Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-27 / 48. szám, csütörtök
[WEHS! 2014. FEBRUÁR AfffO V//////////////////////////////M^^^ nincs várakozási idő.” Majd hozzátette: mindez nem biztos, hogy érvényes a külföldi behozatalra is. A nagyon olcsó árak mellett ugyanis rendkívül kétes az eredet és a béltartalom is. „Az olcsó külföldi behozatal tette padlóra az ágazatot. Sajnos az embereket nem érdekli, mit esznek, csak az, hogy olcsón jussanak hozzá. De kérdés, hogy megéri-e az olcsó, ki tudja hányszor és mivel agyonpermetezett zöldséget, gyümölcsöt megvenni, ha tönkremegy az egészségünk, és gyógyszerekre kell majd költenünk a pénzt?” - teszi fel a kérdést Zidek András. Hamarosan remélhetőleg ilyen katonás sorrendben állnak a zöldségek A legrosszabb a bizonytalanság A külföldi import felvet egy másik kérdést, hogy vajon miért nem adják olcsón portékájukat a hazaiak is? „Az elmúlt években az energiaárak sokszorosára emelkedtek, szinte ezzel arányosan csökkentek a felvásárlási árak. Emelkedett a keMegéri az olcsó, agyonperrnetezctt zöldséget megvenni az üzletláncokban? //////////////////////////////w nyér, az élelmiszer ára is, a zöldségé és a gyümölcsé viszont érdekes módon szinte ugyanaz maradt. Pedig a kereskedők sokszor 100 százalékos haszonnal dolgoznak. Sokszorosára emelkedett a vetőmag ára is, és hát az olcsó kínai munkaerővel sem tudunk versenybe szállni. Óriási a bizonytalanság. Azelőtt, ha kötöttünk szerződést a termény felvásárlására, 90 százalékra be is volt tartva. Most hiába a szerződés, nincs hová eladni a portékánkat, megszűntek a nagyfogyasztók is. Csak azoknak éri meg gazdálkodni, akik egyenes kapcsolatban állnak az üzletláncokkal. Azok viszont olyan alacsony árat igyekeznek kisajtolni belőlünk, amiért nem érdemes minőségi árut termelni. Ha mi nem adjuk oda az árut, behozzák máshonnan” - panaszolja Zidek András. Palánták helyett gabona? A fentieket figyelembe véve nem csodálkozhatunk azon, hogy a nagyobb kertészetek is fokozatosan inkább a mezőgazdasági terményekre térnek át. Marcelházán is a 40 hektáros terület egyre nagyobb részét engedik át a mezőgazdasági terményeknek. így felmerül a kérdés, hogy mikor tűnnek el véglegesen Dél-Szlovákiából az üvegházak. Ók azért még nem adják fel, még akkor sem, ha ráadásul az időjárás utóbbi éveiben tapasztalt szeszélyeivel is szembe kell nézniük. Tavaly például a brokkoli 80 százaléka a földeken maradt, mert a hirtelen jött érés miatt nem tudták leszedni „Mi a kártevők és gombás betegségek elleni természetes védekező szereket használjuk”. ////////////////////////^^^ és eladni a terményt. Idén a 3-4 hektár helyett már csak 1 hektáron termesztenek brokkolit. Persze ültetnek emellett uborkát, karfiolt, karalábét, salátát, paprikát, paradicsomot, burgonyát, káposztát, dinnyét, egyszóval szinte mindenféle zöldséget, amit az üzletek polcain is megvásárolhatunk, csak ez ízletesebb, egészségesebb, és főleg hazai! (czm) Karalábé-, saláta-, káposzta-, kel-, brokkoli-, paprika-, paradicsom-, uborka-, dinnyepalánták eladók. Kiskertészeknek és profi kertészeteknek is! Rendelés, információ: Üvegház Marcelháza Židek András, 0905 735 139 MP140130 Agro. Az Új Szó melléklete. Levélcím: Új Szó, Lazaretská 12., 814 64 Bratislava 1. E-mail: redakcia@ujszo.com. Reklámmenedzser: Czigler Mónika, tel.: 0917 735 269, monika.cziglerova@petitpress.sk. Szerkesztette: Susla Béla. Forrás: Internet, MTI, TASR, fotók: fotolia.com, képarchívum 15 Húzzák az öntözőberendezést az óriási üvegházakba Židek András az kígyóuborka alá készülő földet vizsgálja
