Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-11 / 58. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUSIT. Vélemény És háttér 7 A DAC puszta léte hasznosabb volt, mint tucatnyi nemzetpolitikai konferencia megrendezése S zimbólumker eső Az embernek szüksége van a sikerélményekre ahhoz, hogy elégedetten éljen és ezt el lehet mondani a közösségekről, népcsoportokról is. TOKÁR GÉZA Már csak ezért is pozitív fejlemény, hogy Dunaszerdahe- lyen a szurkolók ismét a magukénak érezhetik a focicsapatot. A DAC, ha valóban sikerül rendezni az együttes anyagi helyzetét, ismét egyfajta szlovákiai magyar szimbólummá válhat. A csapat sorsa és problémái már hosszú évek óta szolgáltatnak témát, mivel többről van szó egy egyszerű intézménynél. A DAC a nyolcvanas-kilencvenes években vált közösségi szimbólummá, stílusos hasonlattal élve már a puszta létezése is azt jelentette, hogy az ország legnépszerűbb sportjában is labdába rúghatnak a magyarok, akár európai viszonylatban is versenyképes klubot lehet felépíteni a helyi lehetőségekkel élve. Helyi sportolóikonok és legendák születtek. így tulajdonképpen a focicsapat puszta léte hasznosabbnak bizonyult, mint féltucatnyi nemzetpolitikai tárgyú konferencia megréndezése. Emellett a DAC-szurkolók rohamrendőrökkel való megvere- tése is erősítette a klub közössé- giszimbólum-szerepét („Egész ország ellenünk” rigmus). Amikor pár éve a DAC visszajutott az első osztályba, úgy tűnt, a csapat ismét képes lesz betölteni ezt a szerepet - még úgy is, hogy a klubvezetés játékospolitikájából nyilvánvaló volt, az olcsó, könnyen cserélhető légiósokra, nem pedig a helyi identitás erősítésére épül a koncepciója. A csapat imázsa és jelentősége aztán idővel szép lassan leépült, elsősorban a vezetés, másodsorban a játékosok miatt. A fizetések elmaradása, a focistákkal való pereskedés, a tulajdonosok folyamatos konfliktusai a szövetséggel és a várossal, a szurkolók kivezetteté- se a stadionból, legújabban pedig a bundabotrány mind hozzájárult ehhez. A szurkolókat és a közvéleményt ettől kezdve legfeljebb a kollektív sértettségérzés tarthatta össze, a közösségi élmény annak a tudatosításában merült ki, hogy valamit elvettek tőlü(n)k, tönkretették a klubot. Ennek valószínűleg vége. ADAC jövője anyagilag biztosítottnak tűnik, megkezdődhet az imázsépítés, ezúttal szurkolókkal és valódi közösséggel. És ha már imázsról van szó, a DAC- ügy kapcsán érdemes megfigyelni, müyen nagyot fordulhat a világ. A fellendülés annak a Világi Oszkárnak köszönhető, akit a szlovákiai magyar politikai elit egy része pár éve még egyenesen a legfőbb ellenségnek kiáltott ki, és ebben partnerre talált a nyilvánosság egy részénél is. Ehhez képest az üzletember a szlovákiai magyar közéletben alapjában véve teljesen szokatlannak és idegennek számító mecénási rendszer megteremtésében játszik vezető szerepet, és ha követőkre talál, az különösen jót tehet a társadalomnak. Hiába, az életben kevés dolog fekete-fehér. Főleg, ha sárga-kék. KOMMENTÁR Szavazásra fel! NAGY ANDRÁS H Várom a szombatot, és nem csak azért, mert végre hétvégére esik március 15-e és igazi tavaszi időre van kilátás. Az elnökválasztás első fordulója a demokrácia valódi ünnepe lehet, hiszen széles a paletta, szinte mindenki megtalálja a maga ízlése szerinti jelöltet és a szíve szerint szavazhat, a „bölcs, állampolgári döntést” pedig a második fordulóra hagyhatja. A demokratikus, titkos szavazásban