Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-25 / 46. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com ■msi Iraki rendőröket gyilkoltak meg Bagdad. Lázadók tűzharcban megöltek 26 rendőrt Irak északi részén, 10 másikat pedig megsebesítettek - közölte a rendőrség. A lázadók Mo- szultól 40 km-rel délre megtámadták a rendőrök egy járőralakulatát, amely a kőolajvezetékek biztonságára ügyel. A tűzharc több mint másfél óráig tartott. Eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett, hogy emberei támadták meg a rendőröket. Irakban évek óta nem volt olyan sok áldozata az erőszakos cselekményeknek, mint az elmúlt évben: tavaly 8868 embert öltek meg, köztük 7818 civilt. (MTI) Lemondott a kormány Kairó. Lemondott a kormány Egyiptomban - jelentette be tegnap Házim el-Beblávi miniszterelnök. Az országban áprilisban elnökválasztást tartanak, amelyen indul Abdel-Fat- táh esz-Szíszi tábornagy, a hadsereg vezérkari főnöke, védelmi miniszter és Beblávi helyettese is. A hadsereg támogatását élvező kormány lemondásáról szóló döntés a kabinet tegnapi ülésén született. Beblávi, akit a demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi elnök tavaly júliusi leváltása után neveztek ki kormányfővé, nem adott egyértelmű magyarázatot a döntésre. Megfigyelők szerint e lépés utat nyit afelé, hogy Szíszi bejelentse indulását az elnökválasztáson. A tábornoknak az elnöki megmérettetéshez előbb le kell mondania védelmi miniszteri posztjáról, és nyugalomba kell vonulnia a hadseregből. (MTI) Börtön orosz ellenzékieknek Moszkva. Letöltendő börtönbüntetésre ítélt hét vádlottat egy moszkvai kerületi bíróság tegnap a 2012 májusi, Bolotnaja téri tüntetés ügyében. A Vlagyimir Putyin harmadszori elnökké választása ellen szervezett, a karhatalom és a tüntetők összecsapásával végződött tízezres megmozdulás résztvevőit tömeges rendzavarásban és rendőrökkel szembeni erőszakban találta bűnösnek a bíróság. A bíróság előtt több száz ember tiltakozott a büntetőeljárás ellen, többek között a Pussy Riót orosz punkegyüttes egyik tagja is - a rendőrök a megmozdulás több mint 200 résztvevőjét rabszállító teherautókba tuszkolták. (MTI) Tömeggyilkossággal vádolják Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfőt - Ukrajna azonnali pénzügyi segélyre szorul Orosz ellencsapástól tarthat Ukrajna Fegyverek helyett virágok. A kijevi Majdani virágok borítják, az elesettekre emlékeztek. A főtéren meghalt tüntetőknek az Ukrajna hősei címet adományozta posztumusz a parlament. (SITA/AP) 35 milliárd dolláros pénzinjekció kell Kijev. Az eladósodott, belpolitikai válság sújtotta Ukrajnának mintegy 35 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége a következő két évben, és a segély első részletének egy-két héten belül meg kellene érkeznie - derül ki az ukrán pénzügyminisztérium tegnapi közleményéből. Jurij Kolobov ügyvezető pénzügyminiszter hozzátette: „Nyugati partnereinknek azt javasoltuk, hogy szervezzenek meg egy nagy nemzetközi adományozó értekezletet az Európai Unió, az USA, az IMF és más nemzetközi pénzügyi szervezetek részvételével, hogy legyen pénz a modernizálásra és reformokra.” Egybevetésül: Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban 15 milliárd dollárt és gázárcsökkentést ígért. Londoni pénzügyi elemzők szerint továbbra is nagy a kockázata az ukrán államcsődnek. (MTI) Kijev. Az ukrán hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen, aki továbbra is bujkál. Ukrajna nyugati részében megkezdődött a bukott rendszer képviselőinek elszámoltatása, az események miatt ideges Moszkva pedig hazarendelte kijevi nagykövetét. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Letartóztatási parancsot adott ki Viktor Janukovics leváltott államfő ellen az ukrán rendőrség - közölte tegnap Ar- szenyij Avakov ideiglenes belügyminiszter, hozzátéve, hogy Janukovicsot tömeggyilkosság vádjával akarják őrizetbe venni. A posztjáról eltávolított elnök hollétéről különböző értesülések látnak napvilágot az ukrán médiában. Elterjedt a híre, hogy a Krím-félszigeten van, ahol őrizetbe is vették. Ez utóbbit az ukrán biztonsági szolgálat nem erősítette meg. Az USA, az Európai Unió és az ENSZ is elismeri az új ukrán hatalmat - jelentette be tegnap a parlamentben Olekszandr Turcsinov, az államfői feladatokat ideiglenes ellátó házelnök. A házelnök a legfontosabb feladatnak a koalíciós kormány felállítását nevezte. Reményét fejezte ki, hogy ma már bejelenthetik az új kormány megalakulását - egyben ma rajtol az előrehozott elnökválasztási kampány is, maga a voksolás május 25-én lesz. Kezdődik az elszámoltatás A nyugat-ukrajnai Temopü megyében megkezdődött a hatalmától megfosztott volt ukrán elnök, Viktor Janukovics rendszerét támogató állami tisztségviselők elszámoltatása. Egy speciális bizottság világítja át a hivatalnokok, ügyészek, bírák és rendvédelmi vezetők korábbi tevékenységét. A nyugat-ukrajnai megyében a lemondott és még hivatalban lévő állami tisztségviselők elszámoltatása céljából a megyei tanács (közgyűlés) képviselőiből, civil szervezetek és a helyi hatalomellenes tüntetések aktivistából alakítottak külön bizottságot. Vaszil Hominec, a megyei tanács elnöke kijelentette: minden egyes állami tisztségviselőt át fognak világítani a megye területén. Hominec hangsúlyozta: a korrupció rákos burjánzásként szőtte át Temopil megyét, ezért most nem követhetők el azok a hibák, amelyek 1991-ben, Ukrajna függetlenné válásakor és 2005-ben, a narancsos forradalom után az elszámoltatás elmaradásával bekövetkeztek. Mit lép Moszkva? Az utóbbi napok fejleményeinek legnagyobb vesztese egyértelműen a Krím félszigeti Szevasztopolban haditengerészeti támaszpontot működtető Oroszország. Elemzők szerint Moszkva fizetésképtelenné teheti Ukrajnát, ha behajtja a tartozását és felhasználja a Gaz- prom gázmonopóliumot. Az orosz kormány a korábbi válságok során nem riadt vissza attól, hogy leállítsa az Ukrajnába irányuló gázszállítását, ez pedig számos más európai ország gázellátását is veszélyeztette. Energiaszakértők emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a Gazprom jelenleg nehezebb helyzetben van, mint akkoriban volt. Uniós tisztségviselők attól is tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlásképpen újraélesztheti a befagyott konfliktusokat a társulási egyezményt aláíró két volt szovjet tagköztársaságban, Moldo- vában és Grúziában. Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár telefonon beszéltek Putyinnal, hogy meggyőzzék, fogadja el a békés átmenetet Ukrajnában. Az oroszok többsége ellenzi Moszkva beavatkozását Ukrajna belügyeibe - derült ki az egyik tekintélyes közvéleménykutató intézet friss felméréséből. Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) az ukrán ellenzék hatalomra jutása előtt végzett vizsgálata szerint a megkérdezettek 73%-a tartja úgy, hogy Oroszországnak „lehetőség szerint” nem kell beavatkoznia az ukrán belügyekbe. Vlagyimir Fjodorov, a VCIOM vezetője szerint az oroszok nem felejtették el a más országok, így például Afganisztán belügyeibe való orosz beavatkozás negatív következményeit. Az orosz kormány vasárnap konzultációkra hazarendelte kijevi nagykövetét. Előzőleg Szergej Lav- rov orosz külügyminiszter azt mondta, az ellenzék megsértette az ukrán válság rendezéséről szóló pénteki megállapodást. PORTRÉ Olekszandr Turcsinov baptista lelkész, sci-fi könyvek írója, Julija Timosenko volt kormányfő ,jobbkeze”, és vasárnap óta Ukrajna ideiglenes államfője. A 49 éves ukrán politikus az ország keleti részén fekvő Dnyipropetrovszkban született, ahol kohászatból szerzett diplomát. Rövid ideig egy vaskohászati üzemben dolgozott, a 90-es évek elején lépett politikai pályára. Karrierje gyorsan ívelt, bár mióta belépett a politikai arénába, azóta ő játssza az örök második szerepét. 1993-ban Leonyid Kucsma akkori miniszterelnök tanácsadója volt, majd megalakította a Kucsmát elnöki hatalomhoz segítő Hromada (Gyűlés) nevű pártot. Turcsinov 1999-től politizált a Timosenko vezette Haza tömörülésben, 2005-ben fél éven át az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) főnöke, majd 2007-től 2010-ig miniszterelnök-helyettes volt. Timosenko 2011-es bebörtönzése után Turcsinov gondjaiba vette a Haza pártot, meghagyva a vezetői széket Arszenyij Jace- nyuknak, az ukrán ellenzéki Olekszandr Turcsinov (Képarch.) mozgalom egyik legfőbb vezetőjének. A 2012 őszén tartott parlamenti választásokon a párt kampányfőnökeként tevékenykedett. Aktív résztvevője volt a 2004-es „narancsos” forradalomnak és a tavaly novemberben indult, Evromajd- annak elnevezett kijevi, EU- párti és hatalomváltást követelő tiltakozó megmozdulásoknak is. Kedd éjjel a politikust meglőtték a kijevi Majdanon, a Függetlenség terén a tüntetés szétoszlatására irányuló belügyi támadás közben. „Mindig Timosenko hűséges fegyverhordozója marad” - mondta Turcsinovról Volodimir Fes- senko politológus. Victor Ponta román miniszterelnök ajánlata RMDSZ, a kormánytényező Elhagyta a fővárost a tüntetők által szorongatott thaiföldi kormányfő Nem tervez puccsot a hadsereg MTl-HÍR Bukarest. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök meghívná a kormányba a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), ha a hetek óta tartó koalíciós válság nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépne a kabinetből - derült ki a politikus nyilatkozatából. Ponta elmondta: a PSD körül kialakított Szociáldemokrata Szövetség a liberálisok távozása esetén is törékeny többséggel rendelkezne a parlamentben, de számára nem volna gond, hogy a kritikákat vállalva meghívja az RMDSZ-t is a kormányba. Emlékeztetett rá: hogy Crin Antonescu liberális pártelnökkel együtt már a 2012-es parlamenti választások előtt egyezményt írt alá, hogy az RMDSZ-t is bevonják a közös kormányzásba. Az RMDSZ kormányzati részvétele végül a koalíciós partnerei ellenállásán meghiúsult, de számára fontos az adott szó, és ez az aláírt megállapodás. A politikus szerint a társadalmi békének is jót tenne az RMDSZ kormányzati részvétele. Úgy vélekedett: azért is be kell vonni az ország legjelentősebb kisebbségét a politikai struktúrákba, hogy az ne radi- kalizálódjék. MTl-HÍR Bangkok. Elhagyta a fővárost Thaiföldén Jinglak Sina- vatra kormányfő, akinek a távozását követelve tüntetők hetek óta blokád alatt tartják Bangkok utcáit. A hadsereg fő- parancsnoka közben bejelentette, hogy a katonaság nem avatkozik be a jelenlegi politikai válságba, és párbeszédre szólította fel a kormányt és a tüntetőket. Jinglak Sinavatra a fővárostól 150 kilométerre tartózkodik - közölte tegnap a kormányfő hivatala, de a helység nevét nem árulta el. A kormányfőt múlt kedden látták utoljára Bangkokban a nyilvánosság előtt. Csütörtökön meg kell jelennie a fővárosban egy korrupciós ügyben tartott meghallgatáson, emellett a miniszterelnök ma kormányülést tart, valószínűleg a fővároson kívül. Prajuth Csan-ocsa, a hadsereg főparancsnoka leszögezte: a hadsereg nem avatkozik be a konfliktusba. Hozzátette: a mostani tüntetéseken sokkal több csoport érintett a tiltakozásban, mint a korábbi, 2010-es lázadás idején. A hadsereg, amely a 2010-es felkelést leverte, számos államcsínyt hajtott végre. 2006-ban megdöntötte Jinglak bátyjának, Thakszin Sinavatra akkori kormányfőnek az uralmát, de ezúttal távolmarad az eseményektől. A Szuthep Thaugszuban vezette Demokrata Párt hívei közel négy hónapja követelik az általuk korruptnak tartott kormány távozását, azt állítva, hogy a demokratikusan megválasztott vezetés valójában Jinglak bátyja, a börtön elől külföldre menekült korábbi kormányfő, Thakszin Sinavatra irányítása alatt áll. November óta legalább húszán haltak meg és százak sebesültek meg a tüntetésekben.
