Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-17 / 39. szám, hétfő

16 Sport - xxii. téli olimpia ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com ^Kiküldött munkatársunk, Az Európa-bajnok spanyol Javier Fernandez egy hajszállal maradt le a dobogóról, kevés volt a hibátlan kűr a férfi-műkorcsolyázók versenyében Hanju kétszer rontott, de így is olimpiai bajnok lett Gyenyisz Ten (balról), Juzuru Hanju és Patrick Chan pózol a dobogón (SITA/AP-felvétel) Ajégpályát, ahol gyako­rolt, 2011-ben súlyosan megrongálta a földren­gés és a cunami. Akkor azon gondolkodott, befe­jezi a korcsolyázást, s in­kább munkába áll, hogy fenn tudja tartani magát. Végül, mások támogatá­sával, mégis folytatta. Három évvel később Szocsiban olimpiai baj­nok lett. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A japán Juzuru Hanju komoly arc­cal ült a műkor­csolyázók férfi­kűrje utáni sajtótájékoztatón. A három évvel ezelőtti szörnyűségekről még most is nehéz beszélnie. Éppen edzé­sen volt, amikor megmozdult a föld, korcsolyával a lábán menekült a szendai jégpályá­ról. „Tehetetlennek érzem magam, ha a katasztrófáról kérdeznek. Nagyon szeretnék segíteni, de hiába nyertem olimpiai bajnoki címet, ez nem sokat segít a földrengés sújtotta terület lakosain - nyi­latkozta már aranyérmes­ként. - A dobogó tetején egyedül állok, de nagyon so­kak segítsége kellett ehhez. Több nagyszerű japán korcso­lyázó szervezett gálákat, gyűjtéseket a szendai ver­senyzők megsegítésére. Nél­külük nem lennék itt.” Világcsúcs után két hiba Az olimpiai férfikűr elma­radt az elvárásoktól. Míg a rö­vidprogramban többen reme­keltek, maga Hanju fantaszti­kus új világcsúcsot, 101,45 pontot ért el, a kűrben az volt a kérdés, ki hibázik kevesebbet. Hanju korábban is hajlamos volt a legfontosabb pillana­tokban meginogni, és a szocsi Jéghegy Korcsolyapalotában az első három ugráseleméből kettő eséssel végződött... A 19 éves japán korcsolyázó azon­ban nem omlott össze, a prog­ram hátralévő része már szinte hibátlan volt. Csak azt nem le­hetett tudni, ez elég lesz-e. Elég lett. Egy álom szertefoszlott Patrick Chan az elmúlt négy évben az olimpiai bajnoki cím­re készült. Zsinórban három vb-címet nyert. Minden ver­senyt, nehézséget, akadályt vagy sikert az olimpián hasz­nosítható tapasztalatként fo­gott fel. S az olimpián mégsem tudott tökéleteset futni. Pedig programját egy olyan csodála­tos négyfordulatos toeloop, tripla toeloop kombinációval kezdte, amelyre minden bíró a legmagasabb, plusz hármas ér­tékelést adta. Ilyen még valószínűleg nem volt - csak ez az egy elem 17,40 pontot ért a kanadai korcsolyázónak. Chan álma mégis szertefosz­lott - az apró hibákat ezúttal nem úszta meg. Korábban nemegyszer előfordult már, hogy néhány kisebb baki elle­nére is nyert, most nem. A sokszor arrogánsnak tar­tott Chan azonban igyekezett bátran viselni a veresé- get:„Természetesen csalódott vagyok. De néhány nap múlva már képes leszek a karrierem­re egy teljes egészként tekin­teni. Nagyon nagy súlyt he­lyeztem a saját vállamra az elmúlt négy évben azzal, hogy az ohmpiai aranyat céloztam meg. Amikor befejeztem a kűrömet, elsősorban meg­könnyebbülést éreztem. Nagy kő esett le a szívemről, hogy túl vagyok rajta.” Felemás cipőben A kazah Gyenyisz Ten egyike volt azon kevés kor­csolyázónak, aki hibátlan kűrt futott. Felemás cipőben! A rövidprogram után a kilence­dik helyen állt, végül bronz­érmet ünnepelhetett. Neki sem volt egyszerű az útja a dobogóra. „Rengeteg gondom volt ebben az évben. Például tönkrement a bal korcsolya­cipőm. Új korcsolyát kezdtem hordani, de a jobbat nem tudtam megszokni. Vissza­vettem hát a régit, felemás cipőben versenyzem” - árul­ta el a tavalyi vb ezüstérme­se, akinek nyáron egészségi problémái voltak. Kűrje után a konditerembe ment levezetni, s csak fél szem­mel figyelte a versenyt: ,Ami­kor már csak egy korcsolyázó volt hátra, bejött egy önkéntes, hogy fel kellene öltenem a kűrruhámat, mert érdekelt le­szek az eredményhirdetésnél. Csak akkor hittem el, hogy ér­mes vagyok.” Matematikalecke A spanyol Javier Fernandez kétszeres Európa-bajnokként és vb-bronzérmesként érkezett Szocsiba. Dobogóra állhatott volna, bár ő is sokszor hibázott. A bronzérem azonban a rontott leérkezések és leduplázott ug­rások ellenére meglehetett volna - Femadez csak 1,18 ponttal maradt le a harmadik helytől, úgy, hogy egyik elemé­re nem kapott pontot, a tripla salchowot ugyanis megismé­telte a programjában. Az első­nek négyfordulatosnak kellett volna lennie, de csak triplára sikerült... A szabályok értel­mében azonban ugrást ismé­telni csak akkor szabad, ha az egyik kombinációban van, s egy kűrben csak három kombi­náció lehet. Fernandez pedig már ugrott három kombináci­ót, így a második tripla sal- chowját még csak egy sikerte­len kombináció első tagjának sem tudták beszámítani. „Persze hogy bánt, hogy ilyen buta hiba miatt úszott el az érem - nyilatkozta a spanyol versenyző. - Nagyon szerettem volna a spanyol lobogót is látni az eredményhirdetésen. De négy év múlva újra megpró­bálom.” Egy korszak vége Mindketten a régi pontozási rendszerben kezdték, mindket­ten a „régi iskolát” képviselik, mindketten voltak nagyon mé­lyen is, de mindketten mindig felálltak a pofonok után. A francia Brian Joubert és a cseh Tomáš Verner is a szocsi olim­pián fejezte be pályafutását. Szurkolóik a könnyeiket tö- rölgették a lelátón és a tévé előtt, Joubert és Verner azon­ban mosolyogva búcsúzott. A helyezés már egyiküknek sem számított. Joubert eddigi olimpiái ka­tasztrofálisan sültek el, Szocsi­ban azonban végre nem a fejét fogva fejezhette be a programja­it. „Büszke vagyok magamra. Fontos volt számomra, hogy szép emlékeket őrizzek az olim­piáról. Most pedig egy új élet kezdődik” - mondta Joubert. Új élet kezdődik Tomáš Ver­ner számára is: ,A pályafutá­som olyan volt, mint egy hul­lámvasút. Félek a hullámvas­úiban, mégis rendszeresen fe­lülök rá.” Pljuscsenko, Joubert és Ver­ner távozásával véget ért egy korszak a férfiműkorcsolyá- zásban. A szurkolóknak még­sem kell gyászolniuk: Joubert továbbra is kacérkodik a páros­sal, Verner pedig nevetve kilá­tásba helyezte, hogy áttér a curlingre. (bt) A szibériai Cseljabinszk térségében pont egy éve lezuhant meteorit darabkáival díszített aranyérmeket osztottak a szombati győzte­seknek a szocsi téli olimpián. A művészi gravírozással, arany és ezüst felhasználásával készített érmékből összesen 50 darab ké­szült, ezekből tizet adtak át a szombati versenyeken első helyezést elért sportolóknak. (telesport.hu-felvétel) SZOCSI NAPLO Tricatyfájv BŐDT1TAN1LLA A Fekete-tenger partjára megérkezett a nyár. A busz­sofőrök lekapcsolták a fűtést, és bekapcsolták a légkondit. Amíg kint 16 fok alatt volt a hőmérséklet, a busz utasterét következetesen huszonöt fokra fűtötték. Amikor kint 17 fok fölött mértek, a busz­ban 16 fok lett. A szabály az szabály. A menetrend - na az nem sza­bály. Szerencsére. Eddig több hasznom származott ebből, mint károm: elértem a buszt, amit nem értem volna el; nem kellett fél órát várakoznom, hanem csak öt percet stb. Ele­inte hurcoltam magammal a menetrendeket, most már az ösztöneimre hagyatkozom. Egyszer úgyis jönni fog egy busz. Az oroszok időkezelése amúgy is furcsa. A buszokban a digitális kijelző vagy a pon­tos időt mutatja, vagy nem. Ha a dátum is rossz - február 15. helyett mondjukjanuár 29. -,az ember mindjárt gya­nút fog, az a kellemetlen, ha a dátum helyes, csak az óra a szocsi idő helyett mondjuk a pjongcsangi szerint jár. Amúgy lehet, hogy a helyiek­nek nem egyszerűen az órá­val, hanem általában a szá­mokkal van gondjuk. Ma el­mentem a postára a fő sajtó- központban. Kedvesen ango­lul köszönnek, el is mondják, mit hol intézhetsz. Csak ne­hogy visszakérdezz, vagy egy­általán szólj valamit! (A gyorsétterem is összeomlott, amikor hagyma nélkül kértem a szendvicset, tíz percbe tel­lett, mire kerítettek valakit, aki értette, mit akarok.) Mu­togass, mosolyogj, bólogass. Képeslapot szeretnék. Remek, örül a postai alkalmazott, ki vannak rakva a minták, kivá­lasztom, melyikből mennyit kérek, és majd ott annál az ab­laknál a hölgy ad. Ad, ha ad. Már az bonyolult, hogy az egyik fajtából ötöt ké­rek, a másikból csak egyet. Először mindkettőből ötöt akar adni, aztán meg vissza akarja venni az összesei. Bélyeget is kérnék. „One stamp - tricatyfájv! ” Mosoly­gok. Bólogatok. Értem én így is, egy bélyeg harmincöt. Meg is kapom a biatlonosokat ábrázoló, nagyon menő olim­piai bélyegeket. S vajon mennyi a névértékűk? Huszonöt rubel. MUNKATÁRSUNK SZOCSI ÚTJÁT A SLOMIK CÉG TÁMOGATTA, mpmooss

Next

/
Thumbnails
Contents