Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-06 / 54. szám, csütörtök
www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2014. március EGÉSZSÉGMAGAZIN Gyógyhírek 17 Bármilyen elsősegély jobb, mint a semmilyen! MIT KELL TUDNI? Az elsősegélynyújtás szabályai olyan egyszerűek, hogy az emberek nem azzal ártanak, hogy nem megfelelően nyújtanak segítséget, hanem azzal, hogy egyáltalán nem nyújtanak segítséget. BÁRMILYEN ELSŐSEGÉLYJOBB, MINT A SEMMILYEN! Ha az ember bajban van, mások segítségére szorul. Van néhány gyakran ismétlődő helyzet, amely elsősegélynyújtást igényel. Tanulja meg, mit kell tenni, ha ilyen helyzetbe kerül! Ml AZ ELSŐSEGÉLY? Az elsősegély az a közvetlen segítség, amit sérült vagy beteg személynek nyújtunk. Nem helyettesíti az egészségügyi és orvosi ellátást, hanem sikerének feltétele. Elsősegélyt még azelőtt kell nyújtani, hogy megérkezik a mentőszolgálat vagy az orvos. Egyszerű műveletekről van szó, de mivel segédeszközök rendszerint nincsenek kéznél, rögtönözni kell. A segítséget nyújtónak tudnia kell • saját életének veszélyeztetése nélkül felmérni a helyzetet • felismerni a sérülés/beteg- ség tüneteit • orvosi segítséget hívni, és a beteget átadni az egészségügyi mentőszolgálat munkatársának Ha egy embernek több sérülése van, vagy ha több a sérült, először azokat a sérüléseket kell kezelni, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az életet, majd az elsősegélynyújtás után keresni kell a többi sérültet, sérülést. Életveszélyes állapotot jelent: a légzés és a vérkeringés leállása, nagy külső vérzés, eszméletvesztés és sokk. AZ ELSŐ KONTAKTUS A BETEGGEL Miután világossá vált, hogy a segítségnyújtó életét nem fenyegeti veszély, fel kell mérnie, mi történt a sérülttel. Az állapot felmérése két részből áll: 1. Felmérni, öntudatánál van-e, lélegzik-e és nincs-e külső vérzése • Öntudatánál van a beteg? (ami azt jelenti: válaszol a kérdésekre, vagy ha megrázzuk, reagál) • Egyedül lélegzik? • Van külső vérzése? Ezután kezdhetjük a másodlagos kivizsgálást: 2. Felmérni azokat a tüneteket, amelyek nem veszélyeztetik közvetlenül a beteg életét, de szövődményeket okozhatnak, ha nem vennénk őket észre Beszélgetéssel és a test vizsgálatával a fejtől a sarokig: Beszélgetés: • megkérdezzük tőle, mit érez (leggyakrabban fájdalmat és bizonyos testrészek működésképtelenségét) • bemutatkozunk a betegnek • felajánljuk neki a segítséget Ha a beteg öntudatlan állapotban van, igyekezzünk a tanúktól információkat szerezni az esetről. Jó megtudni, mi, mikor és hogyan történt, milyen gyógyszereket szed, milyen betegségei vannak, allergiás-e és mikor evett utoljára a sérült. A test ellenőrzése arra szolgál, hogy megtaláljuk az esetleges sérüléseket. HA NYAK-ÉS GERINCSÉRÜLÉS GYANÚJA ÁLL FENN, NE MOZGASSUK A SÉRÜLTET! • Magyarázzuk el a betegnek, mit fogunk vele tenni. • Tegyük szabaddá az érintett testrészt. • A következőket figyeljük meg a testen: Fej és nyak: ellenőrizzük a fej hajas részét, nem vérzik-e, nem deformálódott-e, nem vérzik-e az orr és a fül, nincs-e a szájában hányadék. A fejet ne mozgassuk! Szem: tágult vagy beszűkült-e a pupilla. A nem egyenletesen tág pupilla súlyos állapotra utal. Mellkas: keresse a sérüléseket, az idegen testet Has: keresse a sebeket, a belső szervek kitüremkedését, az idegen testet Végtagok: ellenőrizze, nincsenek-e elváltozások a felső és alsó végtagokon, nincsenek-e rajtuk sebek, nem véreznek-e. Hasonlítsa össze a két oldalt. Hátgerinc és hát: ha hátgerincsérülés gyanúja áll fenn, ellenőrizze a végtagok érzékenységét és erejét. Kérje meg a sérültet, hogy szorítsa meg a kezét, lábával pedig feszüljön a kezének! Látható tárgyak: sokan karkötőt, nyakláncot, figyelemfelkeltő azonosító igazolványt viselnek, amelyek felhívják a figyelmet viselőjének betegségére. Ez tartalmazhat telefonszámot, orvosa és betegsége nevét. Ne vegye le a betegről! • ^ ^