az az igazán jó, hogy az ember a végén a szavazófülkében egyedül marad, és úgy dönt, ahogy akar. A választási kampány során mindenki a saját igazáról próbál bennünket meggyőzni, ki érzelmekkel, ki észérvekkel operál. De nem kell bedőlni, bármennyire is próbálnak bennünket meggyőzni, ez nem más, mint kampány. Nincs olyan, hogy valakinek kötelező volna bárkit is támogatni, egyetlen jelölt sem tökéletes, ezt felejtsük el. Ilyen a szocializmusban volt, meg az elmúlt hétvégén Észak-Koreában, ahol csak a PÁRT jelöltjeire lehet szavazni, és aki nemmel szavazott, annak külön urnába kellett raknia a vok- sát, s már vitte is a titkosszolgálat. Demokráciában a részvétellel legitimizáljuk a rendszert. Legyen majd Robert Fico vagy Andrej Kiska az új államfő, esetleg az ellenzék valamelyik jelöltje, legitimitását és a lakosság demokráciába vetett hitét a részvétel mutatja majd meg. Mindenkinek megadatik a lehetőség, hogy döntsön, milyen értékek a legfontosabbak számára. Azok a magyarok, akik úgy érzik, hogy az államfőválasztás során is fontos, hogy magyar jelöltre szavazzanak, támogathatják Bárdos Gyulát, de fogadják el azoknak az érvelését is, akik esetleg más értékrend alapján döntenek, és nem ajelölt nemzetisége kerül náluk az első helyre. Szerencsére több jó jelölt is van. Már most mindenki tudja, hogy a második forduló lesz az igazán érdekes, ott derül ki, hogy Robert Fico tábora vagy ellendrukkerei vannak-e többen. Az agresszív, alattomos ellenkampányból látszik, hogy Ficóék már Kiskátéi tartanak a legjobban, mert ha ő kerül a második fordulóba, valószínűleg képes lesz maga mögé állítani a standard politikai pártokból kiábrándultakat és a többi jobboldali jelölt szavazóit is. Tény, hogy nincs politikai tapasztalata, de elnökként nem az országot kell majd vezetnie, hanem leginkább reprezentálnia. Ha körülnézünk a környező országokban, a túl erős akaratú vagy jogkörű elnökök nem nagyon váltak be eddig, nekünk sem kellene feltétlenül ebbe az irányba elmozdulni. Tehát megvan az esélye, hogy az elnöki palotára pályázó kormányfő bukjon egy csúnyát, s egy elveszített választás után már nagyon rossz szájízzel fog tovább kormányozni. De ez még egy kicsit odébb van, két választási forduló áll előttünk, tehát - érzelem, vagy értelem - a lényeg: szavazásra fel! Putyin attól tartott, az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta szevasztopoli bérleti szerződését, hát inkább megszállta a Krím félszigetet Az orosz Fekete-tengeri Flotta a krími válság kulcsa MTI-HÁTTÉR A szevasztopoli hadikikötő és az ott horgonyzó orosz Fekete-tengeri Flotta létfontosságú eleme Vlagyimir Putyin elnök katonai geopolitikai ambícióinak. A flotta bebiztosítása, illetve a kikötő elvesztésétől való félelem az egyik oka, hogy Moszkva a teljes Krím félsziget bekebelezésén mesterkedik. A Fekete-tengeri Flotta az orosz haditengerészet egyetlen olyan alakulata, amely képes erőt alkalmazni a Földközitengeren, Szevasztopol mély vizű, védett öble pedig télen sem fagy be soha. Út a Földközi-tengerre A Fekete-tenger fontossága nem új keletű Moszkva számára: a Földközi-tengerhez való hozzáférés évszázadok óta a modern orosz birodalmi geopolitika egyik alapvető célja. Ez robbantotta ki 160 évvel ezelőtt a krími háborút is, amely során a britek, a franciák és a törökök közös erővel mértek vereséget a cári birodalomra, amely arra készült, hogy kiterjessze befolyását a Fekete-tengert a