Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-06 / 54. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 6. Vélemény És háttér 7 Putyin állami sajtópropagandája gőzerővel készíti elő a terepet a megszállásra Az orosz médiahadjárat már tart Az orosz állami sajtó valóságos hadjárattal próbálja „igazolni” Oroszország ukrajnai katonai beavatkozását, a radikálisok erőszakos fellépésével ijesztgeti az orosz lakosságot. MTl-HÁTTÉR Hetek óta folyik a komoly médiahadjárat, az orosz állami sajtó a kijevi tüntetések kezdete óta idegengyűlölő, fasisztoid csoportok zavargásáról ír és tudósít. Az állami csatornák, a Rosszi- ja 1, a Pervij Kanal és a Rosszija 24 hírtelevízió múlt szombaton újabb támadási hullámot indított a Viktor Janukovicsot levál-’ tó ukrajnai ellenzék ellen, visszhangozva a Kreml álláspontját, miszerint az esetleges orosz fegyveres beavatkozásra az Ukrajnában élő oroszok veszélyeztetettsége, a radikálisok „barna terrorj a” miatt lehet szükség. Folyamatosan sugározzák azokat a felvételeket, amelyek „az új ukrán vezetést hatalomra juttató radikálisok” kegyetlenkedéseit hivatottak bizonyítani. A sajtó azokat a beszámolókat ismétli, amelyek szerint a szomszédos ország lakói az ukrán nacionalisták támadásaitól tartva menekülnek hazájukból. Arról is megállás nélkül tudósítanak, mennyire aggódik az orosz lakosság a testvéri Ukrajnában élő honfitársak miatt. Részletesen beszámolnak az oroszországi szimpátiatüntetésekről, ukrajnai honfitársaikat pedig kétségbeesett állapotban, Moszkva segítségéért esedezve mutatják. Amikor az orosz parlament felsőháza szombaton felhatalmazta Vlagyimir Putyint az orosz fegyveres erők ukrajnai alkalmazására, és Ukrajnában elrendelték az általános katonai mozgósítást, a Pervij Kanal azonnal talált egy ukrán férfit az egyik moszkvai repülőtéren. Anatolij a kamera előtt arról beszélt, hogy nem akart tartalékosként a testvéri orosz nép ellen fordulni, így elmenekült. Elmondta, biztos abban, hogy hamarosan ezrek követik példáját, elhagyják Ukrajnát és politikai menedékjogot kérnek. A Rosszija 24 hírtelevízió egyik szenzációs riportjának témája a Majdanon korábban harcoló orosz fiatalember esete volt, akit az Ukrajnával is határos Brjanszki területen fogtak el. A férfit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál hallgatták ki. Elmondta, hogy hozzá hasonló „zsoldosok” harcoltak a kijevi barikádokon a Berkut rohamrendőrség és a belügyi egységek ellen. Közölte, hogy Németországból, az Egyesült Államokból, Lengyelországból érkezett zsoldosok harcoltak Kijevben az ellenzék oldalán. A radikális Jobboldali Szektor „harcosai” amerikai zsoldosok vezetésével a korábban kormányzó Régiók Pártja és az ukrajnai kommunisták lakásaiba, villáiba törnek be, lefoglalják az ingatlanokat és a drága gépkocsikat, azok árát pedig fegyverre költik. A Majdan radikálisaival szembeszegülök csúnyán megjárhatják: megverik, vagy megölik őket - állította a férfi. A Rosszija 24 elrettentésként többször is levetítette azokat a felvételeket, amelyeken egy Olekszandr Muzicsko nevű férfi látható, amint többször megüt egy ügyészt. A Fehér Szása fedőnéven ismert férfi az orosz tévé szerint korábban Oroszország ellen harcolt a Kaukázusban és Dzsohar Dudajev egykori csecsen elnök testőre volt. Most ő okozza a legnagyobb fejfájást a hatalomra került ukrán ellenzéknek önkényes radikalizmusával. Még Arszen Avakov ügyvivő ukrán belügyminisztert is megfenyegette, hogy elteszi láb alól, ha hozzá mer nyúlni. Az orosz televízió közlése szerint az Ukrajnával határos orosz régiók vezetői már kongatják a vészharangot, szerintük ismeretlen fegyveresek tartanak Oroszország felé. Jevgenyij Szavcsenko, a Belgorodi terület kormányzója amiatt aggódott, hogy fegyveresek eltorlaszolják a Moszkvából Krímre vezető utat. Az orosz tévé azt állította, az idegen zsoldosok a Krímre tartanak, hogy a válság újabb hullámát erőszakolják ki, és a zűrzavar közepette kifosszák a lakosságot. KOMMENTÁR Fuvaroskampány MÓZES SZABOLCS Tiltakozó akciókat szerveznének a fuvarozók - egy héttel az elnökválasztás előtt Robert Fico nem is kaphatott volna rosszabb hírt. Még mielőtt valaki emiatt örvendezni kezdene, tegyünk helyre pár dolgot, s aztán nézzük meg, mit tehet ez a kampánnyal. Mint sok más ügy, ez sem fekete-fehér, még ha az emberek egy része így is érzékeli. A kormányzat érdeke, hogy minél több bevétele legyen, ezt a közlekedésben egyebek mellett úgy érheti el, ha minél több útdíjat szed be. Ezt szolgálná az útdíj kiterjesztése a másod- és harmadrendű utak egy részére - ahol viszonylag nagy a forgalom és megéri felszerelni az ellenőrző kapukat -, ami érthető módon nem tetszik a kamionos cégeknek. így drágul a szolgáltatásuk, vagyis nagyobb fuvardíjat kell megfizettetniük megrendelőikkel, avagy lenyelniük a különbözetet. Ha nő a fuvardíj, az végső soron a termékek árában mutatkozhat meg. A nagyobb útdíj így elér a lakossághoz: könnyen lehet, hogy nagyrészt a fogyasztók fogják megfizetni. Még mielőtt ezen felháborodnánk, vegyünk figyelembe még egy szempontot. Ez pedig az úthálózat túlterheltsége. A kamionok száma és megtett kilométereik az utóbbi húsz évben ugrottak meg, amikor háttérbe szorult a vasúti teherfuvarozás, illetve megnőtt a kisvállalkozások szerepe a gazdaságban. Viszont szinte az egész úthálózat korábban épült. Mivel ekkora teherforgalommal senki sem számolt, a kamionok miatt egy sor út ramaty állapotban van. Ami még rosszabb, a frekven- táltabb utak menti falvakban a házak is kezdenek tönkremenni az áthaladó forgalom miatt. így érthető, hogy a lakosok egy része nem szimpatizál a fuvarozókkal, s annak örülne, ha kitiltanák a településről a kamionokat, vagy közvetve, az útdíj bevezetésével más vonalra terelnék a teherforgalmat. Kérdéses, ebben a történetben ezt a szempontot mennyire veszik figyelembe az emberek. Ha végignézzük ezt a viszonyrendszert, láthatjuk, a fuvarozók érdeke az, hogy az általános kormányellenes hangulatot lo- vagoljákmeg, és a részletkérdések- az igazság szeleteinek - kibontása helyett politikai szinten tartsák a vitát. Ha pedig sikert akarnak elérni, alkupozícióba kell kerülniük. Mikor zsarolható legjobban egy kormányfő? Pár nappal a választások előtt. A kormányzat számára pedig ilyen esetben nem marad más, mint hosszú tárgyalási körökkel húzni az időt, és felhívni a figyelmet a tiltakozni szándékozók kétes ügyeire és lehetséges hátsó szándékaira (pl. a főnökük rajong Helena Mezenská elnökjelöltért) .Vagy végső esetben a düledező házak és tönkrement utak rémképét felmutatni a lakosságnak. Akármi is lesz pénteken - könnyen lehet, hogy a fuvarozók tiltakozó akciója csak egy nagy blöff -, Ficónak viszonylag rosszkor jött ez a váratlan húzás. Ám nem kell őt félteni: ahogy egy hete ugyanitt bemutattuk, hogyan fordította saját javára az ellenzéki családügyi alkotmánymódosítási tervezetet, dörzsölt politikusként ezt a helyzetet is megoldja. így nem valószínű, hogy március 15-én komolyabb hátrányt jelent számára ez a történet. Európának és az Egyesült Államoknak most arra kell választ adnia, vajon mindig magára hagyja-e a Putyin által megbüntetett országokat Deja vu érzés - variációk orosz katonai megszállásra MT1-F1GYELŐ A 2008-as grúziai helyzethez hasonlította Miheil Szaakasvili volt grúz elnökaFinancialTimes az ukrán válságot, mondván: Moszkva akkor is útleveleket osztogatott Grúzia szakadár területein, majd agitátorokat küldött az ott élők felheccelésére, végül beavatkozott állampolgárai védelmére hivatkozva. Szaakasvili azt állítja, egy Ukrajnával szomszédos ország vezetője elárulta neki, hogy Putyin 2012-ben azt javasolta, Ukrajnát osszák fel Oroszország és nyugati szomszédai között, és nem tűnt úgy, mintha viccelne. A grúz forgatókönyv A volt grúz elnök szerint országa ötödének megszállására a Nyugat nem megfelelően reagált, és ez az egyik ok, hogy Putyin most