Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-27 / 48. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 27. Utazás-hirdetés 19 A lovakat még a vikingek hozták be a szigetre Színes házak, csodás falvak Festői táj Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan éltek a bolygónkon több százmillió évvel ezelőtt, akkor nem kell mást tenni, mint elutazni lzlandra Felejthetetlen családi nyaralás Izland szigetén Izland Európa egyik utolsó autentikus orszá­ga. Nagyszerű helyen van, számunkra úgy tűnik, mintha egy kicsit el is lenne szigetelve. Ta­lán éppen ennek kö­szönhető, hogy megőriz­te hangulatát, hagyomá­nyait, varázsát. AJÁNLÓ A természet, az emberek, a kultúra, a nyelv... itt minden eredeti, pontosan olyan, vagyis ahhoz hasonló, mint amilyen akkor lehetett, amikor a nyolca­dik században a vikingek elfog­lalták Izlandot. A szigeten nem sok ember él, az ország lakossá­ga nem sokkal haladjamega300 ezret, de ők megőrizték a ha­gyományaikat. Legyen szó a po­gány tradíciókról, a gasztronó­miáról, vagy éppen a lassított életritmusról. A nyelv, amelyet e szigeten használnak a helyi la­kosok, már több száz éve (szin­te) változatlan, az őslakosokról szóló legendákma is úgy vannak leírva, mint akkor. A helyi anyu­kák, apukák ezt olvassák estén­ként a gyerekeknek. Egy érinthetetlen sziget Hasonló a helyzet a lovakkal is, amelyeket még a vikingek hoztak a szigetre. Az Izlandon található lovak ugyanis teljesen fajtiszták, ma is tiltott bármilyen ló behozatala a szigetre. Sőt, azok a lovak, amelyeket verseny vagy egyéb okok miatt elvisznek az országból, soha többé nem térhetnek vissza a szigetre. Nehezen találunk még egy olyan országot, ahol ennyi em­ber hisz még a törpék létezésé­ben, amelyek a hiedelem szerint a barlangokban laknak. Más­részt viszont az izlandiak rend­kívül modern nemzetnek számí­tanak, hiszen folyamatosan kö­vetik, és a mindennapokban al­kalmazzák is a világban elter­jedt, vagy csak éppen felbukkant trendeket. Például az izlandi rendőrség fenn van a Facebook közösségi oldalon is, az indoklás szerint azért, hogy közelebb le­gyen az emberekhez, és hogy nagyobb bizalmat építsen ki az emberekkel. Ma már 47 ezer ember kedveli az oldalukat, ez a szám napról napra növekszik. Vulkánok, gejzírek Izland természetvilága rend­kívül izgalmas. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan éltek a boly­gónkon több százmillió évvel ez­előtt, akkor nem kell mást tenni, mint elutazni lzlandra. Itt min­den fortyog, és nem csak a vulká­nokból, hanem a kráterek, törés­vonalak és a kőzetlemezek men­tén is. Szinte bármikor elkezdhet folyni aforró láva. De éppen ez te­szi még izgalmasabbá, kalando­sabbá az izlandi kirándulást. Iz­landon 22 vulkán van, és min­denki Katiéról beszél, mely már több mint száz éve nem lépett működésbe, és sokak szerint ha­marosan újrahallatmagáról. Félelmetes, mitikusnak tűnő iszapfortyogók, sárgás kénszi­várgások, elképzelhetetlen szín- kavalkádban pompázó kietlen földek, kigőzölgésektől kísérteti­essé váló árnyak sűrűsödnek egy zsebkendőnyi területen. Néhol a hó és a fekete lávakő összeér, má­sutt a párnaszerűen felgyű- rődött, szivacsos kőzet mély üre­geket rejt, és van, ahol csak saját felelősségre lehet sétálni, mert a talaj esetleg beomolhat. A terület valóban