Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-18 / 40. szám, kedd
16 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com Czingel László halálára Czingel László egyike volt a hatvanas-nyolcvanas évek nagy néptáncosainak, néptánc-koreográfusainak, a táncmozgalom szervezőinek, a táncoskiadványok szerkesztőinek. Mindenütt jelen volt, ahol a felvidéki magyar néphagyományt és a néptáncmozgalmat ápolni, gyarapítani lehetett. Folytatta ezt megszállott amatőrként, később két évtizeden át hivatásként. 1970-től lett a Csemadok hivatásos dolgozója, néptánc-szakelőadója. 1973-tól a Szlovákiai Népművelési Intézet szakelőadója, 1980-83- ban a nemzetiségi osztály vezetője, az osztály megszüntetése után nyugdíjazásáig az intézetben országos gyer- mektánc-szakelőadó. Életét mindenekelőtt a néptáncnak szentelte. Mindig vezetett tánccsoportot, együttest: 1962-től öt évig a pozsonypüspöki Kis Duna Táncegyüttest, amelyet aztán átvitt Félbe, ahol még tíz évet élt meg. Félben a táncosai közül választott feleséget - Nyáry Magdolnát. 1977-től Somorján a Csalló Népművészeti Együttes vezetője volt, társával, Valacsay Istvánnal Czingel László (1944. szeptember 1.-2014. február 17.) országos színvonalra emelte a csoportot. 17 év alatt öt egész estés műsort készítettek (Kapcsolatok, Az élet dala, Az emberélet fordulói, A Kárpát-medence népeinek táncai, Hétszínű vadrózsa). Több koreográfiája országos fórumokon nyert díjat. Később Jókán a Csemadok Malmos Hagyományőrző Tánc- együttesének a koreográfusa lett. Csaknem félszáz koreográfiát alkotott, melyeket néprajzi gyűjtések előztek meg. Forgatókönyvírója és társrendezője volt két, a Szlovák Televízió részére készült néprajzi filmnek. A néptánccal és a táncmozgalommal kapcsolatos cikkei 1971- től a Hétben, az Új Szóban, a Népművelésben, a Nőben, a Szabad Újságban és a Ryt- musbanjelentekmeg. Munkásságát a Csemadok emlékérmével, a Népművelési Intézet ezüstplakettjével, a kulturális minisztérium emlékplakettjével, a kormány ezüstplakettjével és számos elismerő oklevéllel értékelték. Neve bekerült az Örökhagyók könyvbe, ahol így fogalmazta meg krédóját: „Bő negyven éve koreográfus vagyok, szeretem a táncot. A néptánc a mai napig megmarad a maga igazmondásával, varázsával, mert a tánc elsősorban az érzelmek művészete.” Kedves Laci barátunk, értékteremtő munkádat becsületben elvégezted, emléked megőrizzük, nyugodj békében! Czingel Lászlótól 2014. február 20-án 15 órakor vesznek végső búcsút a pozsonypüspöki temetőben. TakácsAndrás Ivan Pinkává, az Európában és a tengerentúlon is elismert cseh fotográfus új kötetet adott ki Sebzett lelkek albuma Ivan Pinkává: Nárcisz Harmadik albumát jelentette meg a napokban Ivan Pinkává, a világszerte elismert cseh fotográfus. Az 1994-es Dynastie után 2004-ben a Heroes (Hősök) került a könyvpiacra, most pedig a Romains (Maradékok), amely eddig nem publikált képekkel egészíti ki a már ismert gyűjteményt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ivan Pinkává a manierizmus esztétikája és a barokk dekadens pompája mentén alakította ki egyéni stílusát, amelyhez a legtöbbször mély lelki sebekről árulkodó bizarr arcokat és beszédes testeket keres. Hétköznapi és mégis rendkívüli arcok ezek. Kitörölhetetlen fájdalmakat, sértettséget, feloldhatatlan kínokat, megfejthetetlen rejtélyeket hordoznak, de ha csak a tekinteteket nézzük, azok is magukért beszélnek. Elszomorítók, segítségkérők, fohászko- dók, figyelmeztetők, riasztók, felszólítok, belső