Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-04 / 28. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 4. Közélet 3 Bugár Bélát az AAKP választóinak ötödé megbízhatónak tartja; Berényi József pártelnököt csak minden negyedik MKP-szavazó kedveli Csökken a politikusokba vetett bizalom Politikusok népszerűsége Robert Fico 22 22 30 33 23 Robert Kaliňák 10 11 12 12 9 Bugár Béla 8 7 8 9 7 Daniel Lipšic 8 7 7 7 3 Igor Matovič 7 8 9 5 3 Iveta Radičová 6 5 4 14 17 Ján Figeľ 6 3 6 6 3 Pavol Hrušovský 6 3 2­­Ivan Gašparovič 5 6 8 8 8 Richard Sulik 4 3 6 7 3 Monika Flašíková-Beňová 4­­­­Lucia Žitňanská 3 5 5 2­Pavol Frešo 3 2 2­­Ján Slota 2 2 3 6 4 Radoslav Procházka 2 2­­­Pavol Paška 2­2 2 Ján Čarnogurský 2­­­­senki, nem tudja 45 47 39 33 37 Forrás: IVÓ Az adatok százalékban értendők Az elmúlt három évben folyamatosan Robert Fi- co számít a legnépsze­rűbb politikusnak, ám je­lentősen nőtt azok szá­ma, akik egyik közsze­replőben sem bíznak meg. ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico továbbra is ural­ja az egyéni népszerűségi mu­tatókat, legutóbb 2011-ben Iveta Radičová tudta őt meg­közelíteni - derül ki az IVÓ összehasonlító kutatásából. A volt jobboldali kormányfő egyébként még mindig a legnépszerűbb politikusok kö­zé tartozik - másfél évvel távo­zása után. Bugár a harmadik Az IVÓ tavaly novemberi közvélemény-kutatásában 17 politikusnak mértek legalább 2 százalékos népszerűséget - a válaszadók legfeljebb három nevet adhattak meg. A második helyen szintén smeres politikus szerepel, Robert Kaliňák azóta tartja pozícióját, mióta Radičová távozott a politiká­ból. A harmadik helyen egy magyar pártelnök, Bugár Béla található. A Híd elnökének népszerűsége évek óta a 7-9 százalékos sávban mozog, ez korábban az 5-6. pozícióra volt elég. Ám - s itt jönnek képbe a hosszabb távú trendek -, a töb­bi politikus megítélésének rom­lása miatt ugyanolyan ered­ménnyel is feljebb tudott lépni a képzeletbeli táblázaton. Míg a 2012-es választási kampány idejében csak a meg­kérdezettek harmada nem tu­dott senkit sem megnevezni, addig a legutóbbi két mérés al­kalmával (2012, valamint 2013 év vége) közel 50 száza­lékuk mondta azt, hogy egyik politikusban sem bízik meg. Elemzők szerint ez az emberek egy részének a hagyományos pártokból való kiábrándultsá­gával magyarázható, miközben az eredményekben erőteljesen közrejátszik az elhúzódó gaz­dasági válság is. A felmérés szerint a „senki” vagy „nem tudom” válaszok legnagyobb arányban az SaS (53%) és az MKP (51%) szimpatizánsaitól érkeztek, utánuk az SDKÚ (36%) és az SNS (33%) válasz­tói következnek. Domináns vezetők A politikusok népszerűségi mutatói alapján a pártok két csoportba sorolhatók. A Smer, a Híd, az Új Többség (Nova) és az Egyszerű Emberek (OĽaNO) választói a párt vezetőjében bíznak. Robert Ficóban a sme- resek 72 százaléka bízik, Bugár Bélát a Híd választóinak 69 százaléka tartja megbízható politikusnak. Lipšicnél (Nova) ez az arány 74, Igor Matovičnál (OĽaNO) pedig 77 százalékos. Ezzel szemben az MKP szimpatizánsainak csak 25 szá­zaléka tartja a pártelnök Beré­nyi Józsefet megbízható politi­kusnak - ez a másik véglet. Az MKP-s listán meglepetésre a második helyen Bugár Béla áll (22%), a harmadik pedig Iveta Radičová (13%). Alacsony a pártszimpatizánsok táborán belüli megítélése Pavol Frešónak (SDKÚ - 30%), va­lamint Richard Suliknak (SaS ­37%) is. Az SNS választóinál pedig továbbra is Ján Slota áll az első helyen (33%), a vele ta­valy összevesző Anton Danko pártelnököt csak a nacionalista szavazók 22 százaléka tartja megbízhatónak. Szezonpolitikusok A politikusok népszerűségé­re nagy befolyással van média- jelenlétük. Monika Flašíková- Beňovát például éveken keresz­tül alig nevezte meg valaki, ám tavaly novemberben - a megyei választások idejében - a meg­kérdezettek 4 százaléka tartotta őt megbízható politikusnak. Flašíková-Beňová Pozsony me­gyében indult a megyeelnöki posztért, ám a masszív kam­pány ellenére gyenge ered­ményt ért el. Ján Čarnogurský szintén évekig nem szerepelt a listán, ám legutóbb - az elnökje­löltségnek köszönhető ismert­ség miatt - 2 százaléknyi ember őt is a megbízható közszereplők listájára tette. Ellentétes pályát írt le a már említett Iveta Radičová vagy Ján Slota. Az ő esetük viszont azt mutatja, hogy a politikusok lassan kopnak ki a köztudatból. Évekkel azután, hogy nincse­nek funkciókban és nem szere­pelnek a hírekben, még mindig megtartják „szurkolótáboru­kat”. (MSz) Idén világjárvány valószínűleg nem fog kitörni, de az éves influenzajárvány a következő hetekben tetőzhet Az