Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-26 / 47. szám, szerda

4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bekerestek a részvényesek London. A cégek tavaly vi­lágszerte összesítve 1,03 bil­lió dollárnyi, vagyis nagyjából 749,9 milliárd eurónyi oszta­lékot fizettek ki a részvénye­seiknek - derül ki a Hender- son Global Investors most közzétett felméréséből. A ta­valykifizetett osztalék 43 szá­zalékkal volt nagyobb, mint amit a cégek a gazdasági vál­ság kirobbanását követő év­ben, 2009-ben utaltak át a részvényeseiknek. Az egyes országok között azonban je­lentős különbségek voltak. Kínában például 2009 óta 107 százalékkal nőtt az osztalé­kok összege, Európában ugyanakkor csak 8 százalékos növekedést mértek. Az oszta­lékok több mint harmadát az amerikai, 33%-át pedig az eu­rópai cégek fizették. (TASR) Régiós harc a mákért Budapest. Harmadára is visszaeshet a magyarországi máktermelés azzal, hogy a ti- szavasvári Alkaloida a jövő­ben külföldön kívánja termel­tetni az ipari mákot - írta teg­napi számában a Világgazda­ság Isztin Ferencre, a Mák­termelők és Termelésszerve­zők Országos Szövetségének elnökére hivatkozva. A mor­fintermelésre használt mák­szalma felvásárlását a hírek szerint egy szlovákiai gyógy­szergyár, a Saneca venné át. Az Alkaloida tulajdonosa március közepe táján tájékoz­tatja Tiszavasvári polgármes­terét arról, hogyan döntött magyarországi érdekeltsége sorsáról. (MTI) Kisebb profit a Slovnaftnál Pozsony. A pozsonyi Slov- naft olajfinomító bevételei csoportszinten tavaly ugyan 2%-kal, 4,73 milliárd euróra nőttek, a kedvezőtlen piaci helyzet miatt azonban a tiszta nyeresége 27%-kal, 38 millió euróra zuhant vissza - nyilat­kozta Anton Molnár, a cég szóvivője. A társaság tavaly 5,94 millió tonnányi kőolaj­ipari terméket adott el, 11%-kal többet, mint egy év- velkorábban. Termékeiknagy részét, mintegy 4,46 millió tonnányit külföldön értékesí­tették. Míg a külföldi eladása­ik 16%-kal nőttek, a hazai ér­tékesítés visszaesett. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA \rnmmsmmnam\ ÁRFOLYAM Angol font 0,8239 CT Lengyel zloty 4,1525 D Cseh korona 27,346 CT Magyar forint 309,12 D Horvát kuna 7,6700 CT Román lej 4,5137 n Japán jen 140,65 CT Svájci frank 1,2193 n Kanadai dollár 1,5233 CT USA-dollár 1,3754 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! • «g •> __52 oldalas M árcius l-jcn Ara az picsák 0,80 €! Az Európai Bizottság tegnapi előrejelzése szerint a foglalkoztatás szerény növekedése várható Szlovákia visszaveszi a vezetést Autók a Volkswagen pozsonyi gyárában. Szlovákia gazdasága a jövőben is elsősorban az autóiparnak köszönhetően tör majd ma­gasabbra a régió többi országához képest. (Tomáš Benedikovičfelv.) Brüsszel/Pozsony. Bár tavaly mindössze 0,8 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság, jö­vőre már régiónk leggyor­sabban növekvő gazdasága lehet - derül ki az Európai Bizottság tegnap közzétett téli gazdasági előrejelzé­séből, amely szerint a leg­több uniós tagállamban to­vábbi gazdasági fellendü­lés várható. ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt években elég elté­rő utat jártak be a régiós orszá­gok, a cseh gazdaság például elnyúlt recesszióban szenve­dett, de a lengyel és a szlovák gazdaság is a stagnálás közelé­be lassult. Eközben a korábbi visszaesésekből kifelé jövő ma­gyar és román gazdaság növe­kedett. A következő években azonban visszaállhat a régi sor­rend: a leggyorsabban növekvő a szlovák gazdaság lehet. Az Európai Bizottság az idei évre 2,3, jövőre pedig 3,2%-os gaz­dasági növekedést jósol Szlo­vákiának. A magyar gazdaság növekedése viszont a brüsszeli prognózis szerint nem gyorsul tovább. Magyarország eseté­ben 2014-re és 2015-re egy­aránt 2,1%-os reál GDP-növe- kedéssel számolnak, a GDP- arányos bruttó államadósság az idén 79,1%-ra nőhet. A Európai Bizottság szerint idén az EU 1,5%-os és az euró­övezet 1,2 százalékos GDP-nö- vekedését követően 2015-ben az EU-ban 2%-ra, az euróöve­zetben 1,8 százalékra gyorsul a tempó. Ezzel a bizottság 0,1 szá­zalékponttal felfelé módosította az adatokat a tavaly őszi előre­jelzéséhez képest. Olli Rehn pénzügyi biztos szerint az előre­jelzés továbbra is azon a feltéte­lezésen alapul, hogy az uniós és tagállami szinten elfogadott po­litikai intézkedések segítik megőrizni a bizalmat csakúgy, mint a kedvezőbb pénzügyi kö­rülményeket. Olli Rehn szerint kedvezőbbé váltak a finanszíro­zási feltételek, ám a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között még mindig jelentős különbsé­gek mutatkoznak. Ugyanakkora több negyedéven át tartó erős visszaesést követően a beruhá­zások ismét megerősödtek. A munkaerőpiacot a lassan stabilizálódó foglalkoztatottság jellemzi. Az előrejelzés szerint a foglalkoztatás terén szerény nö­vekedésre van kilátás, a munka- nélküliség az EU-ban 10,4, az euróövezetben pedig 11,7%-ra csökken, az országok közötti el­térések azonban jelentősek ma­radnak. A bizottság szerint idén csekély infláció várható: az EU- ban 1,2, az euróövezetben 1%. Jövőre ez 0,25 százalékponttal emelkedhet. (MTI, TASR, mi) Szlovákia gazdasága Mutató 2014 2015 GDP-növekedés 2,3% 3,2% Infláció 0,7% 1,6% Munkanélküliség 13,9% 13,4% Államháztartási hiány/ GDP 3,3% 3,4% Államadósság/GDP 57,8% 58,4% » Forrás: Európai Bizottság Az elmúlt egy évben már több mint 23 ponttal javult a fogyasztói hangulatot mérő index Kevesebben félnek az állásuk elvesztésétől ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Látványosan javult a szlovákiai fogyasztók hangu­lata az elmúlt egy évben, az emberek többsége ugyanis ab­ban bízik, hogy a szlovák gaz­daság az elkövetkező időszak­ban nagyobb sebességre kap­csol, és ennek köszönhetően már nem kell tartaniuk az állá­suk elvesztésétől. A statisztikai hivatal szerint a fogyasztói hangulatot mérő index január­ban ugyan még mindig fagy­pont alatt, vagyis mínusz 13,5 ponton állt, az egy évvel ko­rábbihoz képest azonban 23,6 ponttal javult, és mára megha­ladja a sokéves átlagot. Az egy évvel korábbihoz ké­pest a 15 vizsgált kritériumból 14 esetében mért javulást a sta­tisztikai hivatal. A legnagyobb, több mint 30 pontos növeke­dést a gazdaság várható hely­zetével és a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos elvá­rások esetében mérték. A sta­tisztikai hivatal által megkér­dezettek fele ugyan azt állítja, hogy az elmúlt egy évben rom­lott a szlovák gazdaság helyze­te, további romlásra azonban már csak a harmaduk számít. Minden ötödik ember ezzel szemben már abban remény­kedik, hogy