nyugtalanságról árulkodók. Furcsa világ az, amelyben Pinkává mozog, különös alakok maszk nélküli világa. Bibliai történeteket, antik korokat, mitológiai helyszíneket idéző arcokat látunk. Heródest, Káint és Ábelt, Kharónt, Ádámot és Évát, az isten bárányát, az ördög ügyvédjét, Nárciszt, Bacchust, Szent Sebestyént. Férfiakat, nőket és gyerekeket, akik észrevétlenül suhannak el mellettünk az utcán, akik itt élnek a közelünkben, akik gyötrelmeiktől és bűneiktől hasztalan próbálnak megszabadulni. Érzelmi hatás, tartalmi mélység, eredetiség, precíz technika. Ez árad Ivan Pinkává képeiről. Az ő arcai nem fecsegnek, az ő testei nem hivalkodóan szépek. Itt titkok vannak, régóta leplezett érzelmek, lelki elbizonytalanodások, égető kínok és önfeladások. Sivár falak, kopár szobák, hideg padlók, hogy még átha- tóbbá váljon a magány, az el- esettség, a kitaszítottság. Pinkává nem tartozik a termékeny alkotók közé. Soha nem is tartozott. Három albuma is inkább munkássága folytonosságát jelzi. Néha fél évébe is beletelik, míg ízlésének és érzelmi világának megfelelő alanyt, arcot, sorsot talál, máskor pedig hetente kétszer is képes megfogalmazni azt, amit egy gesztus, egy tekintet mögött felfedez. A Dynastie sorozatában a testtartásból kiindulva jut el az érzelmek örvényléséig. Ülő alakjaiból akkor is sok minden kiolvasható, ha az arcukat elfordítják. Máskor a karok, a vál- lak jeleznek vagy mondanak el sokkal többet, vagy épp az ujjak, netán egy kopasz fejen meghagyott hajtincs beszél. A Hősök modelljei mai arcokban megtalált klasszikusok, írók és költők, olykor született antihő- sök, akik már a szakadék szélén állnak, vagy az öncsonkítás, az önpusztítás útjára sodródtak. Sebek és hegek lepleznek elhallgatott bajokat, kamasz vágyak szólnak az ártatlanság súlyos terhéről, animális lényként egymásba fonódó alakok teremtik meg korunk Piétáját. Itt egy nyitott kés, ott egy elhajított penge, amott egy érett magjait kínáló napraforgó hangsúlyozza a lényeget, de elég egy érintés, egy szorítás, egy ölelés is, ami magáért beszél. Remains című friss albumában a csendet, az üres teret szólaltatja meg Pinkává. Modelljei arctalanul, pusztán a testük vonalaival is képesek érzelmeket kelteni s közvetíteni. Csupasz padlóra, foltos falak tövébe fektet szemérmes testeket, felkínálva mindazt, ami esztétikus látvány a szemnek, de megválaszolatlan kérdés a léleknek. S elindul egy másfajta úton is, ahol kopott, kidobott, megunt tárgyak sugallják az életet. Egy felborított s magára hagyott szakadt bőrfotel. Egy földre vetett takaró. Egy rég kihűlt matrac. Egy itt felejtett cipő. Egy szőlőszemek mellett futó zsinór. Egy árván maradt, rozsdamarta fürdőkád. Gazdátlan tárgyak, kettétört életek. Washingtonban az American Árts Center állította ki legutóbb Ivan Pinkává alkotásait. A fogadtatás egyértelműen azt jelezte: a kortárs cseh fotográfia legjelesebb művésze előtt hajolt meg a közönség. Bereményi művét mutatja be a Jókai Színház Az arany ára Komáromban AJÁNLÓ Komárom. Idei első premierjére készül a Komáromi Jókai Színház: Az arany ára című piaci játék története Bereményi Géza Eldorádó című filmjéből lehet ismerős, ezúttal azonban a történelmi daráló kicsit másfelé sodorja a kisembereket. A darab főszereplője, Monori a Teleki téri piac mindenki által ismert, nagynevű kereskedője. Sanyi bácsi a budapesti Józsefvárosban olyan, mint egy igazi falusi családfő. Mindenkit ismer, mindenkiről tud mindent. Egyengeti a családja sorsát, perAz