Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-27 / 48. szám, csütörtök
Szója - a kevéssé értékelt hüvelyes Annak ellenére, hogy Szlovákiában nem értékeljük még kellőképpen, a hüvelyesek közül a szója az egyik legértékesebb növény. A szója vetésterülete az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, világ- viszonylatban mintegy 45-50 millió hektár körül van. „Nagy biológiai értékű béltartalma miatt emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra, továbbá széles körű ipari feldolgozásra is alkalmas. A szójamag 36-42 százalék fehérjét 18-22 százalék olajat A-, B-, E-, K- és egyéb vitamint, valamint biológiailag aktív vegyületeket is tartalmaz" - magyarázta lapunknak Kajtár Károly biológia-kémia szakos középiskolai tanár. Jelentősége és fajtái A szójatermesztés legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy a szemekben lévő olaj kinyerése után visszamaradó szójadara az állattartásban és hizlalásban nélkülözhetetlen fehérjetakarmány. A szójatakarmány nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a korszerű és hatékony állattenyésztés. A szójatermesztők körében általában öt szója- érési csoport, illetve fajta ismert Van az igen korai érésű 00 fajta, a korai 0, a közepes I, a késői II, valamint az igen késői III fajta. Magtermesztésre a szlovákiai éghajlati viszonyok között többnyire csak a rövidebb vegetációs idejű, általában szeptemberben beérő korai és közepes érésű fajták alkalmasak. A szója csapadékigénye Szükséges megjegyezni, hogy a szója igencsak igényes növény. Vonatkozik mindez a hőmérsékletre, mind pedig a csapadékmennyiségre, valamint az azzal összefüggő páratartalomra. Ezért óriási jelentősége van az öntözésének. Viszont azoknak sem kell csüggedniük, akik termőföldjeiken nem tudják kellő mértékben biztosítani a mesterséges csapadékot, mivel a szója nagyon jól hasznosítja a talaj víztartalékait A szójatermesztés eredményeinek alakulása nagymértékben függ a virágzáskor és a hüvelykötés idején hullott csapadéktól vagy öntözéstől. A szója a vegetációs időszak folyamán átlagosan 300-350 mm csapadékot igényel. Gazdag terméshozamokra akkor van kilátás, ha a júniusi és a júliusi hónapok, valamint augusztus első felének csapadékmennyisége egyenletes eloszlásban 160-180 mm felett van. Hol érdemes termeszteni? A szóját mindenekelőtt mély rétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag középkötött vályogtalajokon érdemes termeszteni. Homok-, hideg, mély fekvésű, agyagos és szikes talajon nem javasolt a termesztése. Nem igényes az elővetemények iránt, többnyire kalászosok után kerül a földbe, de trágyázott kapások és más növények után is vethető. A hüvelyesek közül a leginkább tápanyagigényes növényünk. "Ennek ellenére viszonylag Gazdag fehérje-, olaj- és vitamintartalma miatt nagyon egészséges. ///////////////////////////////////////^^^^ kevés nitrogént igényel, mivel szükségletének mintegy 40 százalékát a légköri nitrogén megkötésével fedezi” - tájékoztat Kajtár. A nitrogén alkalmazásával a szója esetében is vigyázni kell, a túlzott adagolás ugyanis erős gyomosodást, késői érést, vagy megdőlést okozhat Vivonylag jelentős mértékű a szója foszfor- és káliumigénye. Ezt a két fontos tápelemet teljes mennyiségben ősszel kell a talajba keverni. A szója vetését nem szabad elhamarkodni, mivel a csírázásához legalább a 6-8 fokos talajhőmérséklet ajánlott. A szakemberek által javasolt vetésidő április közepén van. A vetésnél tartsuk be az 50 cm-es sortávolságot, (s) III A szakemberek által javasolt vetésidő április közepén van III A csírázásához legalább a 6-8 fokos talajhőmérséklet ajánlott III A hüvelyesek közül a leginkább tápanyag- és csapadékigényes növény 6