egészségügyi miniszter szerint az ország felkészült a pandémiára is A védőoltás 14 nap elteltével kezd hatni (Pavol Funtál illusztrációs felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Terjed az influen­za, néhány oktatási intézményt már be is kellett zárni, de a helyzet nem drámai. Az ország felkészült arra a lehetőségre is, ha kitörne egy sokkal erősebb világjárvány, amelyben akár a lakosság fele is megbetegedne. A kormány ebben az esetben szükségheíyzetet hirdetne, de­rül ki abból az epidemiológiai jelentésből, melyet múlt héten fogadott el a kabinet. Az év negyedik hetében az orvosok 48 618 akut légúti megbetegedést jelentettek, ami azt jelenti, hogy az előző időszakhoz képest 7,3%-kal ugrott meg a betegek száma, tájékoztatott Ivan Rovný or­szágos tisztiorvos. Továbbra is elsősorban a gyerekek között terjed a betegség, a legtöbb pá­ciens 5 évesnél fiatalabb volt. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) adatai szerint Eperjes megyében a legrosszabb a helyzet, ott négy iskolában inf­luenzaszünetet rendeltek el. A Kassai kerületben is be kellett zárni egy iskolát. Betegség mi­att 17 óvodában ugyancsak szünetelt az oktatás, ebből 6 a Nagyszombati, 5 a Kassai, 2-2 a Nyitrai és a Besztercebányai, 1-1 pedig a Trencséni és az Eperjesi kerületben volt. Fontos a megelőzés A hangsúly továbbra is a meg­előzésen van, melynekegyikleg- fontosabb eleme a lakosok, főleg a különösen veszélyeztetett csoportok - az 59 év fölöttiek, a krónikus légúti és szívbetegség­ben szenvedők, a szociális in­tézmények ügyfelei és alkalma­zottai, az egészségügyi dolgo­zók, gyerekek-figyelmeztetése, óvatosságra intése. Az országos tisztiorvos szerint a legegy­szerűbb védekezési módszer az egészséges életvitel, a vitaminok fogyasztása, a sok mozgás, a friss levegő, a hűvösebb időjárásnak megfelelő öltözet, a gyakori szellőztetés, a betegek kerülése. Aki gondolja, be is oltathatja magát, de tudatosítani kell: a védettség fokozatosan alakul ki, megfelelő szintet körülbelül az oltástól számított 14 napon be­lül ér el,és 6-12 hónapigvéd. Felkészülés a pandémiára A pandémia vagy világjár­vány több országra, egész föld­részre kiterjedő járvány. Ilyen volt például a spanyolnáthának nevezett 1918-as influenzajár­vány - amit a madárinfluenzát okozó vírushoz hasonló kór­okozó okozott, mintegy ötven millióan haltak meg. 1957-ben az ázsiai influenza okozott vi­lágjárványt, de 1968-69-ben, 1976-77-ben is súlyos influen­zajárványok voltak, amelyek több földrészt érintettek. 1997-ben madárinfluenza (avián) okozott súlyos humán megbetegdéseket (H5N1 ví­rus). 2004-ben a WHO adott ki olyan figyelmeztetést - a távol­keleti megbetegedések kap­csán -, hogy madárinfluenza pandémiára kell felkészülni. Ekkor szerencsére nem alakult ki világjárvány. Az ország fele megbetegedhet A hivatalos szervek is ké­szülnek egy esetleges világjár­ványra. Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter múlt héten tájékoztatta a kormányt az illetékes hatóságok felké­szültségéről. „Pandémia esetén a járvány a becslések szerint a szlovákiai lakosság 25^15%-át sújthatja, ebből 81-140 ezer személyt kellene kórházban kezelni. Fi­gyelembe véve, hogy a járvány első hulláma feltehetően 8 hé­tig tarthat, valamint hogy egy- egy beteg kb. 14 napig van kórházban, egyszerre mintegy 20 500-36 500 személyt kelle­ne »befektetni«. Ez a létszám magasan túlszárnyalja az egészségügyi intézmények in- fektológiai osztályainak jelen­legi kapacitását. Ezért más tár­cák fennhatósága alá tartozó szálláshelyeket és étkeztetési lehetőséget is igénybe kell venni, ami viszont csak úgy le­hetséges, ha az országban szükséghelyzetet hirdetnek” - olvasható Zvolenská jelentésé­ben. Ezzel az összes miniszté­rium tisztában van, és minden­hol járványközpontot hoztak létre, járványtervet dolgoztak ki. (sza) Szérum pandémia esetére Pozsony. Az Európai Bizottság és a tagállamok dolgoznak egy közös egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodá­son. Zuzana Zvolenská szakminiszter szerint az ország felké­szültségét egy esetleges világjárványra úgy lehetne fokozni, hogy ún. pandémiás szérumot biztosít a lakosainak. Szlová­kia nem állít elő ilyen oltóanyagot, ezért javasolja, csatla­kozzunk az uniós egyezményhez, s olcsóbban, egyszerűbben juthatnunk hozzá a szükséges gyógyszerekhez és szolgálta­tásokhoz. A tervek szerint 2014 második felében írják ki az első közös uniós közbeszerzési tendereket, (sza) Kaliňák és Fico. A nép jelentős része nekik tapsol. (Vladimír Šimíček felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents