Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-06 / 54. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés KARPAT-MEDENCEI FIGYELŐ Szapulják Pontét és az RMDSZ-t A független és ellenzéki román lapok bírálják Victor Pontaszocdem (PSD) miniszterelnök RMDSZ-szel kötött, a közös kormányzásról szóló megállapodását, míg a PSD- hez közel álló lapok nem kommentálták az RMDSZ belépését a kormányba. Az Eve- nimentul Zilei szerint Ponta becsapta választóit, akiktől 2012-ben RMDSZ-ellenes retorikával kapott bizalmat. Pontáék a marosvásárhelyi orvosi egyetemen (MOGYE) létrehozott magyar kar miatt fogadtattak el bizalmatlansági indítványt az Ungureanu- kormány ellen, amelyben az RMDSZ is részt vett. Ilyen előzmények után felettébb cinikus, hogy a szociáldemokrata politikus épp olyan megállapodással hívja kormányába az RMDSZ-t, amiért az előző kormányt megbuktatta. Az RMDSZ kormányba lépésének rejtett csapdái című írás szerint elsősorban a székely- földi románokat fenyegeti, hogy magyar prefektusok kerülnek egyes megyék élére. „Csak a helyhatósági határozatok törvényességét felügyelő prefektusok tudják megakadályozni, hogy a magyar többségű önkormányzatok olyan autonómiát szavazzanak meg maguknak, amüyet akarnak: ezt a székely zászlók elleni perek is bizonyították” - véli az Evenimentul Züei. A Gandul című lap felidézi Victor Ponta két évvel korábbi érvelését, amikor nyüt levélben szólította fel Ungureanu kormányfőt: a magyar kar létrehozása helyett foglalkozzék inkább a válsággal. A Gandul szerint Pontát minősíti, hogy akkori álláspontjának az ellenkezőjét hirdeti, amikor szüksége van az RMDSZ-re. A liberális Adevarul „Victor Ponta az RMDSZ foglya” című írásában úgy értékeli: Ponta semmit sem tehet már az RMDSZ jóváhagyása nélkül, mert a magyar szervezettel kötött megállapodás szerint csak konszenzusos döntéssel módosíthatják az alkotmányt, az ország közigazgatási felosztását, az oktatási kerettörvényt. Valójában az RMDSZ fogja vezetni a Románia kormányát - írta az Adevarul. (MTI) OLVASÓI LEVEL Kire szavazzunk? Itt a nagy lehetőség, hogy jelöltünk, Bárdos Gyula bekerülhessen az elnökválasztás második fordulójába. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy a tudatos felvidéki magyarság döntő többsége részt vegyen az elnökválasztáson, és szavazatával járuljon hozzá jelöltje sikeréhez. Minden felvidéki magyar embert arra kérek, vegyen részt a választáson, ezzel is bizonyítva nemzeti hovatartozását. Ne higgyünk a már éveken keresztül mellébeszélőknek, azoknak, akik több hangszeren játszanak azért, hogy hatalmon lehessenek! Ne higgyünk azoknak, akik arra kémek, hogy szavazzunk olyan szlovák jelöltre, aki már húsz éve a parlamentben ül és csak ígérget! Ne higgyünk azoknak, akik, ha magyar kérdésről volt szó, mindig összefogtak és ellenünk szavaztak! Gál Miklós, Nagymácséd ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 6. www.ujszo.com A reformoknak vannak ingyenes változatai is, például egy jó menetrend kidolgozása Ami pénz nélkül is menne horbulák Zsolt A reformhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Legalább is így gyökeresedett meg tájainkon. Kell hozzá költség- vetési pénz, uniós forrás, ön- kormányzati hozzájárulás és persze az érintettek időleges teherviselési hajlandósága, hogy később, az átalakítások eredményeként jobb legyen. A hadelméletből kölcsönzött axiómának egyáltalán nem kellene örökérvényűnek lennie. A logisztika régóta tudja, hogy nagy jelentősége van a szervezésnek is. A szállítás alapvető célja, hogy az áru eljusson onnan, ahol sok van vagy nincs rá szükség, oda, ahol kevés van vagy szükség van rá. Ez vonatkozik az emberekre, az utasokra is. Szlovákia nagy problémája a térség átlagát meghaladó munkanélküliség. Noha a munkahely valóban kevesebb mint az álláskeresők száma, a gond részben mégis logisztikai jellegű, vagyis a dolgozni vágyókat kellene eljuttatni a munkalehetőséghez. Lehet valami összefüggés a között, hogy mekkora egy régióban a munkanélküliség és milyen a helyi közösségi közlekedés fejlettsége. Például Délnyugat-Szlová- kiát átszeli a Hamburg-Berlin- Prága-Pozsony-Budapest-Bu- karest vasúti fővonal, ellenben Közép-Szlovákia déli részén több helyi vasúti vonalat is megszüntetnek. Abból kiindulva, hogy mivel úgyis kevesebben ingáznak, a járatokat is ritkítani kell. Az ilyen jellegű racionalizálás szószólója az INESS gazdaságkutató intézet. Számításaik alapján az adott utas(lllusztrációs felvétel szám mellett olcsóbb lenne azokat egyenesen taxival szállítani. Nos, az azonnali költség- hatékonyság szempontjából a felvetés helyes, ellenben ha a potenciális munkavállaló kalkulálni kezd, hogy mennyire éri meg neki szociális támogatások helyett inkább munkába járni, bizton számba veszi azt is, hogy mennyire kényelmesen tud oda eljutni, milyen a menetrend. A leírtak nemcsak Gömörre vonatkoznak, hanem érvényesek a Duna mellékre is. Másfél éve a helyi lakosság körében aláírásgyűjtés kezdődött, hogy ne szüntessék meg a hajnali Párkány-Pozsony gyorsvonatot. Ugyan nem szüntették meg, csak „megreformálták”, Párkány és Érsekújvár között személlyé alakították át, megnövelve a menetidőt. Való igaz, ez a falusiakat segíti. Az viszont tény, hogy a csatlakozást „megtörték”, Érsekújvárban 20-40 perces várakozást iktattak be. Ez a tendencia a múlt decemberi menetrend életbe lépése óta még jobban érvényesült. A reformnak tehát vannak ingyenes változatai is. A közösségi közlekedés esetében például egy jó menetrend. LÖVÉSZÁROK Tyúktartási és kisebbségi standardok Ma, amikor európai norma határozza meg az uborka görbületét és a tyúkketrec komfortját, itt az ideje, hogy az unió bátran felvállalja a kisebbségi standardok és az önkormányzatiság alapelveinek bevezetését is. Két fontos intézmény létezik Európában, illetve lehetne az országok kisebbségpolitikájának alakításában. Az egyik az Európai Unió a maga 28 tagállamával, ám tudjuk, hogy az EU a kezdetektől fogva ódzkodik ettől a témától, mivel ezt a kérdést a tagállamok saját hatáskörnek tekintik. Fontos lépés volt a jó irányba az Európai Parlamentben az ,Alap vető jogok helyzete az EU-ban” című jelentés elfogadása, amely Bauer Edit - sajnálatosan mellőzött - EP-képviselőnk nevéhez is fűződik. A másik intézmény az Európa Tanács, 47 tagállamával. Igaz ugyan, hogy az ET csupán nem kötelező ajánlásokat fogalmaz meg, de figyelmen kívül hagyásuk óriási jelentőségű egy ország nemzetközi megítélése szempontjából. Az Európa Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottsága és a Kisebbségi Albizottság, amelyeknek én is tagja vagyok, egy jelentésen dolgozik, amelynek témája „A hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában”. A készülő jelentés elsősorban felszólítja az egyes tagországok tétovázó parlamentjeit, hogy az eddig elfogadott nemzetközi határozatok tartalmát ratifikálják, illetve vezessék be jogrendjükbe. Ha az ET elfogadja ezt a jelentést, az hivatkozási alapul szolgálhat egy kisebbségi standard, kisebbségi minimum kialakításához az EU- ban. Nem értek egyet azzal, hogy ez a kérdés tagállami hatáskör maradjon, és ha az Európa Tanácsban 47 ország számára elfogadható lesz a jelentésünk, akkor véleményem szerint a kontinens 28 legfejlettebb tagállama számára elkerülhetetlenné válik a standardok bevezetése. A jelentést jómagam öt önálló javaslattal egészítettem ki. A román és a szlovák kormány aktuális megye-összevonási törekvéseivel szemben javasoltam határozatba iktatni, hogy a területi önkormányzatok kialakításánál emeljék a gazdasági szempontok fölé a régió történelmi, kulturális és nyelvi sajátosságait. Bízom benne, hogy a kisebbségi nyelvű műsorsugárzás támogatása mellett elfogadják a leglényegesebb határozati javaslatomat is, amely az egyes tagországok alkotmányaiban számon kér- hetővé tenné az őshonos nemzeti kisebbségek plurális politikai képviseletének garanciáját. Erre hivatkozva például Szlovákiában a parlamenti bejutási küszöböt a mai 5%-ról 3%-ra lehetne csökkenteni. Ez nemcsak több magyar párt bejutását, több magyar képviselőt és nyomatékosabb érdekképviseletet jelentene, hanem a demokrácia érdekében parlamenti politikai többpártrendszert garantálhatna a szlovákiai magyarok számára is. Nagy József, a Híd parlamenti képviselője