Földközitengerrel összekötő két szorosra, a Dardanellákra és a Boszporuszra - ezzel brit félelmek szerint az európai hatalmi egyensúlyt veszélybe sodorta volna. Putyin és a világhatalmi státusz A Szovjetunió széthullása után a Krím Ukrajnáé maradt, de a Fekete-tengeri Flotta maradhatott Szevasztopolban, és egy szerződés értelmében Moszkva még legalább 2042-ig bérelheti a kikötőt. Putyin gyakran küldi a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat a Földközi-tenger térségébe, hogy jelezze: Oroszország még mindig világhatalom - mondta Lee Wülett, a Jane’s Navy International című haditengerészeti kiadvány szerkesztője. A flotta hajói részt vettek a 2008-as orosz-grúz háborúban, szállítottak utánpótlást Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek, de csatlakoztak a Szomália partjainál folyó nemzetközi kalózellenes műveletekhez is. Szevasztopol emellett az orosz olajtankerek számára is fontos, a flotta feladatai között van a Fekete-tenger alá tervezett Déli Áramlat gázvezeték jövőbeli védelme is. Szevasztopol elvesztése óriási pofon lenne Putyin attól tartott: az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta bérleti szerződését. „Minden oka megvolt rá, hogy ettől tartson. Az új ukrán kormány közeledni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez azt jelentené, hogy a flottának mennie kell” - mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs moszkvai folyóirat szerkesztője. Szevasztopol feladása hatalmas geopolitikai veszteség lenne az orosz elnöknek. Egyetlen fekete-tengeri orosz alternatívája a közeli Novorosszijszk lehetne, de az ottani kikötőt gyakran erős szelek ostromolják és le kell zárni. Másrészt egy ottani haditengerészeti támaszpont kialakítása dollármilliárdokat emésztene fel. Bővítés előtt áll az orosz flotta Elemzők szerint az utóbbi években a flotta fénye is megkopott, és hasonló mértékű befektetésre lenne szüksége. Bár jelenleg mintegy 40 orosz hadihajó - köztük két cirkáló, egy romboló, nyolc fregatt és tizenegy korvett, továbbá egy tengeralattjáró - tartozik hozzá, ezek közül vélhetően kevés bevethető. Erre utal, hogy az oroszok szükség esetén mindig ugyanazt a két-három hajót küldik ki a Földközi-tengerre. Ugyanakkor az orosz flotta még így is sokkal erősebb az ukránnál, a Szovjetunió szétbomlásakor ugyanis 4-1 arányban osztotta fel a két utódállam. Ezt a fölényt most ki is használták az oroszok, több kikötőt is blokád alá vontak a félszigeten, megakadályozva az ukrán flotta kihajózását. Emellett egyes ukrán vélemények szerint a flotta, ület- ve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Szevasztopolban dolgozó ügynökei a propagandából, az ukránellenes hangulat és a szeparatizmus szításából is kiveszik a részüket. Emiatt már Viktor Jus- csenko korábbi nyugatbarát elnök is ki akarta tessékelni a flottát Szevasztopolból, arra hivatkozva, hogy az instabilitást okoz az amúgy többségében oroszok lakta területen. Eddig kellett az ukrán beleegyezés Az elöregedő orosz flotta a tervek szerint a következő években hat új tengeralattjáróval és hat új fregattal bővülne, és helikopterhordozót is kapna. Ugyanakkor az új hajók ál- lomásoztatásához a bérleti szerződés értelmében az ukrán kormánynak is hozzá kell járulnia. „Az ukránok vonakodtak a modernizáció jóváhagyásától, de ha az oroszok megszerzik Krímet, azt csinálnak, amit akarnak” - mondta Pavel Felgenhauer moszkvai biztonságpolitikai szakértő.
