Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-06 / 30. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 6. Gazdaság és fogyasztók 3 Egy Pozsonyban élő család több mint kétszer annyit dolgozik egy lakásért, mint egy berlini Idén sem nőnek az ingatlanárak Pozsony. Hamarosan újra magára találhat a szlovák ingatlanpiac - szűrte le a következtetést a szlovák jegybank a most közzétett ingatlanpiaci körképéhez fűzött kommentárjában. Az ingatlantulajdonosok­nak azonban továbbra sincs okuk az örömre, az árak látványosabb növe­kedésére ugyanis idén sincs remény. ÖSSZEFOGLALÓ A tavalyi utolsó negyedévben az ingatlanok átlagos négyzet­méterenkénti ára ugyan még 5 euróval, 1215 euróra esett vissza, ami az előző negyedév­hez képest 0,4, éves viszonylat­ban pedig 2,6 százalékos csök­kenésnek számít, az eladott la­kások száma azonban már nőtt. Ez utóbbi azért számít jó hírnek, mert míg korábban az eladásra kínált lakások száma ugyan nőtt, a tényleges eladások azonban stagnáltak. Ajegybank szerint a lakások iránti növekvő érdeklődés elsősorban a csök­kenő hitelkamatoknak köszön­hető. Ez utóbbiak még soha nem voltak ilyen alacsonyak, mint manapság, így egyre több ember engedheti meg magának a hitelfelvételt. Elérhetőbb hitelek A jegybank előrejelzése sze­rint a lakáshitelek kamatai az el­következő időszakban tovább eshetnek, hiszen az átlagos ka­matszint Szlovákiában még mindig 1,4 százalékponttal ma­gasabb az eurózónás átlagnál. ,A hitelek elérhetőségének a ja­vulásához azonban nem kis mér­Ingatlanárak Szlovákiában Megye Ár (euró/m2) Pozsony 1648 Nagyszombat 815 Nyitra 578 Besztercebánya 726 Kassa 894 642 Zsolna 779 Eperjes 769 1215 Az árak a tavalyi 4. negyedévre vonat­koznak. • (Forrás: nbs.sk) tékben járul hozzá a pénzintéze­tek közötti konkurenciaharc is, aminek a haszonélvezői a lakás- vásárlók lehetnek” - áll a jegy­bank piaci kommentárjában. Stagnáló árak Az elemzők szerint az ingat­lanárak idén ugyan stabilizá­lódhatnak, az ingatlantulajdo­nosok azonban továbbra sem számíthatnak az árak jelentő­sebb növekedésére. „A fogyasz­tói bizalom az elmúlt időszak­ban ugyan javult, és már nem nő olyan jelentős mértékben a munkanélküliség sem, látvá­nyosabb áremelkedésre az in­gatlanpiacon ennek ellenére nem számíthatunk” - figyel­meztet Marek Gábriš, a CSOB elemzője. Épp ellenkezőleg, több elemző további áresésre számít. „Idén tovább csökken­hetnek az ingatlanárak, az ár­esés azonban várhatóan már nem haladja meg a 4%-ot” - vallja Dávid Dereník, az Uni- Credit Bank elemzője. Az elmúlt négy évben az in­gatlanok átlagos négyzetméte­renkénti ára 82 euróval csök­kent, ami már jelentős lassu­lásnak számít a gazdasági vál­ság kirobbanását követő évek­hez képest, az egyes ingatlan- fajták között azonban továbbra is lényeges különbségek van­nak. Míg a tavalyi utolsó ne­gyedévben az átlagos áresés a már említett 5 euró volt, az öt­szobás lakások négyzetméte­renkénti ára 36, az egyszobá­soké 19 euróval esett vissza. Nagyjából 5 euróval lett ol­csóbb a családi házak négy­zetméterenkénti ára is, ugyan­akkor a luxusvillák esetében 11 eurós drágulást jeleztek. Jelentős különbségek van­nak az egyes megyék között is. Míg Pozsony megyében az át­lagos négyzetméterenkénti ár 1648 euró, Nyitra megyében, ahol a legalacsonyabbak az in­gatlanárak, ez csak 578 euró, vagyis a különbség csaknem háromszoros. Dereník szerint ez azzal magyarázható, hogy Nyitra megyéből már kevésbé éri meg beutazni a több mun­kalehetőséget kínáló Pozsony­ba, így aki teheti, a közelebbi városokban vásárol ingatlant. Zsolna és Trencsén megyét ki­véve - ahol stagnálnak az in­gatlanárak - az összes többi megye áresésről adhatott szá­mot. A legnagyobb áresésre, négyzetméterenként 22 eurós- ra, Kassa megyében került sor. Megdolgozunk a lakásért A nyugat-európai árakhoz képest Szlovákiában ugyan ol­csóbbak az ingatlanok, de