Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-01 / 50. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2014. MÁRCIUS 1. TUDOMÁNY 17 A Kőpataki-tónál levő csillagvizsgáló Minél magasabb és távolabbi helyeken építik fel az óriástávcsöveket, hogy elkerüljék afény- szennyeződés mindennemű hatását, amely rontja a kilátást a csillagos egünkre. Chilében a Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) egyedülálló kupolaegyüttese (Fotók: a szerző, wikimedia, TASR) __________________. A hawaii Keck-ikertávcsövek kupolái a Mauna Kea csúcsán A világ legnagyobb távcsöve, a Gran Telescopio Canarias a kanári-szige­teki La Pálmán található. Mozaikos főtükre 10,4 méter átmérőjű. A távcsövek v ilága A kaliforniai Mount Wilson távcső, amely segítségével Edwin Hubble a galaxisok vöröseltolódását fedezte fel Az 1751 méter magasságban fekvő Kőpataki-tavat és a 35 méterrel feljebb fekvő csillagásza­ti obszervatórium kőépületét bizonyára mindenki ismeri. M indkettő ott fekszik a Ma- gas-Tátra ko­pár hegycsúcsai alatt. Amint ki­lépünk a felvonó épületéből, azon­nal észrevesszük a csillagvizsgálót, amely már 70 éve teszi érdekesebbé e csodaszép hegyi tájat. A kissé koros intézményben nagy cserére készülődnek Az Európai Unió egyik alapja lehetővé tette, hogy az épület nagy kupolájában az öreg, 60 cm tükörátmérőjű táv­csövet egy nagy, 130 cm tükörát­mérőjű távcsőre cserélhessék ki, valószínűleg idén áprilisban. Egy­előre a kupola üresen várakozik, mivel a régi távcsövet egy helikop­ter segítségével már elszállították Felsőerdőfalvába (Stará Lesná). ,Az űrkutatási központ: a kozmi­kus időjárás” nevű projekt, amely ezt a cserét lehetővé tette, három intézet - a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete (Felsőerdőfalva), a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Kísérleti Fizikai Kutatóintézete (Kassa) és a Safirik Egyetem (Kassa) — nevéhez kötő­dik. A csillagvizsgálót a híres csilla­gász, Antonín Bečvár alapította 1943-ban, és egyben ő lett az in­tézet első igazgatója is. És ekkor kezdtek bele a napfoltrajzok ké­szítésébe is. A tudományos akadé­mia alá tartozó csillagda világhírű intézménnyé nőtte ki magát 70 éves fennállása alatt. A napkorona index kidolgozása, amely a nap- tevékenység mutatója, számtalan üstökös felfedezése, illetve több mint 50 éve kidolgozott csillag- térkép, amelyet máig is használ­nak világszerte, ez mind egy olyan korszak műve, amikor „üstökös nagyhatalomnak” tartották a szlo­vákiai intézményt. Ma egyebek között az üstökösök fizikai tulaj­donságaival, valamint a földközeli objektumok megfigyelésével fog­lalkoznak az intézményben. És itt jön képbe a már említett új távcső is, amely az európai megfigyelési hálózat egyik nagy műszerévé fog válni. Egyre több intézmény kapcsolódik be a földközeli ob­jektumok megfigyelésébe, mivel egyre nyilvánvalóbbá válik az a tény, hogy az ilyen több tíz- és százméteres objektumokból na­gyon sok kering a Nap körül, és sokuk hajszálnyira közelíti meg a Földünket. Mint ismeretes, egy ilyen kozmikus szikla vetett véget kb. 65 millió évvel ezelőtt a dino­szauruszok uralmának és indítot­ta el az emlősök fellendülését. Egy ideig ez az új távcső lesz ré­giónk legnagyobbja, nagyobb, mint a Magyarországon található Piszkés-tetői egyméteres tükörát­mérőjű távcső, amelyet 1975-ben állítottak üzembe. Az ógyallai Konkoly-csillagvizsgáló Ha visszatekintünk egy kicsit magyar múltunkba, rábukka­nunk az első modern csillagá­szati intézetre, amelyet (akkor még Magyarországon) 1871-ben Konkoly-Thege Miklós alapított és szereltetett fel távcsövekkel, műszerekkel. A csillagvizsgáló nemzetközi hírre tett szert, majd Konkoly 1916-ban bekövetkezett halála és az új Csehszlovákia meg­alakulása után, amikor Ógyalla a kissé elhanyagolt épülettel együtt az új ország részévé vált, egy 60 cm tükörátmérőjű távcsövet ka­pott. Ez lett Csehszlovákia leg­nagyobb távcsöve, amelyen csak az 1967-ben beszerzett ondfejovi 2 méteres tükörátmérőjű távcső tett túl. A háború kitörése előtt kimentett Konkoly-csillagvizs­gáló 60 cm-es műszere 1943- ban elkerült az Kőpataki-tónál felépített csillagvizsgálóba, ahol az ország legnagyobb távcsö­veként működött csaknem 50 évig. Amikor lecserélték egy modernebb műszerre, ismét új otthonra talált a vadonatúj