Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-06 / 54. szám, csütörtök

2014.MÁRCIUS IV ;\1 ;.l/|y Fontos Még az átmeneti véres vizelet is gondos urológiai kivizsgálást igényel, hogy kiderüljön az ok. A hematúriát más is okozhatja. A fájdalommentes véres vizeletet leggyakrabban a vese- vagy hólyagrák váltja ki. Néhány óra elteltével a vérzés megállhat, de aztán újra visszatér. A vérzés megállításának (vagy spontán módon vagy az indokolatlan „kezelés" következtében) az a következménye, hogy a hematúriának nem tulajdonítanak jelentőséget. Minden ilyen esetben a beteget alaposan ki kell vizsgálni, és kideríteni a vérzés tényleges okát. E zt a modern ábrá­zoló módszereket alkalmazásának is köszönhetjük, de annak is, hogy valóban több a beteg. Kétszer annyi férfit érint, mint nőt, s leggyakrabban az 50-70 év közöttieket. Okát nem ismerjük, és arra sincs magyarázat, miért betegszik meg az egyik személy, és a másik miért nem. Az azonban világos, hogy a beteg­ség nem fer­tőző, senki nem kap­hatja el a veserákot. Legsúlyosabb tünete a véres vizelet, ami egyben a korai diagnózis kulcsa is. A veserák’elsődlegesen sebészeti betegség, de diagnosztizálásában és kezelésében több szak­Szakértónk Dr. Michal Horňák Veserák: többségében férfibetegség Valamennyi daganat 2-3 százalékát teszi ki a veserák. Ritkának mondható, de mégis a prosztata- és hólyagrák után a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Szlovákiában évente 600 új esetet diagnosztizálnak. E betegség világszerte egyre gyakrabban fordul elő, főleg a fejlett orszá­gokban. Pl r I em- M bér M- on­kológus, patológus, rádiodiag­noszta, rádioterapeuta, urológus - vehet részt, mert a daganat különféle tünetekkel jelentkezhet. A nem invazív ábrázoló módszerek.világában a veserék kezdeti stádiuma gyakran csak véletlenül derül ki, leggyakrabban a felső hasüreg ultraszo- nográfiás (USC) kivizs­gálásakor. A daganatok többségének a kezdeti stádiumban jól elkülö­níthető sejtjei vannak, és általában jól reagál a sebészeti beavatkozásra. A betegek 25 százalé­kának azonban áttétek alakulnak ki. A VESE SZEREPE A vese borsó alakú páros szerv, amely a derék fölött helyezkedik el a gerinc két oldalán. Fő feladata, hogy megszűr­je a vért, hogy vizeletet termeljen azért, hogy a szervezetet megszaba­dítsa a salakanyagoktól. Ahogy a vér áthalad a vesén, távoznak belő­le a salakanyagok és a felesleges víz is. A végeredmény - a vizelet - a vesemedencében gyűlik össze, s hosszú csövön, a vesevezetéken át a húgyhólyagba folyik, ahol raktározódik. Innen a húgyvezetéken ke­resztül örül. A vese segít ellenőrzés alatt tartani a vérnyomást és a vörös vérsejtek termelődését. A rákos sejtjek a veséből a távolabbi szervekbe - csontokba, májba, tüdő­be - terjedhetnek. Az új, másodlagos daganatok­nak, áttéteknek ugyan­olyan abnormális sejtjeik vannak, mint az elsődle­ges daganatoknak. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A korral egyre több a vesedaganatos beteg. A kutatások azt mutat­ják, hogy a dohányzók kétszer gyakrabban betegszenek meg, mint az absztinensek. Minél hosszabb ideig dohány­zik valaki, annál nagyobb a veserák kialakulásának veszélye. A legújabb is­meretek szerint a túlsúly is a kockázati tényezők közé tartozik. Itt elsősor­ban a zsírsejtek termé­kei, az adipocitokinok indíthatják el a daganat­képződést, bár hatásuk pontos mechanizmusai még nem teljesen ismer­tek. A kockázati tényezők között emlegetik a magas vérnyomást, és a keze­4 www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Betegségek A-tól Z-ig

Next

/
Thumbnails
Contents