Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-06 / 30. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 6. Hasznos tanács 9 MIT LEHET LEÍRNI AZ ADÓALAPBÓL Az alkalmazottaknak nem kell a teljes bérükből adót fizetniük. A legtöbb alkal­mazott jogosult adómentes minimumra vagy adóbó- nuszra, minek köszönhető­en kevesebb adót fizet. Az adóalap nem adóköteles része Az adómentes rész az az alapösszeg, melyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a maradék összegből kell. Az adómentes rész összege az adott évben szerzett jövedelem nagyságá­tól függ. 1. Ha az adóalap alacso­nyabb, mint a létminimum 100-szorosa vagy azzal egyen­lő, az adómentes rész a létmi­nimum 19,2-szeresének felel meg. Mivel tavaly a létmini­mum 194,58 euró volt, a 2013-ra vonatkozó, 3735,94 eurónyi adómentes mini­mumra azok jogosultak, akik éves adóalapja nem haladja meg a 19 458 eurót. Ilyen adóalapot azok az alkalma­zottak érnek el, akik havi brut­tó átlagkeresete 1872,40 eu­ró. Vagyis a teljes adómentes részt, az egész 3735,94 eurót azok számolhatják le, akiknek a tavalyi bevétele ennél keve­sebb volt. 2. Ha az adóalap maga­sabb, mint a létminimum 100-szorosa, az adómentes rész fokozatosan csökken. Akiknek a tavalyi adóalapja meghaladja a létminimum 100-szorosát (19 458 eurót), az adóalap nem adóköteles ré­szét a következő képlet szerint számítják ki: (44,2xlétmini- mum) - (adóalap/4), vagyis a 2013-ban érvényes létmini­mum behelyettesítése után: 8600,436x(adóalap/4). Minél magasabb jövedelme volt va­lakinek, annál alacsonyabb adómentes részt tud leszá­molni. Ha a kiszámított összeg kisebb nullánál, az alkalma­zott nem jogosult adómentes részre, és a teljes fizetéséből adózik. Ez olyanokkal fordul elő, akiknek az éves adóalapja megegyezik 34 401,74 euróval vagy magasabb ennél, vagyis havi bruttó bérük 3310 euró körül mozog. Aki ennél többet keresett, a teljes fizetéséből adózik. Ročné zúčtovanie daní- éves adóelszámolás Daňové priznanie- adóbevallás Preddavky na daň - adóelőleg Zrážková daň - forrásadó Zamestnanecká prémia- alkalmazotti prémium Základ dane - adóalap Nezdaniteľná časť základu dane - az adó­alap nem adóköteles része Daňový bonus - adóbónusz Nezdaniteľná časť na manžela/manželku ­a házastársra vonatkozó adómentes rész 3. Év közben is érvénye­síthető az adómentes rész, nem kell megvárni az éves adóelszámolást - ez egyaránt vonatkozik az alkalmazot­takra és a megbízási szerző­désre dolgozókra. Ilyen eset­ben folyamatosan minden havi bérükből levonják az éves adómentes rész tizen- ketted részét, ami tavaly 311,32 euró volt. A bruttó bérből először leszámítják a járulékokat, majd az adó­mentes részt, és csak a mara­dékból kell adózni. Ha a járu­lékok és az adómentes rész leszámítása után az adóalap nullával egyenlő, vagy még annál is kisebb, az alkalma­zott nem fizet adót. 4. Adótúlfizetésük lehet azoknak az alkalmazottaknak, akik nem dolgoztak egész év­ben. Mivel a munkaadó a be­vételükből havonta leszámí­totta az éves adómentes rész tizenketted részét, miközben ők a nem adóköteles rész teljes összegére jogosultak, az adó­hivatal az éves adóelszámolás elvégzése vagy az adóbevallás benyújtása után visszafizeti a befizetett adó egy részét. Házastársra vonatkozó adómentes rész Ha a házastársak valame­lyikének nagyon alacsony a jövedelme vagy egyáltalán nincs, a másik házastárs csök­kentheti az adóalapját a há­zastársra vonatkozó nem adó­köteles résszel. - A konkrét összeg az illető jövedelmétől függ­1. Ha az adóalap kisebb az aktuális létminimum 176,8-szorosánál, a jövede­lem nélküli házastárs után az adóalapból leírható a létmi­nimum 19,2-szerese, azaz 3735,94 euró. Erre az összeg­re azok jogosultak, akiknek az adóalapja nem lépi túl a 34 401,74 eurót. 2. Ha az adóalap megha­ladja az aktuális létmini­mum 176,8-szorosát, a há­zastársa vonatkozó adómen­tes részt a következő képlet alapján kell kiszámítani: (63,4xlétminimum) (adóalap/4), a 2013-ban ér­vényes létminimum behe­lyettesítése után: 12 336,372 - (adóalap/4). Ha a kiszámí­tott összeg nulla vagy annál kevesebb, a jövedelem nélkü­li házastárs után nem írható le semmi az adóalapból. Ha a házastársnak mégis van va­lamilyen bevétele, azt le kell vonni az adómentes részből. A házastárs saját jövedelmé­nek számít az a bevétel, amelyből járulékokat fizetett. Nem számít viszont jövede­lemnek az államtól kapott alkalmazotti prémium, az adóbónusz, a magatehetet­lenség miatt jóváhagyott nyugdíjemelés, az állami szociális juttatások, az ösz­töndíj, sőt a gyermekgondo­zási segély (gyes) sem. Ezzel szemben az anyasági támo­gatást és a táppénzt le kell vonni az adómentes részből. Ha a feleség egész évben gyest kapott, és más bevétele nem volt, a férje az adóalap­jából levonhatja a feleségére vonatkozó teljes adómentes részt. Ha viszont terhessége alatt először betegállomány­ban volt, és táppénzt folyósí­tottak számára, majd anya­sági szabadságra ment - ezekkel, a Szociális Biztosító által folyósított összegekkel csökkenteni kell a férj adó­mentes részét. 3. Év közben nem érvé­nyesíthető a házastársra vo­natkozó adómentes rész, ugyanis a házastárs egész évi jövedelmét veszik figyelembe, s előre nem lehet megjósolni, az adott évben milyen bevéte­le lesz, pl. a gyermekgondozá­si szabadságról nem akar-e hamarabb visszamenni dol­gozni. Ezért a házastársra vo­natkozó adómentes részt csak az éves adóelszámoláskor vagy az adóbevallás elkészíté­sekor lehet leírni. 4. Ha az adott évben háza­sodtak össze, a házastársra vonatkozó adómentes részt csak annyi hónapra lehet ér­vényesíteni, ahány hónapja tartott a házasság. Ilyenkor minden egyes hónapért le kell vonni az adóalapból az éves adómentes rész egytizenket- ted részét. 5. Élettársak nem érvé­nyesíthetik a házastársra vo­natkozó adómentes részt, ez­zel a lehetőséggel csak hivata­los házassági kötelékben élők élhetnek. Akkor sem lehet ki­vételt tenni, ha az élettársak­nak közös gyermekük van, és az anya gyermekgondozási szabadságon van, partnere ekkor sem csökkentheti az adóalapját. Önkéntes befizetések a III. pillérébe Az alkalmazottak idén újra- csökkenthetik az előző évre vonatkozó adóalapjukat a nyugdíjbiztosítási rendszer III. pillérébe befizetett önkéntes összegekkel is. így az adóalap 2 százalékának megfelelő részt, idén legfeljebb 943,20 eurót lehet leírni. FONTOS DÁTUMOK mmmxmw Január 31. amxBwcmms Március 31. JANUÁR Eddig kellett aláírni az adóalap MÁRCIUS A munkaadó elvégzi az adó­nem adóköteles részéről szóló előleg-elszámolást azon alkalma­nyilatkozatot és kellett érvénye­04 zottak részére, akik február 15-éig 31 síteni az igényt az adóbónuszra. 51 ezt kérték, és nem kötelesek adóbevallást készíteni. j A axmsmmmss Február 10. wswxsssm Április 30. FEBRUÁR A volt munkaadó kiállítja ÁPRILIS A cég az adóhatóságnak jelentést az Igazolás az adó befizetéséről tesz az adóelszámolásról, az 4 A című nyomtatványt, ha ezt az OA adóelőlegekről, az alkalmazot­1U alkalmazott február 5-éig kérte. 5U taknak nyújtott prémiumokról és az adóbónuszról. A munkaadó az A A alkalmazottainak ad valamilyen dokumentumot az adóelszámolás mmmmamv Február 15. elvégzéséről. Ezt automatikusan FEBRUÁR 4 F A munkaadók eddig a dátumig fogadják el a 2013. évre vonatkozó éves adóelszámo­kell kiállítania, nem kell kérni. 15 lást igénylő kérvényeket - az alkalmazottaknak a bérelszá­wmmssmm Május 31. A molójuknál le kell adniuk a MÁJUS A munkaadónak legkésőbb az áp­kérvényt a szükséges iratokkal, rilisi bérelszámolás során a májusi igazolásokkal együtt. 31 fizetéssel együtt vissza kell adnia az adótúlfizetést, ki kell fizetnie az adóbónuszt és az alkalmazotti mmmmsm Március 10. . A prémiumot. MÁRCIUS Eddig a dátumig a munkaadó kiállítja a megadózott bevételről 4 A szóló igazolást, ha nem ő készí­2014 végéig 1U ti az éves adóelszámolást. A munkaadónak legkésőbb az év végéig le kell vonnia az alkalmazott béréből az esetleges A adóhátralékot, ha az meghaladja az 5 eurót. Milyen iratokat kell az adóelszámolást igénylő kérvényhez mellékelni? a másik munkaadó által kiállított igazolás a bevételről (ha az elmúlt évben több cégnél is dolgozott, mindegyik munkaadótól szükség van ilyen igazolásra, a kérvényhez mindet csatolni kell) igazolás arról, hogy szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásában (ha év közben munkanélküli volt, csak akkor van rá szükség) a házastárs bevételéről szóló igazolás (erre akkor van szükség, ha a házastársával kapcsolatban szeretné érvényesíteni az adóalap nem adóköteles részét) igazolás a nyugdíjbiztosítás második pillérébe befizetett önkéntes összegekről * Fotó: TASR-archívum a gyermek születési anyaköny­vi kivonata, valamint ha a gyermek már közép- vagy főiskolára jár, szükség van az iskolalátogatásról szóló igazolásra is (ha év közben valaki nem érvényesítette az adóbó- nuszhoz való jogát, az adóelszámoláskor ezt megteheti) Addig jár, amíg a gyermek iskolás Adóbónusz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szülők adóbónusszal csökkenthetik az adójukat. Összege tavaly júliusig minden gyermek után 21,03 euró volt, júliustól 21,41 euróra emelke­dett, az egy gyerek után érvé­nyesíthető éves adóbónusz 254,64 euró. Az adóbónusszal közvetlenül az adót lehet csökkenteni. Ha az adó kisebb az adóbónusznál, a szülő nem fizet semmilyen adót, sőt az adóhivataltól meg­kapja a különbözeiét. Ezzel a lehetőséggel az alacsony jövedelmű szülők is élhetnek, akik nem érvényesíthetik teljes mértékben az adómentes részt. Az adóbónuszt mindig csak az egyik szülő kaphatja meg. Ha képtelenek megegyezni, a kö­vetkező sorrend érvényes: anya, apa, más felhatalmazott személy. A szülők abban is megállapodhatnak, hogy fel­váltva élnek a kedvezménnyel. Ez akkor lehet előnyös, amikor egyikük megbetegszik, és ab­ban a hónapban a másik szülő intézi el. Adóbónuszra az a szülő jogo­sult, akinek adóköteles jöve­delme eléri legalább a minimál­bér 6-szorosát. Az alkalmazot­tak a gyermek születési anya­könyvi kivonatának a felmuta­tásával igazolják jogosultságu­kat. Közép- és főiskolásoknak le kell adniuk az iskolatátogatás- ról szóló igazolást is. Adóbó­nuszt először abban a hónap­ban lehet kérni, amikor a gyer­mek megszületik, és a kedvez­mény addig igényelhető, amíg a gyermek iskolába jár, legfeljebb azonban 25 éves koráig.

Next

/
Thumbnails
Contents