mo- dori AGO obszervatóriumban, ahol ma is használatban van. Az óriástávcsövek világa A modem kori csillagvizsgálók egy­re nagyobb és nagyobb távcsöveket üzemeltetnek, egy-két méteres tü­körátmérőjű távcsövek lassan kö­zepes vagy akár kisméretű távcsö­veknek fognak számítani. Az óriási méretű létesítményeket minél ma­gasabb és távolabbi helyeken építik fel, hogy elkerüljék a fényszennye­ződés mindennemű hatását, amely egyre terjed és rontja a kilátást a csillagos egünkre. Európai és világviszonylatban az egyik legnagyobb ilyen tudomá­nyos komplexum a kanári-szige­teki La Pálmán található. A 2426 méter magasságú Roque de Los Muchachos-hegy remek légköri viszonyokkal rendelkezik. A kitűnő megfigyelési körülmények miatt nem egy ország intézménye telepí­tette ide amegfigyelési állomásait. A világ legnagyobb távcsöve található itt, az úgynevezett Gran Telescopio Canarias, amelynek mozaikos fö- tükre 10,4 méter átmérőjű. Az egész monstrum 400 tonnás. így igazi óriás az óriások között, amely széteső üstökösöket, érdekes kis­bolygókat, távoli szupernóvákat és galaxisokat képes sose látott részle­tességgel megfigyelni és lefényké­pezni. Szálljunk át a déli leltekére, és landoljunk Chilében. A keskeny, de nagyon hosszú ország északi részén, a Csendes-óceán partján terül el Antofagasta város, amelytől alig 130 km-re fekszik a Paranal- hegység. Kb. 2600 méteres magas­ságban bukkanhatunk rá az Euró­pai Déli Obszervatórium (ESŐ) egyedülálló kupolaegyüttesére. Egyedülálló azért, mert a rendszert négy különálló óriástávcső alkotja, amelyek külön vagy együtt figyel­hetik meg a kozmosz legtávolabbi objektumait. A távcsövek 8,2 mé­teres főtükörrel rendelkeznek, ame­lyek csodálatos képeket képesek ké­szíteni a leggyengébb galaxisokról, csillagokról és ködösségbe burkolt csillagbölcsőkről. Repüljünk át a Hawaii-szigetekre, közülük is a legnagyobbikra, ame­lyen öt óriási tűzhányó található. A legnagyobb a Mauna Kea, és mivel ez a legmagasabb és a leg­szárazabb éghajlatú, 1969-ben a hawaii Hilo Egyetem a kialudt tűzhányó 4200 méteres csúcsá­ra helyeztetett fel egy 60 cm-es távcsövet. Ez volt az első. Hama­rosan felbukkantak továbbiak is, közöttük a világ egyik legnagyobb ikertávcső-rendszere, a két 10 mé­teres mozaikos tiikrű óriás Keck- műszerek. A vulkanikus kaldera peremén ezen kívül még két 8 méteres, néhány 3 méter feletti és rengeteg rádiótávcső is található. Az észlelési körülmények olyany- nyira kedvezőek, hogy több or­szág intézménye látta érdemesnek, hogy ide építse csillagvizsgálóját, például a britek, a franciák, a ka­nadaiak, a japánok és a hollandok. De itt vannak a magyarok is, akik ide helyezték ki a Naprendszeren kívüli bolygók keresésére kifej­lesztett automatikus távcső egyik rendszerét, amely eddig 29 ilyen objektumot fedezett fel. A jövő eredményei Érdemes még megemlíteni az euró­pai E-ELT beruházást, amely egy­előre tervezési fázisban van. A talá­lóan elnevezett „rendkívülien nagy európai távcső” egy kb. 39 méter tükörátmérőjű távcső lenne, ame­lyet Európa országai szeremének felépíteni és üzembe helyezni 2025 körül. Ez lenne a világ legnagyobb távcsöve, azaz a világ legnagyobb szeme. Amint látható, az óriástávcsövek világa minél magasabbra és minél távolabbra próbálkozik félrehú­zódni a terjeszkedő városok fényei és zajai elől, hogy minél messzebb tudjanak tekinteni a végtelen vi­lágűr berkeibe. Az olvasó talán azt kérdezheti magában, hogy az ilyen óriások között a Kőpataki-tó új 1,3 méter tükörátmérőjű távcsöve mi­lyen új felfedezésekkel lesz képes bővíteni ismereteinket. A válasz egyszerű, nagyon sokkal. Kisebb távcsövekből több van, mint az óriásokból, és így a tudományos hozamuk is nagy. Természetesen fontos az is, hogy milyen megfi­gyelési programokban és kutatási területekben fogják felhasználni. A részvétel a NEA-hálózatban, azaz a földközeli objektumok megfigyelé­sében nagyon jó kezdet, és nyugod­tak lehetünk afelől, hogy nem egy ilyen objektumot fog az új távcső felfedezni. És ha belegondolunk, hogy a modem, hűtött digitális kamerák és más segédműszerek érzékenysége megsokszorozódott, biztosak lehetünk abban, hogy az 1,3 méteres távcső egyéb más tudo­mányos eredményekkel is meg fog lepni bennünket. Méhes Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents