Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-17 / 39. szám, hétfő
Megfázás ellen együnk hagymaféléket! 12. oldal 2014. február 17., hétfő, 12. évfolyam, 6. szám A szamárköhögés erősen fertőző betegség, kórokozója a Bordetella pertussis baktérium. Cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. Lappangási ideje: 4-21 nap. A beteg a „hurutos” szakaszban és a köhögés első két hetében fertőz a legjobban. Igen súlyos lefolyású lehet, különösen csecsemőkorban. A kórházi kezelést igénylő esetek száma és a szövődmények gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken. Mivel a szamárköhögés bejelentendő fertőzés, Európában 2008-ban 18 807 igazolt esetet jelentettek. „Nálunk 2008 óta az esetek számának fokozatos emelkedését figyeltük meg - vázolta a szlovákiai helyzetet dr. Dušan Rovný, a Közegészségügyi Hivatal igazgatója, majd hozzátette: Míg 2006-ban és 2007-ben 21 esetet jegyeztek, 2008-ban már 105-öt, 2010- ben pedig 1 379-et. 2011 óta évente több mint 900-an betegedtek meg. n A rendszeres és kötelező oltásprogram keretében Szlovákiában a 2., 4. és a 10. hónapban oltják a gyerekeket. 2013-ban összesen 907-en kapták el a szamárköhögést, ami azt jelenti, hogy 100 000 emberre 16,76 beteg jutott. Kerületi szinten tavaly a legtöbb eset a Pozsonyi kerületben volt, legkevesebb a Besztercebányai kerületben. Ez az emelkedő irányvonal nemcsak Szlovákiára jellemző, hanem más olyan európai országokra is, ahol elég régóta kötelező már a szamárköhögés elleni védőoltás. Ez év januárjában 43 esetet jelentettek, egy évvel korábban 115 esetet. A szakember úgy véli, hogy a betegség előfordulására amellett, hogy egyre többen utasítják el a kötelező védőoltást, valószínűleg más tényezők is hatnak. Az okokat nem egészen ismerjük. Feltételezéseik szerint a szamárköhögés ismételt megjelenésének az is lehet az oka, hogy a serdülők és a felnőttek immunrendszere az oltás után gyenge, továbbá hogy egyre több orvos tartja kötelességének a betegség jelentését, és hogy javult a laboratóriumi diagnosztika színvonala. „Bármennyire is emelkedik a betegek száma, még mindig nem érte el a kötelező oltás bevezetése előtti állapotot, amikor Szlovákiában évente 10 000-17 000 esetet jegyeztek, és több száz kisgyermek halt bele a betegségbe” - mondta dr. Dušan Rovný tisztifőorvos. Még nem veszett ki a szamárköhögés Szamárköhögést (pertussis) kaptak középiskolás diákok Trencsén- ben, majd pedig Vágbesztercében - adta hírül az egyik tévécsatorna. Életveszélybe ugyan nem kerültek, de ha például megfertőzték volna 1-2 éves testvérüket, tragédiával végződhetett volna a betegség. Azt hittük, már végleg megszabadulunk ettől a betegségtől. Vajon miért veszélyes a szamárköhögés, és mit kell róla tudni? » Klinikai tünetei A szamárköhögés tipikus esetben három jellegzetes szakaszban zajlik le. Az első, a „hurutos szakasz" 1-2 hétig tart, megfázásszerű tünetek jellemzik, melyet esetenként hőemelkedés, és főként éjszaka jelentkező köhögés kísérhet. Ezt követi a második, az ún. paroxizmális szakasz, amelyre az 1-6. (akár 10) héten keresztül fennálló, hangos, húzó (szamárordítás- szerű) belégzéssel kísért, rohamokban jelentkező, kínzó köhögés jellemző. A köhögési rohamokat gyakran hányás követi. Fiatal, oltatlan vagy csak részben immunizált