Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-24 / 45. szám, hétfő

16 Sport-xxii. téli olimpia

ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com

^Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti SzocsibóljjJl^

Anton Sipulin volt az oroszok utolsó embere a férfisílövők 4x7,5 km-es váltójában, az ellenfeleknek is köszönte az aranyat

Svendsenen úszott el Björndalen rekordja

Soha senki nem nyert még kilenc aranyérmet a téli olimpiák történetében. Öle Einar Björndalen közeljárt hozzá, de a férfisílövők 4x7,5 km-es váltójában a norvégok végül érem nélkül maradtak. Emil Hegle Svendsen elsőként vághatott neki az utolsó szakasznak, de aztán csúnyán ellőtte magát.

KIKÜLDÖTT

MUNKATÁRSUNKTÓL

Björndalen már korábban történelmet írt Szocsiban megnyerte a sprintet, s tagja volt az aranyérmes vegyes váltónak is, ezzel megelőzte az örökranglistán honfitársát, a legendás sífutót, Björn Dählie-t, aki nyolc aranyat és négy ezüstöt nyert. Björndalen a két szocsi arannyal már nyolc aranynál, négy ezüstnél és egy bronznál tart - ez az illusztris gyűjtemény gyarapodhatott volna szombaton.

Sokáig az élen

Tarjei Bö, Johannes Thing- nes Bö, Öle Einar Björndalen, Emil Hegle Svendsen. Győztes összeállítás lehetett volna, de meglepetésre egyikük megingott.

A két Bö maximálisan hozta, amit elvártak tőlük. Tarjeinek egy hibája sem volt, öccsének csak egy, de váltóban (ahol háromszor újra lehet tölteni) ez még egyáltalán nem tragédia. Főleg, hogy mindketten remekül futottak. A váltó harmadik tagjaként Björndalen 22 másodperces előnnyel

Volt, aki bánkódott a célban (Svendsen, balra), és volt, aki önfeledten ünnepelt (Sipulin, jobbra)

kezdhette meg a maga 7,5 kilométerét.

Kannibál, robot, gép. Ezeket mind mondták már Björnda- lenre, s mindben van valami igazság. A valaha volt legnagyobb sílövő negyvenévesen is acélidegekkel lő - mindkét lövészete nagyon pontos és nagyon gyors volt. A futásán azonban már meglátszott a kora (és az, hogy a férfiváltó volt a hatodik szám, amelyben rajthoz állt Szocsiban), és az utolsó váltás előtt a norvég előny két másodpercre csökkent.

Svendsen büntetőköre

Svendsen azonban tud hajrázni, Szocsiban megnyerte a tömegrajtos versenyt, s az

egyik legjobb sílövő a világon. Björndalen szerint egyenesen a legjobb. Amikor Svendsen kezdő volt, maga Öle is segítette, támogatókat szerzett neki, tanácsokkal látta el, nevelt fiaként kezelte. A király és a koronaherceg, így emlegették őket. Ma már. nem olyan felhőtlen a mester és a tanítvány viszonya.

Svendsen az első, fekvő lövészetnél nem hibázott, bár a nyakán lihegtek a németek és az oroszok. Az álló lövészethez is hárman együtt érkeztek, s mindhárman rontottak - de míg Sipulin és Schempp kettő, illetve egy póttöltény felhasználásával végül az utolsó célpontot is eltalálta, Svendsen csak szenvedett.

Elhibázta az elsőt, elhibázta a másodikat, s elhibázta a harmadikat is.

Mehetett büntetőkörre. „Mellette kell állnunk”

„Szörnyű érzés volt tehetetlenül nézni, ahogy kínlódik. De éppen ez mutatja, hogy ez bárkivel megtörténhet. Emillel is, aki jelenleg a legjobb norvég biatlonos. Most mellette kell állnunk” - mondta már a verseny után Björndalen, aki Szocsiban először mutatkozott meg az újságírók között a mix- zónában.

A norvég váltó Svendsen hibája miatt negyedik lett, még csak dobogóra sem állhatott. „Nagyon sajnálom, az én hi(SITA/AP-felvételek)

bám volt. Azt gondolom, leginkább Tarjei és Johannes számára nagy csalódás ez, hiszen ők nagy előnyt dolgoztak ki a csapatnak” - nyilatkozta Svendsen, aki egy szóval sem említette legendás kollégáját. Ezzel csak felerősítette a találgatásokat: vajon nem direkt csinálta ezt Björndalennel?

Antoska, Antoska!

A váltót végül az oroszok nyerték, akiknek ez volt az első aranyuk biatlonban ezen az olimpián. Az utolsó ember Anton Sipulin, Anastasia Kuzmina testvére volt, aki nagyszerűen futva lehajrázta a német Schemppet.

Amikor felemelt kézzel beért a célba, az önkéntes lányok zokogásban törtek ki. Antoska, Antoska, sikították, miközben könnyáztatta arccal ölelgették egymást. Felejtsük el a fiúbandákat, Oroszországban Sipulin a tizenéves lányok bálványa.

Sipulin nyerhetett volna még egy aranyat Szocsiban - ám a sprintben elrontotta az utolsó lövést, így még dobogós sem lett.

„Azóta folyamatosan azzal a lövéssel álmodtam. A váltóban az utolsó lövészet volt a legnehezebb. Remegtem. Próbáltam kizárni a rossz gondolatokat, ahogy az edzőim tanítottak. Aztán pedig futottam, nem magamért, hanem Oroszországért” - nyilatkozta Sipulin.

Kuzmina öccse azt is bevallotta, nem számított rá, hogy Svendsen rontani fog: „Az ellenfeleknek köszönhetjük a győzelmet. Még a verseny után sem hittem el, hogy Svendsen négyszer hibázott. A németeknek is meg kell köszönnünk, hogy ideadták ajándékba ezt az aranyérmet.”

Múlt és jövő

Sipulin már a 2018-as pjongcsangi olimpiára is gondol: „Már látom, hogy még minden előttem áll. Pjong- csangban akár egyéni olimpiai bajnok is lehetek.”

Négy év múlva Björndalen már nem lesz ott a rajtnál - amint viccesen megjegyezte, Petter Northugnak fog segíteni veterán autókat reparálni. A cseh Ondrej Moravec azonban ebben erősen kételkedik: „Hogy Öle tényleg befejezi? Ezt ő maga mondta? Hát, nem tudom, elnézve a mostani formáját én inkább azt gondolom, hogy két évig még legalább versenyezni fog.” (bt)

Osztrák és ukrán sífutó, lett és svéd hokis

Újabb négy doppingeset

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Johannes Dürr osztrák és Marina Lisogor ukrán sífutók, valamint Vitalijs Pavlovs lett és Nicklas Bäckström svéd hokisok is megbuktak a dopping- viszgálaton a szocsi olimpián.

Dürr mintájában az EPO teljesítménynövelő szer nyomaira bukkantak, ezért a 30 km-es üldözéses versenyben nyolcadikként zárt sportolót utólag kizárták a szocsi téli olimpiáról. „Ez a legrosszabb dolog, amit az életben tettem” - kért elnézést mindenkitől Dürr.

Pavlovs a kanadaiak elleni vesztes (2:1) negyeddöntős összecsapást követően szolgáltatott pozitív mintát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közlése szerint szervezetében egy stimuláns nyomaira bukkantak.

Lisogornál a trimetazidin nevű tiltott szert találták meg. Az ukránok bejelentése szerint Lisogor a NOB fegyelmi bizottságának azt mondta, nem tudta, hogy az általa szedett gyógyszer tartalmazza a tiltott szert, s hogy így megsérti a doppingellenes szabályokat. Ennek ellenére a NOB - Pavlovsszal együtt - kizárta őt a játékokról.

Hasonlóan járt Bäckström is, aki allergiájára vett be gyógyszert, de az egyik hatóanyag szerepelt a tiltólistán, így a centernek ki kellett hagynia a kanadaiak elleni döntőt.

Pénteken Évi Sachenbacher- Stehle német sílövő és Wüliam Frullani olasz bobos mintájának vizsgálata zárult pozitív eredménnyel. Négy évvel ezelőtt, a vancouveri játékokon egy sportolót értek doppingvétségen. (MTI, TASR)

SZOCSI NAPLÓ

Emlékek

leltára

BŐD TITANILLA

A láng kialudt, a stadionok kiürültek. Az olimpiának vége, és a hétköznapok rutinjában sok pillanat feledésbe vész.

De emlékezni fogok:

♦ a pálmafákra és a tenger illatára;

♦ Nasztya Kuzmina hibátlan lövészetére a sprintben, és a végtelenül szerény és kedves nyilatkozatára már olimpiai bajnokként;

♦ arra, hogy egy kolléga a második héten megkérdezte tőlem: „Titi, te hány órát alszol itt naponta?”, és valami nagyon furcsa arcot

vághattam, mert röhögőgörcsöt kapott;

♦ a nyuszifülek erdejére a tribünökön;

♦ a zuhanyfüggönyre;

+ arra, hogy nem hittünk Miklós Editnek, amikor az első hatot emlegette, aztán magasba emelt kézzel üvöltöttünk a célban, amikor leért, és hatodik volt (végül 7. lett);

♦ a ködre a biatlonpályán;

♦ a sajtóközpont zsongására;

♦ arra, hogy első nap még felkavarodott a gyomrom a drótkötélpályán, aztán meg már nem tudtam betelni vele;

♦ Brian Joubert és Tomáš Vemer utolsó versenyére;

♦ arra, hogy a váltó utolsó lövészetén, Svendsenen úszott el Öle Einar Björndalen küencedik olimpiai aranya;

♦ a szlovák hokisok szenvedésére;

♦ a hisztériára Szotnyikova aranyérme körül;

♦ a csigalassú buszokra az olimpiai parkban;

+ Noriaki Kaszai örömére a dobogó második fokán;

♦ a cseh rádiós kolléga első kérdésére a bajnok Martina Sáblíkovához: „Mosolyt látok, könnyeket látok, jól látom?”

♦ a gyermeki boldogságra, ha sikerült kibetűznöm egy azbukával írt feliratot;

♦ a szlovén hokisok elképesztő fölényére a nyolcad- döntőben az osztrákok ellen;

♦ arra, hogy a biztonsági őrök az első néhány napban még marconák voltak, de az-. tán magával ragadta őket az olimpiai hangulat;

♦ Pljuscsenko falfehér arcára közvetlenül azelőtt, hogy

bejelentette volna a visszalépését;

♦ Jano Laco pazar védéseire az oroszok ellen;

♦ a Krasznaja Poljana-i hegyek sziluettjére;

♦ a zöld, sárga, lila fénnyel megvilágított blokkokra a Je- katyerinszkij Kvartalban;

♦ és a győztesek mély lélegzeteire, mialatt a bemondó három nyelven elmondta: „Első helyezett és olimpiai bajnok...”

Ez alatt a tizenhét nap alatt álmok foszlottak szerte és álmok váltak valóra, láttunk nagy győzelmeket és sporttragédiákat, sokan búcsúztak, de valahol valaki most határozta el, hogy olimpiai bajnok lesz. Mert mondjon bárki bármit, azért az olimpia még mindig az egyik legnagyszerűbb dolog a világon.

MUNKATÁRSUNK SZOCSI ÚTJÁT A SLOMIK CÉG TÁMOGATTA, mphooss