előadás egyik jelenete sze a saját szája íze és értékrendje szerint. Közben egész életében Istennel harcol, azt hiszi, az Urat is megveheti kilóra. A háború után, hogy biztosítsa magát, aranyat vásárol. Csakhogy hiba csúszik a számításba, mert az arany ára már nem a régi... Monorit Tóth Tibor alakítja, a további főbb szerepekben Ho- locsy Krisztinát, Bandor Évát, Tar Renátát, Fabó Tibort és Szabó Viktort láthatja a közönség. Bereményi Géza művét Bagó Bertalan rendezi, a premier 2014. február 21-én, 19 órakor lesz a Komáromi Jókai Színházban, (embé) (Görözdi Szilárd felvétele) Kiosztották a BAFTA-díjakat: tarolt a Gravitáció; Helen Mirrent az akadémia tagjava választottak A12 év rabszolgaság lett a legjobb film ÖSSZEFOGLALÓ London. A díjak számát tekintve tarolt a Gravitáció a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján - ám a legjobb filmnek járó legfőbb elismerést elvitte előle a 12 év rabszolgaság. A Gravitáció a legtöbb, 11 jelöléssel szerepelt a megbízható Oscar-előrejelzőnek is tekintett BAFTA-listán, és a londoni Királyi Operaházban megrendezett gálán hat díjat be is gyűjtött. Megkapta a legjobb brit filmnek járó elismerést, rendezője, Al- fonso Cuarón pedig a legjobb rendezésért járó kitüntetést vehette át. A George Clooney és Sandra Bullock főszereplésével készült látványos űrdrámát a legjobb film és a legkiemelkedőbb brit film kategóriájában is BAFTA-díjra jelölték. Ez utóbbi jelölésre azért volt jogosult az alkotás, mert Nagy-Britanniá- ban forgatták, emellett a közönséget és a kritikusokat egyaránt elkápráztató különleges látványeffektusokat is Nagy- Britanniában dolgozták ki. A Gravitáció elnyerte még a legjobb hangért, a legjobb látványHelen Minen kapta a legnagyobb elismerést: a BAFTA akadémiai tagságát (Fotó:TASR/AP) effektusokért, a legjobb eredeti filmzenéért és a legjobb fényképezésért járó BAFTA-díjat is. A BAFTÄ ítészei azonban a 12 év rabszolgaságot választották a legjobb filmnek, Chiwetel Ejiofor pedig a filmben mutatott színészi teljesítményéért a legjobb férfi főszereplő díját vehette át. Steve McQueen, a történelmi dráma rendezője a díjat megköszönő beszédében kijelentette: azért is rendkívül fontosnak tartja filmje elismerését, mert a világban ma is 21 millió ember sínylődik rabszolgasorban. „Csak remélni tudom, hogy 150 év múlva egy másik rendezőnek már nem kell megcsinálnia ugyanezt a filmet” - tette hozzá. Cate Blanchett a legjobb színésznőnek járó elismerést kapta a Blue Jasmine főszereplőjeként nyújtott alakításáért. Blanchett a díj átvétele után megindító beszédben ajánlotta az elismerést Philip Seymour Hoffman, a közelmúltban elhunyt Oscar-díjas amerikai színész emlékének. A hollywoodi szupersztárokkal tarkított közönség a legnagyobb ünnepléssel azonban Helen Mirren kitüntetését fogadta. Az Oscar-díjas színésznő kapta ugyanis a legjelentősebb elismerést, a BAFTA akadémiai tagságát. Az akadémiai tagságot jelképező BAFTA-díjat Vilmos herceg, a brit trón várományosa, II. Erzsébet királynő unokája nyújtotta át, a haligatóság derültsége közepette megjegyezve: tuCate Blanchett lett a legjobb színésznő a Blue Jasmine című vígjáték főszereplőjeként lajdonképpen nagymamáját tisztelheti a színésznő személyében. Vilmos ezzel arra utalt, hogy Helen Mirren a filmvásznon és a színpadon is megszemélyesítette a brit uralkodót. A királynő című film főszereplőjeként nyújtott alakításáért korábban Helen Mirren a BAFTA-, az Oscar- és a Golden Globe-dí- jat is átvehette. (MTI)