csecsemőkben a köhögési rohamok során légzésszünet (apnoe), ill. légzésleállás is bekövetkezhet. A harmadik, 2-6. héten át tartó gyógyulási, ún. rekonvaleszcens szakaszban a tünetek enyhülnek, majd fokozatosan megszűnnek. A gyógyulást követően azonban még hónapokig bármely légúti inger vagy fertőzés kiváltotta köhögés emlékeztethet a szamárköhögésre. Fiatal és idősebb felnőttek esetében a tünetek enyhébb formában jelentkeznek; gyakran az elhúzódó köhögés az egyetlen tünet. A beteg felnőttek fontos szerepet játszanak a fertőzés terjesztésében, különösen a még oltatlan vagy részlegesen oltott csecsemők körében. Lehetséges szövődmények Minél fiatalabb a beteg, annál nagyobb az esélye a szövődmények kialakulásának. Leggyakrabban baktérium okozta másodlagos fertőzések jelentkeznek; minden huszadik betegnél (6 hónapos kor alatt még gyakrabban) tüdőgyulladás alakul ki. Csecsemőkorban gyakrabban fordulnak elő ideg- rendszeri szövődmények; agyi érintettség és eszméletvesztéssel járó görcsös állapot is felléphet. Ritkább és enyhébb szövődmény csecsemőkorban a középfülgyulladás, az étvágytalanság, a fogyás és a kiszáradás. Felnőttek szamárköhögése esetén 5%-ban számíthatunk tüdő- gyulladás, 4%-ban bordatörés kialakulására, ritkábban, súlyvesztés, vizelettartási panaszok, sérv is előfordulhat. Hogyan állapítható meg és hogyan kezelhető? A diagnózis alapját többnyire a jellemző főbb panaszok és fizikális tünetek képezik A torok- és orrváladékban a kórokozó jelenléte mikrobiológiai módszerrel kimutatható. A betegség késői szakaszában vérből, ellenanyag vizsgálattal utólag igazolható a fertőzés. Szamárköhögés gyanúja esetén minél korábban antibiotikum (erithromycin, makrolid) adása szükséges. A terjedés megakadályozására a beteg közveden környezetében élők antibion- kumos kezelése és vakcinációs státuszuk revíziója is szükséges. Kerüljük el! Elsősorban úgy lehet megelőzni a betegséget, hogy megőrizzük a gyerekek vakcinációjának jelenlegi szintjét. A rendszeres és kötelező oltásprogram keretében Szlovákiában a 2., 4. és a 10. hónapban oltják a gyerekeket. Ez az oltás hat betegség ellen véd: a torokgyík, tetanusz, B típusú vírusos májgyulladás, hemofil invazív fertőzések és fertőző gyermekbénulás ellen. A jelenlegi ismereteink azt igazolják, hogy sem az oltás utáni védelem, sem maga a fertőzés nem véd meg egész életre, tehát felmerül az emlékeztető oltás szükségessége. Ezt az 5 és 12 éves gyerekeknél végzik „Ha valaki elutasítja az oltást, tudnia kell: rendkívüli ménékben rontja az epidemiológiai helyzetet, és azt segíti elő, hogy a népesség legsebezhetőbb csoportjai között - a legkisebb gyerek között - terjedjen a fertőzés. Ők azok, akiket koruk miatt még nem lehet beoltani. Tovább kell vizsgálni, hogy miért emelkedik a betegség száma. A magas szintű diagnosztika és műiden egyes eset jelentése elengedheteden” - jegyezte meg a Közegészségügyi Hivatal vezetője. (kovács) m TÉLEN KÁROSABB A VÍZHIÁNY Aki nem szereti a vizet, más folyadékkal is pótolhatja a folyadékhiányt.., 13. oldal TÖBBET ELÁRUL AZ AJAK, MINT GONDOLNÁ A herpesz és a szájrepedés a stressz és a gyenge immunrendszer következménye.. 15. oldal „Két hatalmas ellensége van mindenféle bacilusnak. Az egyik a napfény, a másik a jóízű nevetés. ” Eötvös Károly