idén javul a gazda­sági helyzet. A megkérdezettek 21 százaléka szerint az elkö­vetkező egy évben csökken a munkanélküliség is, harmaduk pedig stagnálásra számít. Ke­vesebben panaszkodnak az ár­emelkedésekre is. Ezzel szemben családja anyagi helyzetével és a várható megtakarításaival az emberek jelentős része továbbra sincs megelégedve. A megkérdezet­tek 37 százaléka szerint az el­múlt egy évben romlott az anyagi helyzetük, ennek az el­lenkezőjéről a 21 százalékuk számolhatott be. Az Európai Bizottság által kiadott, fo­gyasztói bizalmat mérő listán Szlovákia a vizsgált 28 uniós tagország közül a 17. helyen végzett. (SITA, mi) A Közlekedési és Gazdasági Intézet szerint a Fico-kabinet a saját döntéseit sem tartja be Ráfizethet a kormány a Cargo eladására Az általa eladott vagonok bérbevételéért a Cargo 240 millió eurót fizetne (Ján Krošlák felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Minimum 50 mü- lió euró - ennyitől eshet el Szlovákia Ondrej Matej, a Köz­lekedési és Gazdasági Intézet (IDH) vezetője szerint, ha az ál­lam a Fico-kabinet által előny­ben részesített módon válik meg a Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozótól. Matej szerint a tervezett tranzakció a kor­mány tavaly júliusban elfoga­dott koncepciójával is ellenté­tes. Ez utóbbi szerint a 100 szá­zalékos állami tulajdonban lé­vő Cargo létrehozta volna a Cargo Wagon leányvállalatát, amely átvette volna az összes, vagyis mintegy 13,5 ezer te­hervagont. Ezt követően a le­ányvállalat 66 százalékát elektronikus aukción adták volna el, amiből 200 millió eu- rós bevételre számítottak. „Erre azonban nem került sor. Az említett leányvállalatra ugyanis nem ruházták át a te­hervagonokat, a 66%-os tulaj­donrészt így az eredeti árnál ol­csóbban kínálják” - mondta Matej, aki szerint a kikiáltási ár 6,6 millió euró, az új tulajdonos így 7-10 millióért is hozzájut­hat a céghez. Cserébe csupán azt kérik, hogy a cég új tulajdo­nosa képes legyen felvenni 186 millió eurós hitelt, amit a már említett vagonok megvásárlá­sára használnának fel. A vago­nokat ráadásul a jövőben a Car­go teherfuvarozónak nyolc évre adnák bérbe, ami az új tulajdo­nosnak 240 millió eurós bevé­telt hozhat. Ennek köszönhető­en Matej szerint a győztes cég minimum 50 millió eurót nyer­het az üzleten. Az IDH vezetője ezért azt kérdezi a kormánytól, hogy miért privatizál egy céget csak azért, hogy a győztes cég hitelt vehessen fel az államnak. Matej szerint a Cargo magá­nosítása ráadásul rendkívül át­láthatatlan, hiszen ezt megol­dották egy kormányrendelettel, kikerülve a közbeszerzési tör­vényt és a nagyprivatizációról szóló jogszabályt. ,A legjobb megoldás ajelenlegi helyzetben az lenne, ha felszámolnák a Cargo leányvállalatait, és az összes vagyont az anyavállalat­ban összpontosítanák, amit ké­sőbb átlátható módon lehetne magánosítani. Martin Halanda, a Cargo Slovakia szóvivője nem ért egyet Matej állításaival. Szerin­te a kormány által tavaly elfo­gadott ütemterv alapján zajlik a magánosítás, a Cargo Wagon lehetséges vásárlóival szemben pedig szigorú feltételeket szab­nak. Halanda elmondta, a stra­tégiai partnerrel folytatott tár­gyalásokat már idén áprilisban lezárhatják. (TASR, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents