Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-27 / 48. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com PENGE Mélyen zúgó érzelmek Szinte semmit sem tudtam a svájci irodalomról. Dürrenmatt nevén kívül az átlagolvasó sem nagyon találkozik az Alpok szívében meghúzódó, hűvös és kissé távolságtartó, négy államnyelvet magáénak tudó nemzetközösség írásbeliségével. Svájc kultúráSzászi Zoltán kritikai rovata ja viszont éppen a sok évszázados függetlenségnek köszönhetően lehet érdekes, olvasóként pedig az európai irodalom ínyenceknek való szegmensébe tekinthetünk bele az erdélyi Bookart kiadó jóvoltából, amely 2010-től jelenteti meg sorozatban svájci írók műveit. Gerhard Meier Holtak szigete című művében két idősebb férfi szülőfalujukban, Amrainban sétál, újra felfedezve a múltat. Csendes párbeszédeiknek árama megkapó, őszinte. Az egymásba kapcsolódó érzéseket, emlékeket, gondolatokat a holtak, a múlt, az egy- szeriség, a múlandóság köd- li körül. Meier végül is a Holtak szigetét, a temetőt az emlékezésre legalkalmasabb és virtuális időutazásra késztető hellyé alakítja. Feltámadnak rég elporladt ősök szellemei, újra mozdulnak fiatalon elhalt szerelmesek, háborúkban elsodródott barátok. Az ifjúság elevenedik meg, de nem látják szebbnek a valóságosnál. Gerhard Meier regénye tekinthető igazi posztmodemnek is, hiszen Böcklin és Michelangelo festményeire, Bartók Concertójára, Antonioni Nagyítás című filmjére asszociál. Nem könnyű olvasmány, olyan búslakodó, elringató. Sokszor felbukkannak idegen tájak, így Moszkva, Szibéria, vagy a görög Kosz sziget, s ezek a szürrealista, sokszor festményszerű hangulatok nem megértetni akarják a világot az olvasóval, csak a múlandóság és az öröklét közti állandó feszülést szeretnék átadni. Ez vár a világra: „És egyszer már semmi sincsen... ha már nincsenek virágok, csontok, dongók és folyók sincsenek többé... - akkor minden csenddéválik...” Csendes, szép, lassú könyv a Holtak szigete. Mestermunka. (Gerhard Meier: Holtak szigete, Bookart2013) Értékelés: RÖVIDEN Lezárult az Oscar-szavazás Los Angeles. Lezámlt az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak kedd estig kellett leadniuk voksaikat a 24 kategória legjobbjaira. A akadémia több mint hatezer tagja már második éve online is szavazhat. A postán vagy interneten eljuttatott szavazatokat a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég dolgozza fel, és csupán az Oscar-gála színpadán derül ki, hogy az egyes kategóriákban ki veheti át ajelöltek közül az Oscar-szobrot. A 86. Oscar-gálát vasárnap rendezik meg a hollywoodi Dolby Színházban. (MTI) A szlovák kései modernizmus - ideológia az építészetben című tárlat a bécsi Ringturmban Mit hagyott ránk a múlt század? A szocializmus ideológiájának építészeti és szobrászati találkozása a pozsonyi ligetfalui lakótelepen, ahogy most a bécsiek is láthatják (Ólja Triaška Stefanovič felvétele) Bécs. Amit a bécsieknek városnézésen nem mutatnak meg Pozsony építészeti nevezetességeiből, azt most megnézhetik Bécsben. A Ringturm földszinti kiállítótermében, egy visszapillantó építészeti kiállításon, fotók és modellek révén a szlovák főváros főleg szocialista építészetének „remekei” láthatók. TALLÓSl BÉLA Az Erich Boltenstern által tervezett Ringturm az osztrák főváros emblematikus épülete. A toronyházat, amely ma a Vienna Insurance Group székháza, 1955-ben, az osztrák állam- szerződés