Ukrajna ellen is hasonló lépéseket tesz. ,Ahelyett, hogy józan eszükre hallgattak volna, inkább olyan „szakértők” és hasznos idióták szavára adtak, akik méltánytalan mértékben Grúziát okolták a konfliktusért” - véli Szaakasvili, s azt is leírja, amikor figyelmeztetett, hogy Ukrajna lehet az újabb áldozat, még a vele rokonszenvező politikusok is azt mondták, képzelődik. Néhány nyugati kommentár most is úgy hangzik, mintha Moszkvának történelmi okokból joga lenne lerohanni szomszédait, és a Krím igazából nem része Ukrajnának. „Putyint valószínűleg nem fogják felzaklatni a nyugati szankciós fenyegetések. Az ilyen szavakat a múltban sem váltották tettekre, és a nyugati politikusok egy része most is kerek perec elutasítja a büntetőintézkedéseket” - állapítja meg az egykori grúz elnök. Brutálisan világos: a Baltikum következik Európának és Amerikának most arra kell választ találnia: mindig magára hagyja-e a Putyin által büntetett országokat. Szerinte brutálisan világos, hogy Putyin mire törekszik: lenyesegeti Ukrajna egyes részeit, hogy a többiben eluralkodjon a káosz, ami majd lelohasztja az európai lelkesedést, hogy tárt karokkal fogadja Ukrajnát, s az könnyű prédává válik Oroszország számára. Putyin nem fog Ukrajnánál megállni, a balti ál- lamokkövetkeznek, ezért az EU- nak és a NATO-nak azonnal cselekednie kell. A csehszlovák forgatókönyv Putyin a „csehszlovák forgatókönyvet” követi Ukrajnában - írta Jacques Rupnik Kelet-Európával foglalkozó francia politológus a Le Monde napilapban. A Szovjetunió a második világháború után, 1947-ben a már elfogadott Marshall-segély visz- szautasítására kötelezte Csehszlovákiát. Az ukrán válság egyértelműen ezt a forgatókönyvet követi, amely Viktor Januko- vicsnak az európai partnerséget illető, orosz nyomásra történő 2013 novemberi pálfordulásá- val, majd azt követően a Majdan felkelésével kezdődött. A hidegháború egyik gyökere volt, amikor 1947. július 4-én a csehszlovák kormány csatlakozott a Marshall-tervhez. Július 9-én a kormány delegációját Sztálin Moszkvában arra kötelezte, hogy utasítsa vissza a segélyt, ez másnap meg is történt. „Moszkvába mint szabad miniszter repültem és Sztálin szolgájaként tértem vissza” - idézte a francia elemző Jan Masaryk akkori csehszlovák külügyminisztert. Ez volt Csehszlovákia bekebelezésének nyitánya a szovjetblokkba. „Ideiglenesen” maradnak a Krímben is A második dátum, 1968 augusztusa még inkább hasonlít a mostani orosz beavatkozásra. Putyin most az orosz kisebbség megvédésére hivatkozik. 1968- ban a szocializmus vívmányainak megvédésére, az „igazi” csehszlovák kommunisták segítségkérésére vonultak be Csehszlovákiába a baráti szocialista országok. Moszkva most azt állította, hogy a fekete-tengeri orosz hadiflottát fenyegetés érte, 1968-ban Moszkva szerint a Varsói Szerződést és Csehszlovákia biztonságát fenyegette a revánsra vágyó Németország. Oroszország most azt is kiemelte, hogy a Janukovics és az ellenzék között február 21-én aláírt megállapodást nem tartják tiszteletben Ukrajnában, 1968-ban Moszkva azzal érvelt, hogy Csehszlovákia megszegte mindazt, amire egy hónappal korábban Alexander Dubček, a Csehszlovákiai Kommunista Párt akkori vezetője Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió vezetőjének pozsonyi és ágcser- nyői megbeszéléseiken kötelezettséget vállalt az invázió előtt. A legsokatmondóbb az orosz elnökség közleményében az az indoklás, hogy az orosz fegyveres erőkre Ukrajna területén addig van szükség, amíg az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet rendeződik. Ez gyakorlatilag az 1968-as közlemény szó szerinti átvétele, amely a szovjet csapatok „ideiglenes állomásoztatá- sát” a helyzet normalizálásáig tartotta szükségesnek. Ami valójában az 1989 novemberi rendszerváltásig tartó irányítást jelentette. (A cirill betűs magyar szöveg utasítást tartalmaz arra vonatkozóan, mihez kezdjen Putyin nyelve egy fenékkel.) (Cartoonizer)
