Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-12 / 59. szám, szerda

16 Horgász______________________________________________________________________________ ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 12. www.ujszo.com A legtöbb esetben, hajói válogatunk, nem kell mindent magunkkal cipelni egy-egy rövidebb horgászathoz Hasznos kellékek „gyalogpecásoknak” Nagyon sok sporttársun- kat látni, amint görnye- dezve cipelik a vízpartra a rengeteg cuccot, amit „elengedhetetlennek” tartanak az egész napi horgászathoz. Némelyek több fordulót is abszol­válnak a közelben lepar­kolt gépkocsitól. ISMERTETŐ Pedig egy kis szelektálással elég könnyen összeállíthatjuk az összes kelléket, amire szük­ségünk lehet. Mindehhez elég néhány praktikus dolog. Az alábbiakban - a magam gya­korlatából kiindulva - szeret­nék tanácsot adni, főleg kezdő sporttársaimnak. A legtöbb horgász nem indul el „csak úgy” pecázni, hanem általában előre tudja, milyen halak űzésével kívánja eltölteni a pár órát vagy az egész napot. (A hetes-kéthetes bojlizást mel­lőzzük, az külön műfaj.) Ha pél­dául halastóra megy pontyozni, ízlésének megfelelően vagy fenekezni fog, vagy úszózni. Folyóvízen hasonló a helyzet, itt talán annyival egyszerűbb a helyzet, hogy a legtöbben fe­nekezünk, a folyóvízi úszózás (úsztatás) műfaját mifelénk elég kevesen művelik. Még egysze­rűbb a dolguk a pergetőknek, akiknek nem kell bíbelődniük úszókkal, ólmokkal, önetetők­kel, etetőanyaggal, hanem elég egy doboznyi „kütyü”, ami elfér egy kis oldaltáskában, és egész nap kedvük szerint űzhetik a rablókat. Nehezebb helyzetben vannak azok a horgászok, akik egy szál bottal indulnak neki egy pár órás vagy akár egész napos folyóvízi (tavi) horgászatnak, miközben nem tudják előre, mi­lyen hal fogásával próbálkoznak (mihez lesz szerencséjük), sőt, müyen módszert szeretnének művelni. A fent említett saját tapaszta­lámái ma­radva: pár órás vagy félnapos-napos hor­gászathoz általában egy 2,80-3 méteres pergető bottal indulok (amelynek dobótartománya 5 grammtól 40 grammig terjed), és a 3000-es (eseüeg 4000-es) orsó 0,20-as, 0,22-es zsinórral van feltöltve. Ilyen szerkóval szinte bármilyen halfajra lehet horgászni, kivéve természetesen a harcsázást, bár akadómentes terepen és kellő tapasztalattal közepes méretű bajszit is ki le­het fárasztani ilyen összeállítás­sal. Elindulok tehát néhány do­boznyi eső- és trágyagilisztával, néhány deci csontival, egy-két üvegnyi ízesített kukoricával, kilónyi bolti mézes kukoricával, amely az etetéshez elég. Ha fo­lyóvízen fenekezek, általában gilisztával indítok, s a kapások sűrűsége, a fogott halak fajtája alapján maradok a csalinál, vagy váltok egyébre. Ha sűrű a rablás a közelemben, vagy egy kis gya­loglással, „bokorbújással” sze­retném megmozgatni az egész heti ülőmunkától elmerevedett tagjaimat, egyszerűen pergetés- re váltok. Ha tavon pontyozok, általában a partközeli bokrosok, bedőlt fák alkotta akadok mel­lett úszózok, ahová egy-két ma­réknyi mézes kukorica behintése után pottyantom be az önsúlyos waggler úszót. Bár a tavalyi év ennek ellentmond, mert több­ször megtréfáltak a nagyobb pontyok, ezért ehhez a műfajhoz néhány bosszantó szakítás és bokorba futás után kifejezetten erős szereléket vittem magam­mal, és voltam sikeres. Sok cuc­cot azonban üyenkor sem cipel­tem magammal, mindössze egy erős pontyozó (ún. surf) botot, rajta 5000-es orsóval és 0,28- 0,30-as zsinórral. Az úszó azon­ban maradt ugyanaz, akárcsak a szerelék többi része és a csalik. De rátérve a lényegre: a „gya­loghorgászat” művelőjeként ki­tapasztaltam, hogy nem szabad nagy hátizsákkal, vödrökkel, lá­dákkal elindulni, mert vagy idő előtt elfáradunk, vagy egy bizo­nyos helyhez kötve kell végighorgásznunk az egész napot. Ami elengedheteden: egy mindkét oldalán rekeszekkel el­látott doboz (1. fotó), amelyben szinte minden apróság elfér: horgok, ólmok, zsinórok, előkék, stopperek, karabinerek, fűzőtűk, meg a jó ég tudja, mi minden, íz­lés szerint. Egy másik dobozban a pergetéshez szükséges csalik kapnak helyet: körforgók, tá- molygók, woblerek, twisterek, gumihalak (2. fotó). Az úszók egy egyszerű, menettel állítha­tó hosszúságú tokban lapulnak, hogy védve legyenek (3. fotó). Ha még kevesebb, akár egy zsebben elférő kelléket akarok magammal vinni, a horgok egy kis dobozka (4. fotó) tíz rekeszé­ben soijáznak, nagyság és fajta szerint. ■Körülbelül ennyi kellékre van szükségem (5. fotó) egy napi ki­adós horgászathoz egy közepes nagyságú vagy kisebb folyón, esetleg egy holtágon vagy nem túl nagy halastavon. Nem utolsó szempont, hogy ennyi cuccal, amely egy kis hátizsákban vígan elfér az elemózsiával, szákkal, merítővei együtt (városlakó lé­vén) bármelyik busszal megkö­zelíthető vízhez kiruccanhatok. Természetesen más a helyzet, ha hosszabb túrára megy az ember, vagy társasággal, gép­kocsival indul útnak. De még ilyenkor is jól meggondolom, mi az a minimum, amire szükség le­het. A sok fölösleges holmi csak zavarja az embert, és elvonja a figyelmét a szórakoztató horgá­szatról. (kövi) A rovat támogatója a Btíšlak * Dunatőkés - Dunajský Klátov MP140011 Káposztás amurfiié Hozzávalók 4 személyre « 800 g amurfiié • 1 kg savanyú káposzta ■ 1 kisebb vöröshagyma • 3 zöldpaprika ■ 2 nagyobb paradicsom ■ 100 ml csilis sungarden olaj ■ 100 g füstölt szalonna ■ 5 dkg liszt • tejföl, piros fűszerpaprika, kapor, só Elkészítése Az amurfiiét beirdaljuk, sózzuk, majd lisztbe forgatva kevés olajon megsütjük. A sza­lonnát felkockázzuk, lepírítjuk, majd hozzáadjuk az apró kockára metélt hagymát, bele­keverjük a felvágott savanyú káposztát és a szeletelt papri­kát, a paradicsommal együtt. Felöntjük egy kevés alaplével, és egy óráig főzzük. A káposztát rántással sűrítjük, Bindics Imre a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakácsa és hozzáadjuk a kaprot, majd a tejföllel dúsítjuk. Sózzuk és át­főzzük. Rátesszük az amursze­leteket és tejföllel díszítjük. KELETI VIZEKEN Merész tervek az idén is Nem kedvezett a szerencse a nagykaposi sporthorgászok­nak a zsolnai sorsoláson. A tavalyi évhez hasonlóan ismét távoli vizeken kell helytállniuk a nagykaposi Maver sporthor- gász-egyesület tagjainak. Az országos bajnokság legfelsőbb osztályában szereplő Ung-vidékiek 2013-ban Galántán és Madunicén versenyez­tek, most pedig a sorsolás színhelyére, Zsolnára kell majd utazniuk. A tavaszi fordulóra május 23-25-e, az őszire szeptember 26-28-a között kerül sor, a Vág folyó egyik sza­kaszán. „Sajnos, megint kifogtuk. Ezúttal még messzebbre me­gyünk, ami természetesen többletkiadásokkal jár. Még sze­rencse, hogy vannak olyan magánvállalkozó támogatóink, akik szívükön viselik a tevékenységünket. Célunk ezúttal is a felsőházban végezni a tizenkét csapatos mezőnyben, s ha a szerencse is mellénk szegődik, akár még a dobogót is elcsíp­hetjük.” - nyilatkozta a sorsolást illetően Vemárszky Gyula, az egyesület elnöke. A két forduló közötti rangosabb események közül augusz­tus 30-án a hazai rendezésű Copus Cup-on és egy eddig még ki nem jelölt időpontban (tavaszi-őszi rendezvényen) a Bodrog Kupán vesznek részt a székvárosiak. Mindemellett augusztus­ban még szoríthatunk a csapat egyetlen női tagjának, Petőcz Szandrának, aki a Portugáliában tartott világbajnokságon képviseli Szlovákiát és egyben szűkebb pátriánkat, (pan)

Next

/
Thumbnails
Contents