Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-24 / 45. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com Izland nem lesz EU-tag Reykjavík. Az előzete­sen bejelentett népszava­zás megrendezése nélkül visszavonja európai uniós csatlakozási kérelmét Iz­land, ahol tavaly eurosz- keptikus pártok kerültek hatalomra. Az EU-párti balközép kormánykoalíci­ót leváltó pártok már ta­valyjelezték, nem értenek egyet az uniós csatlako­zással. Azt is bejelentették ugyanakkor, hogy népsza­vazást rendeznek a tagsági kérelem visszavonásának támogatásáról. Közvéle­mény-kutatások szerint a lakosság többsége is az EU- csatlakozás ellen szavazott volna. Izland a kormány- váltás előtt előrehaladott csatlakozási tárgyalásokat folytatott az unióval. 35 tárgyalási témafejezetből 21-et nyitottak meg, és tí­zet le is zártak. (MTI) Tőkés a Fidesz listáján? Bukarest. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem akarja kockáztatni az erdélyi magyarság euró­pai parlamenti (EP) kép­viseletét, ezért a kialakult helyzetben nem indít saját jelöltlistát a májusi EP-vá- lasztásokon, ugyanakkor felkéri a párt védnökét, Tőkés László EP-képvise- lőt, fogadja el a Fidesz fel­kérését, és induljon a Fi- desz-listán újabb brüsszeli mandátumért. (MTI) Robbantás Thaiföldön Bangkok. Pokolgép robbant a thaiföldi kor­mányellenes tüntetések központjának számító té­ren Bangkokban, a deto­náció következtében két ember meghalt, legkeve­sebb huszonketten meg­sebesültek. A robbanó­szerkezetet néhány órával azután hozták műkö­désbe, hogy Jinglak Sina- vatra miniszterelnök tá­mogatói azt ígérték, ke­ményen fognak fellépni a fővárost megbénító kor­mányellenes demonstrá- lókkal szemben. (MTI) Tüntetések Venezuelában Caracas. A kormányel­lenes és a politikai vezetést támogató csoportok is újabb tüntetéseket tartot­tak szombaton Venezue­lában, ahol az elmúlt héten a tiltakozó akciók során tíz ember meghalt és száznál többen megsebesültek. Caracasban a Nicolás Ma- duro elnök elleni eddigi legnagyobb tüntetést tar­tották, ezen több tízezren vettek részt. (MTI) Az elüldözött volt ukrán államfő le akarta fizetni a határőröket, hogy külföldre szökhessen, de nem sikerült neki Timosenko Kijevben, Janukovics elszökött Kijev. Szombaton este ér­kezett meg Kijevbe a több mint kétévi börtön után szabadon engedett Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, aki a tünte­tőket hősöknek nevezve a tiltakozások folytatásá­ra, valamint Viktor Janu­kovics elnök felelősségre vonására szólított fel. A parlament által leváltott államfő megkísérelte el­hagyni az országot. MT1-HÍREK Janukovics hollétéről ellen­tétes hírek jelentek meg. Egye­sek szerint elhagyta az orszá­got, mások szerint ez nem sike­rült. Valószínűbb ez utóbbi. A leváltott ukrán elnök egyik munkatársa szerint Janukovics nem tervezi az ország elhagyá­sát, és továbbra is el akarja látni az államfői feladatokat. Hanna Hermán azt mondta, Januko­vics szombat éjjel a kelet-ukraj­nai Harkivban tartózkodott. Hermán az exelnök közeli munkatársa volt, de most igye­kezett némileg elhatárolódni tőle. Országa fogságában A megbuktatott ukrán elnö­köt és több közeli munkatársát az ukrán határőrök megakadá­lyozták az ország elhagyásá­ban. Az ukrán határőrség szóvi­vője szerint Janukovics szom­baton megpróbálta megveszte­getni a határőröket a saját fel­legvárának számító kelet-uk­rajnai Donyeckben, hogy en­gedjék felszállni Oroszországba tartó repülőgépét. „Egy magán­repülőgép, amely a donyecki repülőtérről akart felszállni, nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Amikor a határ­őrök odamentek a géphez, hogy ellenőrizzék a dokumentumo­kat, fegyveresek pénzt ajánlot­tak nekik, hogy engedély nélkül is hagyják őket felszállni” - mondta Szerhij Asztahov szóvi­vő, hozzátéve, hogy a kenő­pénzt elutasították. A kudarcba fulladt felszállási kísérlet után két páncélozott jármű állt meg a repülőgépnél, és az elnök azok­kal távozott-mondta a szóvivő. Olekszandr Turcsinov meg­bízott államfő szerint a leváltott elnök „megpróbált Oroszor­szágba szökni”. A kijevi parla­mentben tegnap képviselők az asztalt verve követeltek felvilá­gosítást a leváltott elnök hollé­téről. Az elnök ellen amúgy ed­dig hivatalosan semmiféle eljá­rás nem indult. Psonkáékis mentek volna Hasonló kudarcban volt ré­sze a donyecki repülőtéren Vik­tor Psonka volt főügyésznek és Olekszandr Klimenko volt jöve­déki és adóügyi miniszternek is, akik mindketten közismerten Janukovics legszűkebb hatalmi köréhez tartoztak. Egybehang­zó hivatalos információk szerint mindkét körözés alatt álló ma­gas rangú tisztségviselőt meg­akadályozták a külföldre távo­zásban, de sikerült megszökni­ük a letartóztatás elől úgy, hogy testőreik tüzet nyitottak a ha­tárőrökre. Oleh Mohnickij ügy­vezető főügyész a parlament­ben bejelentette, hogy utasítást adott Klimenko és Psonka őri­zetbevételére. Arszenyij Avakov megbízott belügyminiszter szerint a do- nyecld repülőtéren látták a tün­tetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért felelőssé tett volt belügyminisztert, Vitalij Zaharcsenkót is, aki a sajtó sze­rint Fehéroroszországba szö­kött. Vitalij Klicsko, az egyik el­lenzéki vezető azt mondta, fel­hívta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, és kérte őt Zaharcsenko, valamint a ha­talmi elithez tartozó fiatal oli­garcha, Szerhij Kurcsenko ki­adására, de a belorusz vezető arról biztosította, hogy a szóban forgó személyek nem tartóz­kodnak országa területén. Ukrán határőrök szerint vi­szont sikerült átlépnie az uk­rán-orosz határt a Régiók Párt­ja két prominens személyiségé­nek, a harkivi terület kormány­zójának, Mihajlo Dobkinnak és a harkivi polgármesternek, Hennagyij Kemesznek. A két tisztségviselő azután távozott Oroszországba, hogy Harkiv­ban találkozót tartottak a Moszkva-barát kormányzósá­gok, amelyek azon az Ukrajná­tól való elszakadással fenyege­tőztek. Timosenko a Majdanon Julija Timosenko, az ellenzé­ki Haza párt vezéralakja Kijevbe érkezve kijelentette, biztos ab­ban, hogy hazája a közeljövő­ben csatlakozik az Európai Uni­óhoz, ami szavai szerint min­dent megváltoztat majd. Az el­múlt napokban a kormányzat és a Viktor Janukovics távozását követelő demonstrálok közötti összecsapásokban meghalt tün­tetőkről szólva követelte a tet­tesek felelősségre vonását, hogy így tisztelegjenek azok előtt, akik „életükkel fizettek Ukrajna függetlenségéért”. A börtönből szombaton kiszaba­dult Julija Timosenko a tünteté­sek központi helyszínén, a Füg­getlenség (Majdan) téren összegyűlt több tízezres tömeg előtt mondott beszédében hő­söknek nevezte a tüntetőket, akiket arra kért, hogy a végső­kig tartsanak ki. Timosenko ke­rekes székben ülve szólt a Janu­kovics hatalomból való távozá­sát követelő demonstrálókhoz. A politikus nem akar újból mi­niszterelnök lenni. Ezt ő maga jelentette be. „Meglepett, hogy engem ajánlottak a miniszter- elnöki posztra. Senki sem tár­gyalt velem erről. Hálás vagyok az ebben megnyilvánuló tiszte­letért, de kérem, hogy ne ve­gyenek számításba a posztra” - írta. A brit hírügynökség a nyi­latkozatot úgy értékeli, hogy Timosenkót az államfői tisztség érdekli inkább. Az elnökválasz­tást május 25-re írta ki a parla­ment. A kisebbségek ellen Eltörölték a nyelvtörvényt A szabadság érzete Kijevben. A kijevi összecsapások kezdete óta 82 ember vesztette életét, 622 szorult orvosi