ha a havi nettó átlagkereseteket is bevonjuk az összehasonlításba, már nem olyan kedvező a kép. Az Otthon Centrum és az Ott­hon Centrum Hitel Center kö­zös elemzéséből kiderül, hogy egy Pozsonyban élő négytagú, kétkeresős család több mint kétszer annyi ideig dolgozik egy lakásért, mint egy berlini. Az igazsághoz persze hozzátarto­zik az is, hogy német viszony­latban Berlin nem számít drá­gának, hiszen egy müncheni át­laglakás megvásárlása már 7,5 évnyi keresetet kíván meg. A számok értelmezésénél fontos azt is figyelembe venni, hogy az egész országra jellemző átlag- keresetről van szó, ami az egyes országokban eltérhet a fővárosi átlagtól. Ausztriában szembeöt­lő a különbség a belső kerületek és a peremkerületek átlagos la­kásárai között. A bécsi belváros drágasága kimagasló a hazai át­lagkeresetek fényében, csak Pá­rizs belső kerületei, és meglepe­tésre Bukarest belső kerületei előzik meg. A romániai főváros relatív drágaságában azonban az alacsony átlagkereset is sze- repetjátszik. (mi, SITA) Mennyit dolgoznak egy lakásért? Város Átlagár/ m2 Lakásár/ éves nettó kereset Berlin 2783 € 3,53 év Dublin 3502 € 4,19 év Ljubljana (belváros) 2420 € 5,16 év Becs (külváros) 4600 € 5,56 év Budapest (belváros) 1238 € 6,36 év München 5983 € 7,58 év Madrid 3584« 7,86 év Pozsony (belváros) 2054« 8,02 év Párizs (külváros) 7310 € 8,52 év Bécs (belváros) 10 593 € 12,81 év Párizs (belváros) 11 652 € 13,58 év Bukarest(belváros) 1350 € 17,53 év • (Forrás: Otthon Centrum) Az alkalmazottak fele úgy gondolja, hogy 2014-ben nagyobb bevételekre tehet szert, mint tavaly Nem félünk a külföldi munkavállalóktól ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai al­kalmazottak nagy része ugyan nem számít arra, hogy idén ja­vul az ország gazdasági helyze­te, ennek ellenére abban bíz­nak, hogy már enyhén nőhet­nek a bevételeik - derül ki a Randstad tanácsadó társaság legújabb Workmonitor felmé­réséből. Alžbeta Honsová, a Randstad marketingmene­dzsere szerint a gazdasági helyzet javulásával az emberek alig harmada számol, csaknem felük ugyanakkor úgy gondol­ja, hogy 2014-ben nagyobb be­vételekre tehet szert, mint ta­valy. Ez utóbbiaknak azonban csak a 48 százaléka jelezte, hogy fizetésemelésre számít, a bevételek növekedését a több­ség az egyszeri prémiumoktól reméli. A most közzétett elemzés szerint a szlovákiai alkalmazot­tak kevésbé féltik a munkáju­kat a külföldi bevándorlóktól, mint a nyugat-európai társaik. A megkérdezettek 84 százalé­ka szerint a külföldi munkaerő semmilyen veszélyt nem jelent az állásukra, sőt, 46 százalékuk szerint a külföldi munkatársak jelenléte a munkahelyükön po­zitívumnak számít. Az emberek alig 16 százaléka félti az állását a külföldiektől. Csak összeha­sonlításképpen, a nyugat-eu­rópai országokban ez utóbbiak aránya jelenleg az összes al­kalmazott negyedét, Nagy-Bri- tanniában pedig csaknem a harmadát teszi ki. A növekvő munkanélküliség és a létbizonytalanság miatt ugyanakkor egyre több ember a szabadidejében is képtelen el­szakadni a munkájától. A meg­kérdezettek 42 százaléka sze­rint a szabadság alatt is odafi­gyel a munkahelyére, 28 száza­lékuk pedig a szabadnapokon is ellenőrzi a munkahelyi e-mai- leket. Az elmúlt időszakban azonban a munkáltatók is szi­gorúbbak az alkalmazottakkal szemben, minden második pél­dául elvárja az alkalmazottai­tól, hogy azok bármikor rendel­kezésére álljanak, függetlenül attól, hogy épp szabadságon vannak-e vagy sem. (mi) Magyarország magának köszönheti a bajt Görbe tükör Orbánnak ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarország 70 százalékban magának köszön­heti a forintra jelenleg neheze­dő nyomást - állítja Steen Ja- kobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza, aki Magyarorszá­got az egyik legproblémásabb- nak tartja az általa meglátoga­tott országok közül. Magyaror­szágon szerinte egy olyan de­mokratikus folyamatot látunk, ami folyamatosan csökkenti az alkotmányosságot, és bár van­nak hasonló folyamatok Euró­pában is, -de Magyarország azért mégis más politikailag. A Portfolio.hu által közölt elem­zés szerint, bár jelentős költ­ségvetési kiigazítást láthatunk, de ezt leginkább direkt adókkal érte el az ország. A növekedés kapcsán is nagyon pesszimista a Saxo Bank szakértője. Rámuta­tott, hogy még vissza sem ért az ország a 2008-as nominális GDP szinthez, és így a most lá­tott növekedés valójában csak a rendkívül alacsony bázis miatt tűnik kedvezőnek. Romló ten­dencia látszik a versenyképes­ség esetében is. Magyarországon a jövőben ráadásul hatalmas szociális vál­ság is fenyeget. Míg 2011-ben például a megkérdezettek 40 százaléka tudott nyugdíjas ko­rára megtakarítani, addig ta­valy ez az arány 18 százalékra csökkent. Paál Zoltán, a Gene­rali Biztosító személybiztosítási vezérigazgató-helyettese sze­rint a 1200 fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a havi jövedelem 4 százalékát, 5-6 ezer forintot takarítanak meg azok, akik erre képesek. A megkérdezettek 47 százaléka vélte úgy, hogy a nyugdíja nem lesz elég a megélhetésére. Az alapvető probléma a trendek szerint az, hogy míg 1980-ban 4 aktív dolgozóra jutott 2 eltar­tott, addig most 4 aktívra 3 el­tartott jut, 2050-ben viszont már 6 nyugdíjast tart majd el 4 aktív alkalmazott. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Év végi jutalmak Pozsony. Szlovákiában ta­valy nagyjából minden máso­dik alkalmazott részesült év végi jutalomban - legalábbis ezt a következtetést vonták le a Sberbank Slovensko elem­zői a legújabb felmérésükből. Eszerint a pénzintézetnél nyi­tott számlák 54%-ára decem­berben nagyobb összeg érke­zett, mint az év többi hónap­jában. „Ez a jelek szerint első­sorban az év végi jutalmaknak köszönhető” - nyilatkozta Fi­lip Vítek, a Sberbank Slovens­ko ügyfélkezelői osztályának vezetője. Szerinte december­ben elsősorban a 18-30 és a 46-60 év közötti korosztály­hoz tartozók számlájára érke­zett több pénz. Jelentős kü­lönbség van azonban a nemek között is. Mígaférfiakszámlá- jára átlagosan 105 százalék­kal több pénz érkezett, mint az év folyamán, a nőkére csak 90 százalékkal több. (TASR) Közeleg az adóbevallás ideje Pozsony. Idén azoknak kell majd jövedelemadó-be­vallást tenniük, akiknek a ta­valyi adóköteles bevételeik meghaladták az 1867,97 eu- rót - tájékoztatott tegnap a központi adó- és vámhivatal. Az adóbevallás végső határ­ideje március 31., ami idén hétfőre esik. Március végéig nem csupán az adóívet kell leadni, hanem a kiszámított adót be is kell fizetni. (SITA) Sok a hamis euróbankjegy Brüsszel. Egyre több ha­mis euróbankjegyet foglal­nak le az európai hatóságok. Az euróérmék esetében azonban ez az arány csök­kent. Az Európai Bizottság adatai szerint míg tavaly 670 ezer hamis euróbankjegyet foglaltak le - az egy évvel ko­rábbi 531 ezerhez képest -, addig az érmék forgalomból való kivonása négy százalék­kal csökkent, 175 900-at vontak ki a forgalomból. Ál­talában az ötveneurós címle­tet hamisítják leggyakrab­ban, az esetek háromnegye­dében próbálkoznak a címlet előállításával. Az érmék ese­tében a kéteurós viszi a prí­met: a hamisítványok két­harmadát teszi ki. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA iwmmmmmsam Angol font 0,8322 H Lengyel zloty 4,1944 D Cseh korona 27,535 Bi Magyar forint 307,59 n Horvát kuna 7,6420 H Román lej 4,4546 n Japán jen 136,78 Q Svájci frank 1,2222 □ Kanadai dollár 1,4976 Jj USA-dollár 1,3543 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ^-----"........................................... N yitra megyében, ahol a legalacsonyabbak az ingatlanárak, egy négyzetméterért átlagosan 578 eu- rót kémek a lakásvásárlóktól, alig harmadát a pozsonyi árnak (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents