Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-26 / 47. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 26. RÉGIÓ-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS 13 Közel kétszázhetven tojáscsodát láthatnak az érdeklődők Pozsonyban állít ki a bényi tojásfaragó Van, ami egy nap alatt készül el, van, amin egy hétig dolgozik Pozsony/Bény. Kremmer Dezső bényi tojásfaragó alkotásaiból nyílik kiállí­tás a pozsonyi Brámer- kúriában. A Törékeny csodák című tárlat - amelynek megnyitója ma 17 órakor lesz - április 27-ig látogatható. GULYÁS ZSUZSÁN NA Először Dunaszerdahelyen, később Ebeden, Párkányban, Táton, Bényben, Kéménden és Alsókubinban láthatta a kö­zönség Kremmer Dezső kis­plasztikának beillő tojásritka­ságait. „Az alsókubini kiállítás után jött a pozsonyi felkérés, amelynek örömmel teszek eleget” - mondta a bényi tojás­faragó, aki tavaly Alsókubin­ban a Legszebb hímes tojás ver­seny fődíját nyerte el. Az alsó­kubini megmérettetésen har­minchat felnőtt versenyzőt utasított maga mögé. Kremmer Dezső öt éve fog­lalkozik tojásfaragással. A kissé szokatlan, sok türelmet, időt és precizitást igénylő hobbit az­után választotta, hogy testének jobb oldala egy súlyos agyérka­tasztrófa következtében lebé­nult. „A lábadozás idejére vet­tem egy gravírozókészletet, hogy elüssem valamivel az időt. Üveget akartam gravírozni, vé­gül - magam sem tudom, ho­gyan - a tojásoknál kötöttem ki” - mondta a kezdetekről. Az évek során közel három­száz egyedi, leheletfinom díszítésű, kisplasztikának beillő tojáscsoda került ki a keze alól. ,A szélütés következtében ál­landó kézremegéssel küzdők. Sokan kérdezik, hogyan lehet remegő kézzel tojást faragni. Ilyenkor talán megállítom az időt” - mosolyog a férfi, akit sa­ját bevallása szerint izgat a tojá­sokban rejlő sokféle lehetőség. Alkotásai között vannak fürj-, tyúk-, kacsa-, liba-, emu- és strucctojások is, amelyekből nemcsak dísztárgyakat, hanem használati eszközöket - ékszer­dobozt és éjjeli lámpát - is készí­tett már. Egy-egy műremek elkészítés se több napot vesz igénybe. „Miután áztatással eltávolítóm a külső szennyeződéseket, kifú­jom, majd ismét megtisztítom a tojásokat. A szárítással együtt ez több napig eltart. A meg­munkálás ideje a minta igényes­ségétől és a munkakedvemtől függ. Vannak olyan faragott to­jások, amelyek egy nap alatt ké­szültek el, és vannak olyanok, amelyeken egy hétig dolgoz­tam. Na és vannak összetört to­jások is, amelyek egy erősebb szorítástól az utolsó pillanatban roppantak össze”-meséli. A pozsonyi kiállításon közel kétszázhetven faragott tojást láthatnak az érdeklődők. „Erre az alkalomra egy meglepetés­sel is készülök, amihez hétezer Swarovski-kristályt használ­tam fel” - árulta el a bényi tojás­faragó. Az egyedi, leheletfinom mintákkal díszített tojásritkaságokat Dunaszerdahelyen, Ebeden, Párkány­ban, Táton, Bényben, Kéménden és Alsókubinban is láthatta a közönség (Képarchívum) A gálaesten azokat köszöntötték, akik hozzájárultak a régió gazdasági és társadalmi fejlődéséhez (Képarchívum) Mázik Mária több mint 30 évig tanított természettudományi tárgyakat A szenei magyar pedagógus a megyeelnök emlékplakettjét kapta ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Sámuel Zoch-díj- jal, díszpolgárrá avatással és emlékplakettel ismerték el azok munkáját, akik sokat tet­tek a Pozsonyi kerületért. Az el­ismerést tizenkét személy ve­hette át, köztük Mázik Mária, a szenei gimnázium egykori ta­nára. A gálaesten azokat köszön­tötték, akik hozzájárultak a ré­gió gazdasági és társadalmi fej­lődéséhez, és a megye hírnevét nemcsak itthon, hanem külföl­dön is öregbítették. Pavol Frešo megyeelnök elmondta, az el­ismerést a legjobbak kapják meg, akik a megye mellett az országot is képviselik. „Olyan emberek, akiket ér­tékelünk, tisztelünk és csodá­lunk is, mert ők a példaképeink és megérdemlik, hogy ezt leg­alább ilyen szerény módon a tudtukra adjuk” - mondta Frešo. Szerinte a díjazottak életútja is példaként szolgál­hat. „Ha ez az elismerés tovább bátorítja azokat, akik az ő pél­dájukat akarják követni, akkor ez a díj rendkívül értékes” - folytatta a megyeelnök. Mázik Mária a megyeelnök emlékplakettjét vehette át. Mázik Mária több mint har­minc éven keresztül oktatott természettudományi tantár­gyakat a szenei gimnázium­ban, több tucat diákot készí­tett fel sikerrel a biológia- és kémiaversenyekre és a főisko­lai tanulmányokra. Pedagógu­si munkája mellett tánc- és ze­nekart is alapított az iskolá­ban, kortárs művészeti kiállí­tásokat szervezett. Egy évig volt a gimnázium igazgatója, 1996 és 1997 között. Nyugdí­jazása után 2005-ig Félben ta­nított. Vezetésével két sikeres projektbe is bekapcsolódtak, tevékenységének köszönhető­en az iskola megkapta a Zöld­iskola és az Ökoiskola címet. A középiskolai tanári munka mellett a nyitrai egyetem elő­adójaként is dolgozott. Szak­fordítóként tizenhét termé­szettudományi tankönyvet fordított le alap- és középisko­lásoknak. (béva) A melléklet tartalmából: 0 I • Kell a földnek ll A növények támWagellátása tavasszal Kell a földnek a szerves trágya! A búza hatékony táplálása tavasszal Agrártámogatások 2014-ben Fel kell készülni a klímaváltozásra Csökkent a búza ára Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents