskivitelű. Azt sem árulta el, hogy mekkora családi megtakarításokkal rendelkezett, és arról is hallgat, hogy mekkora jelzáloghiteit vett fel. Ugyanakkor az ilyen épületekben lévő, és ekkora alapterületű lakások esetében nem a lakás berendezése a legnagyobb költség, ugyanis még egy szerkezetkész állapotban lévő lakás is sok százezer euróba kerül. Forai jelenleg 44 éves, eddig jobbára állami intézményekben dolgozott, a VŠZP vezérigazgatói posztjára Kassáról érkezett, ahol annak helyi kirendeltségét irányította. Jelenlegi fizetése ugyan nem alacsony, havi 8300 euró bruttóért dolgozik, de nem biztos, hogy ezzel megmagyarázható, hogy egy 700 ezer eu- rós lakást megvásárolhat. Viliam Novotný (SDKÚ) korábban felvetette, hogy a parlament összeférhetetlenségi bizottságának kellene meghallgatnia a VŠZP igazgatóját vagyonosodá- sa ügyében. Simon Zsolt (Híd), a bizottság tagja tegnap nem tudta lapunknak megerősíteni, hogy foglalkozik-e majd a bizottság ezzel az üggyel, (lpj, SITA) Bollo Péter polgármester: Örülni fogunk, ha 2016-ban legalább az alsó és a középső várat megnyitják; a biztosítóval tovább tárgyalnak Krasznahorka - lelassult a felújítás - csak 2016-ra várható az átadás (Fotó:SNM) Még csak az ideiglenes tető készült el (Fotó: SNM) VERES ISTVÁN Pozsony/Krasznahorka- váralja. Egyre jobban távolodik a krasznahorkai vár megnyitásának időpontja. A Szlovák Nemzeti Múzeum tavaly márciusban azt vizionálta, hogy 2014 márciusában már megnyithatják a vár egy részét, a kulturális minisztérium viszont tegnap lapunknak elárulta: 2016 előtt nem számol a műemlék megnyitásával. A falunak havi 30 ezer eurós bevételkiesése van a két évvel ezelőtti tűzeset óta, a turizmus nullára csökkent, mondta lapunknak Bollo Péter polgár- mester. „Örülni fogunk, ha 2016-ban legalább az alsó és a középső várat megnyitják” A befejezés még messze van nyilatkozta. A Híd képviselőitől kapott 20 ezer eurót a vár alatti terület közvilágítására használták fel. A múzeum tegnap zárta le a felújítás kapcsán indított közadakozást: több mint 172 ezer euró gyűlt össze. Idén március 7-ig 1 mülió 172 ezer eurót költöttek a felújításra, az állandó tető elkészítésére pedig még csak februárban írták ki a közbeszerzési pályázatot. A biztosítóval tovább zajlanak a tárgyalások, az eddigi munkálatokat abból a 2 millióból fizették, amit a Generali közvetlenül a tűzeset után fizetett ki a múzeumnak. A tűzben megsérült 352 műtárgy nagy részét sikerül rendbe hozni, néhányat viszont nem lehet megmenteni, így más műtárgyakkal pótolják őket, áll abban a tájékoztatóban, amelyet Silvia Turnero- vá, a múzeum szóvivője küldött lapunknak. A felújítás harmadik szakaszát úgy tervezik, hogy közben a vár egy-egy része már elérhető legyen a nyilvánosság számára. Az érdeklődőknek a felújítás ellenére is van mit meglátogatniuk Krasznahorkaváralján, mutat rá a polgármester. „Ott van az Andrássy-mauzóleum is, ami ha úgy vesszük, egy európai Táj Mahal” - figyelmeztet Bollo Péter.