aláírása után egy hónappal adták át. A bécsiek számára a visszanyert szabadság és a modem osztrák állam jelképét jelenti. A Duna-csa- torna közelében emelkedő toronyház gyakran ad otthont a művészeteknek. Az egyik legismertebb nemzetközi projektjeként korábban neves művészek saját képzőművészeti alkotásukkal borították be a város fölé emelkedő Ringturmot, a „művészet tornyává” változtatva az épületet. A fordított piramis és a Duna fölé emelkedő ufó A legújabb művészeti projektként a Ringturm kiállító- tremében a huszadik századi totalitárius rezsimek építészeti örökségét bemutató tárlatsorozatot indítottak. E sorozat aktuális rendezvényeként március 14-éig A szlovák kései modernizmus - ideológia az építészetben című kiállítás látható. A jövőben hasonló bemutatón a magyar és a cseh építészetet is szeretnék prezentálni. A totalizmus szlovákai építészeti hagyatékát bemutató anyagban a néző szembesül egyebek közt a ligetfalui lakótelep betondzsungelének részleteivel, a pozsonyi óváros központjában emelkedő Kijev Szállóval, az egykori Csehszlovák Nemzeti Banknak a Štúr utcán álló épültével, a Szlovák Rádió fordított piramisával, a Szlovák Televízió székházával, a Dunát átívelő „ufós” híddal vagy a pozsonyi Szabadság tér szocializmusban megörökített látképével. Gottwald és kőbe vésett társai A kiállítás látogatója a Szabadság tér megnyitóján készült korabeli fotóról reprodukált hatalmas tablóval találja magát szemben. Mint a tárlatot ismertető sajtótájékoztatón elhangzott, a tér a kommunista vezetőket felvonultató gigantikus Gottwald-szobrával a szocializmus vívmányainak éltetett emblémája volt, ezért is lett a bécsi kiállítás vezérmotívuma. Az eredeti tervek szerint szerették volna bemutatni Klement Gottwald fejét is, ám nehéz lett volna a többtonnányi kőfejet elhelyezni a kiállítótérben. A nagyméretű fotó így is sokat elárul a korabeli időkről. Ahogy találóan elhangzott, a kiállított képen a szoboravató résztvevői úgy állnak a monumentális mű körül, leszegett tekintettel, mintha temetésen lennének. A totalizmus, illetve a szocializmus szlovákiai építészetét bemutató kiállítás nemcsak Pozsonyból válogat, hanem egyebek közt Nyitra, Zsolna vagy a szocialista városmodellt képviselő Újtölgyes (Nová Dubnica) egy-egy jellegzetes épületével is megismertet. Az ideológia és a modern irányzatok A kiállításon olyan szlovákiai épületeket szerettek volna bemutatni, amelyeken tetten érhetőek a totalitárius ideológia, nagyrészt a szocialista eszmerendszer építészetre ráerőszakolt jegyei, ám azok ezzel együtt építészeti szempontból kiemelkedőek - ami főleg annak köszönhető, hogy tervezőik a lehetőségekhez képest bizonyos modern irányzatokat érvényesítettek. Szlovákia 20. századi építészete nagyrészt nem demokratikus rendszerekben, nehéz körülmények között fejlődött úgy, hogy a diktált ideológiák és a modem irányzatok egymásnak feszülése közepette kellett megszületnie egy-egy építészeti objektumnak. A totalizmus és a modern irányzatok ütközése az építészetben nemcsak a mai Szlovákiára, illetve a volt szocialista blokk országaira vonatkoztatható, hanem európai jelenség is: hasonló körülmények határozták meg az építészet fejlődését bizonyos korszakokban Németországban, Olaszországban, Spanyolországban vagy rövid ideig Ausztriában. A bécsi kiállítás témája tehát a totalitarizmus és a modern irányzatok közti kapcsolat s annak tükröződése az építészetben. Szlovákiai vonatkozásban ez dominánsan, de nem kizárólagosan a szocialista éra építészetét érinti. Neki köszönhető, hogy a flamenco ma már nem csak a dél-andalúziai vidék dialektusa, hanem magasabb rendű műzene Elhunyt Paco de Lucia, a legendás flamencogitáros (Képarchívum) JUHÁSZ KATALINT A 66 éves világhírű gitáros, Pacö de Lucia gyermekeivel játszott a mexikói tengerparton, amikor rosszul lett. Kórházba szálították, de már nem tudták megmenteni. Szívroham okozta halálát. Francisco Sánchez Gómez néven látta meg a napvilágot Spanyolország legdélibb csücskében, Algeciras városában. Öt gyermek közül ő volt a legkisebb. Szinte az egész család zenével foglalkozott: édesapja és két bátyja is flamencogitáros volt. Művésznevét édesanyja, Lucia Gómez iránti tiszteletből vette fel. „Mielőtt elkezdtem volna játszani a gitáron, ismertem a flamenco minden ritmusát. Ismertem az érzést és hogy mit jelent a zene, úgyhogy amikor játszani kezdtem, közvetlenül azt a hangot játszottam, ami a fülemben szólt” - mondta 1994-ben. Nyolcévesen Madridban készítette el első lemezét, melyet még több mint 30 követett. Neki köszönhető, hogy a flamenco ma már nem csak az egykor periférikus, dél-andalúziai vidék zenei dialektusa, hanem magasrendű, elit koncerttermi zenévé vált. Paco de Lucia egy interjúban úgy emlékezett vissza a kezdeti évekre, hogy mindig is a világ legjobb gitárosa akart lenni. Híres zenészek és táncosokkömyezetében töltötte minden idejét. Formális képzésben sohasem részesült, technikáját maga próbálta tökéletesíteni, családtagjai és híresebb barátai segítségével. Lépésről lépésre jutott előre, és lddolgozta saját, improvizatív stüusát és elképesztő technikáját. A spanyolajkú vüágon túl akkor lett ismert, amikor összeállt az amerikai Larry Corryell-el és a brit John McLaughlinnal, a jazz- rock két úttörőjével. Minketten virtuóz gitárosok voltak, de a spanyol kollégától ők is elámul- tak. Lemezük de Lucia neve alatt jelent meg, csak az ő szerzeményeit játszották. Miután Corryell helyét A1 di Meola vette át, a trió a modem flamenco felől elmozdult a dzsessz és a world music irányába. És mítoszt teremtettek. „Dzsesszlemezből” még soha nem fogyott annyi, mint a trió Los Angeles-i koncertjének felvételéből. Paco de Lucia mintegy harminc éven át volt világsztár. Élete végéig nagy kedvvel koncertezett, és képes volt dzsessz, pop, rock és egyéb hatásokat olvasztani zenéjébe úgy, hogy annak autentikussága nem sérült. Sőt, ennél sokkal többet tett le az asztalra. A saját képére igazította a flamencót, egy periférikus dél-andalúziai vidék népzenéjét, és megismertette ezt a zenét a széles tömegekkel. Ma már a flamenco a legtöbb zeneszerető emberszámára egyet jelent Paco de Lucia nevével és virtuóz, érzelemgazdag gitárjátékával. Eszenyi Enikő igazgató marad Budapest. A Fővárosi Közgyűlés tegnapi döntése értelmében jövő nyárig a jelenlegi igazgató vezetheti tovább a Vígszínházát. Az igazgatói posztra Eszenyi Enikő egyedüliként pályázott. A képviselők 29 igen szavazattal, 1 nemmel és 2 jobbikos tartózkodással fogadták el, hogy Eszenyi 2015. június 30-ig marad a Vígszínház élén. A közgyűlés az előző pályázatot eredménytelenné nyilvánította, mert egyik pályázó sem érte el a szakmai bizottsági tagok többségének támogatását. Az a pályázat még öt évre szólt, és Eszenyi mellett Balázs Péter, a szolnoki színház vezetője is pályázott. (MTIJuk)