segítségre. (SITA/AP-felvéte A Nyugat pénzügyi segítségről beszél, Moszkva egyelőre visszatartja a beígért pénzeket A fél világ kész segíteni Kijevnek AAT1-H1R Washington/Brüsszel. Az Európai Unió kész jelentős pénzügyi segítséget felajánlani Ukrajnának, ha már lesz új kormánya - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügye­kért felelős biztosa. Hasonlóan nyilatkozott Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki sze­rint az IMF kész segítséget nyújtani Ukrajnának, ha az a nemzetközi pénzügyi szerve­zethez fordul. Az Egyesült Államok is kész arra, hogy támogassa Ukrajnát azon az úton, amely visszave­zet a demokráciához és a gaz­dasági növekedéshez - jelen­tette ki az amerikai pénzügy- miniszter. Jack Lew a legna­gyobb fejlett és felzárkózó ipa­rú országokat tömörítő G20-as csoport pénzügyminiszteri ta­lálkozóján külön megbeszélést folytatott orosz kollégájával, Anton Sziluanowal az ukrajnai helyzetről. Szüuanov azt mondta, Oroszország egyelőre kivár annak a kétmilliárd dol­lárnyi ukrán államkötvénynek a megvásárlásával, amelyet a múlt héten helyezett kilátásba. Akkor döntenek majd ebben a kérdésben, amikor megalakul az új ukrán kormány. A cseh külügyminiszter szerint min­dent meg kell tenni azért, hogy Ukrajna ne essen szét, ezért a helyzet megoldásának nem szabad Oroszország ellen irá­nyulnia. Ľubomír Zaorálek a parlamentet nevezte a jelenlegi egyetlen legitim állami szerv­nek Ukrajnában. Ukrajna területi épségét meg kell őrizni, és az országnak sürgősen szüksége van egy működő kormányra - jelentet­te ki Angela Merkel német kan­cellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök, akik telefonon egyeztet­tek az ukrán helyzetről. Ukraj­na felosztása vagy az erőszak­hoz való visszatérés sem Uk­rajnának, sem Oroszország­nak, sem az Európai Uniónak, sem pedig az Egyesült Álla­moknak nem áll érdekében - közölte Susan Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A Háárec című izraeli lap szerint a a napokban kijátsszák a „zsidókártyát” Kijevben: egy, az ukrán főrabbival, Jakov Bleichhel szemben álló, a Pu- tyinhoz hű Chabad szervezet­hez tartozó kijevi rabbi mene­külésre szólította fel a zsidókat az antiszemitizmus veszélye elől, hogy ezzel az ukrán tünte­tőket neonáci színben tüntes­sék fel. Kijev/Budapest. Eltörölte az ukrán parlament tegnap az ál­lamnyelvvel kapcsolatos, a ki­sebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfoga­dott törvényt. Az erről szóló törvényjavaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta. A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hi­vatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régi­ókban, ahol az adott nemzeti ki­sebbség lélekszáma meghalad­ja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hiva­talosan regionális nyelvnek. A szavazás után a kárpátaljai Nesztor Sufrics több nyelven - köztük magyarul is - emlékez­tetett arra, hogy a nyelvtörvény nem csak az orosz kisebbségre vonatkozott. Arszenyij Jace- nyuk, a Haza párt frakcióveze­tője emlékeztetett arra, hogy semmi sem fenyegeti az ukraj­nai orosz ajkú kisebbséget, mert az alkotmány védelmezi. Határozottan elutasította a kisebbségi nyelvtörvény eltör­lését, s személyesen Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök és Martonyi János külügyminisz­ter közbenjárását kérte az uk­rajnai magyar kisebbség jogai­nak védelme érdekében Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője. Negatív jelzésnek tartja az orosz Duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnö­ke is, hogy az ukrán parlament eltörölte a nyelvtörvényt, s ez­zel megszűnt az orosz nyelv re­gionális státusa is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents