Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-05 / 29. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 5. DlGlTÁLlA 17 Az okosőrület új okossága: okosablak. A hagy ablakok sok fényt engednek a lakásba, viszont elég hőt is ahhoz, hogy több fokkal emeljék a hőmérsékletet, ami pedig a hűtési költségeket növeli. A maguktól elszíneződő, sötäedö, parancsra opálossá váló üvegű ablakok megoldják a problémát, viszont nagyon drágák, és külön beszerelést igényelnek. Egy kaliforniai startup, a SONTE új megközelítéssel megfizethető árú megoldást fejlesztett. A vékony fóliát rárakhatjuk bármilyen ablakra, üvegfelületre. A hártya úgy működik, mint egy nagyon vékony LCD tévé: műanyag räegek között vezetőképes folyadékkristály van. A vevők kivághatják a megfelelő méretet, amit ragasztó tart a helyén. A készlethez jár egy kütyü, amivel a fóliák sarkuknál kapcsolódhatnak a Wifi-képes elektromos transzformátorhoz. A szerkezet egyszerű kapcsolóval és okostelefonos alkalmazással is vezérelhető: az ablak lehet áttetsző vagy opálos egyetlen kattintással. A SONTE tervei szerint később majd rádiófrekvencián is vezérelhető lesz az ablak, és együttműködik a legnépszerűbb otthoni automatizációs platformokkal. A projekt még tavaly nyáron indult a Kickstarteren, mostantól pedig fogadják az előrendeléseket is. (Képarchívum) Az oldalon 140 milliárd „barátságot" kötöttek, a like-ottöbb mint 1130 milliárdször nyomták meg Tízéves a Facebook Tíz éve, egészen pontosan 2004. február 4-én kezdte meg működését a Facebook, amelyet ma már akár a világ harmadik legnépesebb országának is nevezhetnénk. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A közösségi portál, amely felhasználóinak száma 2012- ben érte el az egymilliárdot, egy évtized leforgása alatt a világ meghatározó politikai, gazdasági és kulturális tényezője lett. Minderről valószínűleg álmodni sem mert a Facebook létrehozásakor alig huszonhárom éves Mark Zuckerberg a Harvard Egyetem diákszobájában, miként arról sem, hogy neve felkerül majd a világ leggazdagabb üzletembereinek listájára. A lelkes programozó Zuckerberg - sok társához hasonlóan - korábban már kifejlesztett néhány közösségi honlapot. Az első ilyen a Coursematch volt, amelyen a diákok figyelemmel kísérhették, ki milyen kurzust látogat, így könnyebben bukkanhattak barátaikra. A 2003 októberében született Face- mash egyfajta „férfias játék” volt, a program ugyanis egyetemista lányok képeit helyezte véletlenszerűen egymás mellé, a fiúk pedig egy kattintással szavazhattak, melyik lányt tartják csinosabbnak. A képeket persze nem volt egyszerű megszerezni, Zuckerbergnek ehhez a Harvard Egyetem informatikai hálózatának biztonsági rendszerét kellett feltörnie, de megérte: a honlapnak már az első négy órában huszonkét- ezer látogatója volt. A sikeren felbuzdulva indította útjára egy évvel később a The facebookot (az egyetemi gólyáknak kiosztott adatkérő lapokat nevezik így). Az oldalra huszonnégy órán belül tizenkétezer diák iratkozott fel, egy hónap múlva pedig már a harvardi diákok felének volt saját profilja. A hálózatnak csakhamar része lett több bostoni egyetem, majd a nyolc legpatinásabb új-angliai felsőoktatási intézményt tömörítő Ivy Lea- gue, s nem sokkal később az Egyesült Államok összes egyeteme előtt megnyitották. Zuckerberg az oldal nevét 2005 augusztusában változtatta Facebookra, a domain névért kétszázezer dollárt fizetett. A Facebook diadalútja folytatódott: megnyitották a középiskolák, majd a nem oktatási jellegű intézmények előtt. 2006 szeptemberétől minden 13 évesnél idősebb, érvényes e-mail címmel rendelkező magánszemély is regisztrálhatott (meghívó nem szükséges) és megjelentek a vállalatok saját magukat népszerűsítő oldalai, az oldalt ma már a gazdasági és politikai élet szereplői is használják marketinges eszközként. A Facebook ma a Google mögött a leglátogatottabb internetes honlap, ahová 2013 decemberében 1,23 milliárdan léptek be, közülük 757 millióan legalább egyszer naponta, a belépéshez havonta 945-millióan, naponta 556 millióan használtak mobileszközt. Az Egyesült Államokban él a legtöbb Facebook-fel- használó, majd Brazília, India, Indonézia és Mexikó (58 millió) következik. Tavaly őszi adatok szerint a Facebook hálózatán mintegy 140 milliárd „barátság” köttetett, a „like”, azaz tetszik gombot több 1130 milliárdször nyomták meg. A portálon összesen 219 milliárd fotót tettek közzé, 62,6 millió zeneművet hallgattak meg 22 milliárd alkalommal. Ezek a számok minden nap több millióval nőnek, a hálózatot folyamatosan fejlesztik, újabb és újabb szolgáltatásokkal igyekeznek megtartani a felhasználókat, sokak, főleg a fiatalok számára ma a Facebook a legnagyobb hírforrás és a kapcsolattartás eszköze. A Facebookot 2012-ben vezették be az amerikai tőzsdére, ez volt az amerikai történelem második legnagyobb tőzsdei bevezetése, s a Visa hitelkártya cég után a második legsikeresebb ilyen akció. A cég 28 százalékban ma is Zuckerberg tulajdona, akinek vagyonát ma 27 milliárd dollárra becsülik, életéről film is készült A közösségi háló címmel. Bármennyire fényesek is azonban a Facebook eredményei, sokan szkeptikusok a cég jövőjével kapcsolatban. Szakértők és elemzők is azt állítják, hogy a növekedés nem folytatódhat a végtelenségig, az utóbbi időben pedig olyan felmérések láttak napvilágot, amely szerint az oldal a fiatalok körében kiment a divatból. Az aktív felhasználók is mintha fáradnának: 2013-ban öt felhasználóból három látogatott el naponta az oldalra, egy évvel korábban ezt 57 százalék tette meg minden nap. A megjósolt hanyatlás azonban még odébb van: a Facebook január végén közzétett jelentése szerint 2013 utolsó negyedévében 40 millióval nőtt az oldal felhasználóinak száma, s meredeken emelkedett a cég bevétele ésprofitjais. A megjósolt hanyatlás még odébb van: a Facebook január végén közzétett jelentése szerint 2013 utolsó negyedévében 40 millióval nőtt az oldal felhasználóinak száma, s meredeken emelkedett a cég bevétele és profitja is (Képarchívum) RÖVIDEN Deezer zene a Telekomtól A Telekom új szolgáltatást kínál ügyfeleinek, ez pedig a Deezer zenei csatorna. A francia céggel kötött megállapodás értelmében ezentúl a Telekom ügyfelei több mint 30 millió zeneszámot hallgathatnak online és offline is. A szolgáltatás számos - jellemzően drágább - csomaghoz ingyen jár. A Happy XL és XXL, valamint a Premium Plus csomagok előfi- etői már élvezhetik az új szolgáltatást, számukra ez nem kerül semmibe. Hasonlóan ingyen használhatják a Turbo 3 és az Optik 3 internetes csomagok használói. Minden további tarifacsomag előfizetői 4,99 eurós havi díjért fizethetnek elő a Deezer szolgáltatásra. Orange: 150 euró számhordozásért 150 eurót ad az Orange azoknak az ügyfeleknek, akik előfizetnek egy tarifacsomagot a szolgáltatónál, és átviszik a telefonszámukat egy konkurens operátortól. A bonusz csak akkor jár, ha a szolgáltató e-shopjában vásárolnak az ügyfelek. A 150 eurót 30 hónapon át kapják meg az ügyfelek, kedvezmény formájában. A számla így minden hónapban 5 euróval lesz alacsonyabb. Megtudhatja, mennyire telefonfüggő Tény, hogy a mai világban tulajdonképpen mindannyian telefonfüggők vagyunk. De vajon mennyire? Virtuális köldök- zsinórunk, azaz a telefonunk nélkül immár egyre kevésbé tudunk létezni. De vajon mennyire súlyos ez a fajta rabszolgaság? A kérdésre egy ügyes app válaszolhat, legalábbis azoknak, akiknek androidos telefonjuk van. A Menthal úgy felel az említett kérdésre, hogy szigorúan nyomon követi, miért és mennyit használjuk a telefonunkat. Rajtunk tartja a szemét (azaz a háttérben fut) minden egyes alkalommal, amikor megnyitjuk a telefont, elindítunk egy alkalmazást, fogadunk egy hívást vagy SMS-t küldünk. Még összehasonlítást is kínál saját telefonhasználatunk és az átlagé között. A statisztikák összefoglalásaként egy pontszámot kapunk, és minél magasabb ez, annál inkább függünk a telefonunktól. Az adatainkat egyébként sehol sem tárolják, ráadásul az app igen takarékosan bánik az erőforrásokkal, úgyhogy egy próbát mindenképpen megér függőségünk kiderítése. Egy próbát mindenképpen megér függőségünk kiderítése (Képarchívum) Megvan a Microsoft vezérigazgatója? Satya Nadelia, a Microsoft nagyvállalatokért és felhőért felelős igazgatójalehetacégúj vezérigazgatója, azaz CEO-ja,ő válthatja Steve Ballmert - írja a Bussiness Insider a problémát jól ismerő forrásokra hivatkozva. A Bloomberg már tényként kezeli a hírt, de hivatalos bejelentés még nincs. Az is szóba került, hogy Nadel- la az igazgatótanács elnöki pozíciójában ülő Bili Gatestisleváltja. A források szerint, ha Gates otthagyja az elnöki széket, akkor is lehet, hogy sokkal jobban beleássa majd magát a cég ügyeibe. A Microsoftnak eddig csak két CEO-ja volt: Gates és Ballmer. A 46 éves Nadelia talán eddig a legerősebb jelölt harmadik vezérigazgatónak, de végleges tervei még nincsenek. A vezetőváltás viszont a cég életében is nagy változásokat hozhat: a cég egyre inkább távolodhat gyökereitől, a szoftverkészítés helyett hardverrel és internetalapú szolgáltatásokkal foglalkozhat. Nadelia veteránnak számít a nagyvállalati technológiák területén. 1992-ben lépett be a Microsofthoz, vezetői poszton volt már a felhőszolgáltatások, a szerverszoftverek, az internetes keresés és az üzleti alkalmazások területén is. A szerverüzletág élén 2011-es kinevezése után 16,6 milliárdról 20,3 milliárdra tornászta fel a részleg értékét. A Microsoft öt hónapja keres új vezér- igazgatót, akkor jelentette be Ballmer, hogy majd egyszer lemond. A fonások szerint az igazgatótanács már 2014 első felében szeretné megtalálni az utódot. Állítólag több mint száz je- löltközülkezdtéka válogatást, (szí, Index, Origó)