aktív. Száguldozás a jégtakarókon Amikor a családi program ke­retében a scooterekkel a jégtaka­rókon száguldozunk, akkor meg­figyelhetjük, hogy a megfagyott hóréteg tetején gyakran vulkáni hamu van - ez lehet a Hekla-vul­kán hamuja, de akár a nemrég ki­tört Eyjafjallajökull-vulkán ha­muja is. Izland sokszínű, már a főváros közvetlen közelében találkozha­tunk a legnagyobb természeti att­rakciókkal-a jégtáblákkal, a vul­kánokkal, a gejzírekkel, a partok­kal vagy a vízesésekkel. Ezek kö­zül a legismertebb a Gulfoss, a Hraunfossar-vízesés - ez utóbbi vízesések a 900 méteres tenger­szint feletti magasságból induló patakok és vízfolyások útja men­tén találhatóak. A patakok for­rásvidéke egy lávamező, amely a Langjökull-gleccser alatt találha­tó vulkánok többszöri kitörései által keletkezett. A vízesések a Hvítá folyóba ömlenek a láva po­rózus szegélyeiről. Lélegzetelál­lítóélmény! Érdemes felkeresni az egyik legkülönlegesebb helyet, ami a Földön létezik: Jökulsárlónt. Már-már fantasztikumnak ható látványa több mozifilm „díszletéül” is szolgált. A Vatna- jökull jégsapka gleccsere egy la­gúnába borjadzik, így a vízen jéghegyek úsznak. A parton apró jégszilánkok csilingelnek a hul­lámzásban, a kavicshegyek kö­zött pedig tengeri madarak fész­kelnek, és zuhanórepülésben akár meg is támadják a betolako­dót. A jéghegyek kiúsznak a ten­gerre, ahol fókák, apácaludak, pehelyrécék és északi búvárok kerülgetik őket. A lagúnában kétéltű, hatalmas kerekű és hajótestű járművekkel lehet a változatos színű és alakú jégda­rabok között „csónakázni”. Sok kérdésre választ kaphatunk: mi­ért kék az egyikjéghegy, miért fe­hér a másik? Tényleg 1000 éves jeget foghatunk a kezünkbe? Mit jelent az, hogy ez a legmélyebb gleccser? Ezek nemcsak varázslatos helyek, de látványosak is, me­lyet lehetetlen elfelejteni. A gyerekeknek pedig még ennél is többet ér, hiszen egy izlandi kirándulás felér egy kitűnő földrajzkönyvvel is. Apezsgő Reykjavík Reykjavík egy tökéletes vá­ros - minden bár, minden étte­rem, minden ház olyan, mintha egy remek film díszlete lenne'. Izland rendkívül autentikus, akkor is, amikor sötét felhőkön át süt a szemünkbe a nap, vagy amikor teljes ködben bőrig ázunk az özönvízszerű esőben (valószínűleg mindkettőt átél­hetjük egy izlandi kirándulás során), azonban az szinte ga­rantált, hogy nagyon mély be­nyomást kelt a sziget minden­kiben, aki egyszer ellátogat Iz- landra. Reykjavík híres a kitűnő ét­termeiről is. Az ínyenceknek ez a város egy igazi paradicsom, de azok is finomabbnál fino­mabb ételeket ehetnek itt, akik csak a helyi ízekre kíváncsiak. Amit nem szabad kihagyni, az a báránysteak. A vacsora után érdemes ellátogatni egy orosz bárba - és ekkor egy újabb meglepetéssel, jobban mondva számunkra szokatlan dologgal találkozhatunk, ez pedig az éj­szakai dugó, mely rendszerint este 11 és hajnal kettő között alakul ki az izlandi fővárosban, ekkor mennek ugyanis taxikkal helyi fiatalok be a városba, hogy egy jót bulizzanak. Reyk­javík belvárosába éjszaka szin­te nem lehet megmozdulni, olyan élet van a városban. Izland egyértelműen a leg­jobb ország Európában, me­lyet egyszer mindenkinek látni kell! (szí, PR) MP130806 Semmihez sem hasonlítható természeti szépség (Fotók: Bubo utazási iroda)

Next

/
Thumbnails
Contents