Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-17 / 39. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 17. Kultúra 7 Elkezdődött a Pósa Lajos halálának századik évfordulója alkalmából szervezett emlékév Volt egyszer egy meseköltő Melyik író kívánhatna magának annál nagyobb dicsőséget, mint hogy 40 éves írói pályájának ünnepén trónusra ültetik, s lelkes olvasóinak tízezrei vonulnak fel előtte? Ez történt Pósa Lajossal, a sokszor méltatlanul peremre szorított, alaptalanul és rosszhiszeműen nacionalizmussal vádolt költővel, akit halála előtt alig egy hónappal gyermekolvasói tiszteltek meg így. SZÁSZl ZOLTÁN Történt mindez 1914-ben, a világháború előtti utolsó békés hetekben. Pósa bácsi még a háború kitörése előtt örökre lehunyta szemét, és nagyon sokáig altatták szellemét is. Pósa Lajos 1850-ben, földművelő családban született, a tehetséges gyereket továbbtaníttatták. Rimaszombatban, Sárospatakon, majd Budapesten végezte iskoláit, tanító lett. Igaz, a katedrán alig néhány évet töltött, népnevelői munkájának hatása mégis felbecsülhetetlen. Ő volt az, aki először kezdett el tudatosan olvasókat, könyvet szerető embereket nevelni. Újságot írt Szegeden, Budapesten lapot alapított Benedek Elekkel. Azt se lehet elhallgatni, hogy költő volt, nem is Az emlékév szlovákiai nyitányaként könyvbemutatót tartottak Rimaszombatban (A szerző felvétele) akármilyen: ifjabb korában balladái hangulatú verseket írt, majd a gyerekeknek szentelte minden idejét és erejét. Pósa Lajos a magyar gyerekirodalom megteremtője, neki köszönhetően lett érték az olvasás, a műveltség a korabeli magyar gyerekek számára. (Akikből később a Nyugat nemzedékének írásait olvasó közönség nőtt ki.) Pósának 40 éves írói pályafutása alatt mintegy 50 kötetnyi verse jelent meg, és becslések szerint mintegy 400 megzenésített nótaszöveget írt. Gyermekverseit, mondókáit, nótaszövegeit úgy fújják sokan, hogy nem tudják, tulajdonképpen Pósa versét mondják. Idén, halálának századik évfordulója alkalmából egy civil szerveződésekből, magánszemélyekből önkéntes alapon verbuválódott bizottság legkevesebb harminc rendezvényt szervez Pósa bácsi emlékére. Pósa Lajos (Képarchívum) Azért írom a legkevesebb harmincat, mert az emlékév elindulása óta újabb és újabb kezdeményezésekkel csatlakoznak az éves programtervhez. Rimaszombatban pénteken könyv- bemutatóval indult a szlovákiai rendezvénysorozat. Apró történetek és Albumlapok Pósa Lajosnak címmel a Sikerx Kiadó két kötetét mutatta be Csipka Rozália és Kun Miklós Jenő. Nem mellesleg egy olyan projekttel is megismerkedett a közönség, amelyben Pósa kedves olvasói, a gyerekek vesznek részt: a bátkai alapiskola tanulói Pósa Az én újságom című lapja nyomán saját erőből elindították az egykor híres gyereklap helyi változatát. A Pósa Lajos örökségét Rimaszombatban évtizedek óta lelkesen ápoló Pósa Judit, az emlékbizottság egyik motoija az emlékév tervezett rendezvényeiről számolt be. Lesz szavalóverseny, versillusztrációs verseny, emléktúra, lesznek felolvasó- és nótaestek, könyvbemutatók, megemlékezés a költő sírjánál és számos egyéb esemény. Az emlékévnek köszönhetően remélhetőleg a helyére kerül az irodalmi kánonban Pósa Lajos, akinek a leghíresebb versét sokan népi imádságnak hiszik. Ki ne ismerné: „Én istenem, jó istenem, becsukódik már a szemem...” Pósa volt az, aki Dankó Pista cigányprímásnak szobrot állított. O maga nem álmodozott ilyenről. Mégis megadatott neld: Budapesten, a Városligetben, Hódmezővásárhelyen és Nemesradnó- ton is. Nem mellékesen ő fedezte fel Móra Ferencet. Akit érdemes idézni, mielőtt ideológiai alapon bárki támadásba lendülne Pósa ellen: „Olyan jól megy már a dolgotok, édes véreim, magyar írók, hogy ráértek vért ereszteni egymásból?” Jinan Tiao kínai rendező Fekete szén, vékony jég című alkotása kapta a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A kínai bűnügyi dráma duplázott, egyik főszereplője, Liao Fan kapta meg ugyanis a legjobb színésznek járó díjat. A főbb díjak közül ázsiai alkotások vitték el a legtöbbet, összesen négyet. A legjobb színésznőnekjáró Ezüst Medvét Haru Kuroki, A kis ház című japán alkotás főszereplője vehette át, az alkotói Ezüst Medvét pedig A vak masszázs című kínai fűm operatőre, Ceng Csian kapta meg. A szemle fődíjára Richard Linklater amerikai rendező Gyermekkor (Boyhood) című alkotását tartották a leginkább esélyesnek a kritikák alapján, de a 12 évig forgatott kísérleti filmet végül a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével tüntette ki a zsűri. Alfred Bauer-díjjal a Szeretni, inni és énekelni című francia alkotást, Alain Resnais, a francia újhullám 91 éves mestere munkáját tüntették ki. Ezt az elismerést olyan filmek kapják meg, amelyek a zsűri szerint új perspektívákat nyitnak a filmművészetben. A zsűri nagydíjával, egy Ezüst Medvével Wes Anderson amerikai rendező közép-európai atmoszférájú moziját, A Grand Budapest Hotelt tüntették ki a Berlinalén. Közönségdíjat kapott a fesztiválon Peter Kerekes, Ivan Ostro- chovský és Pavol Pekarčík Bársonyos terroristák című cseh-szlo- vák dokumentumfilmje, amely három romantikus hős történetét meséli el, akiket a nyolcvanas években a kommunista államhatalom terrorizmus vádjával ítélt el. (Fotók: SITA/AP, képarchívum) Elhunyt Radnóti Miklósné Elhunyt Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni - életének 102. évében, szombat hajnalban érte a halál. Az a tudat, hogy Radnóti özvegye él, a hosszú évtizedek alatt önmagán túli jelentést kapott, Gyarmati Fanni nemcsak férje emlékét tartotta életben, hanem felhívta a figyelmet a fasizmus áldozataira és arra is, hogy a fasizmus bármikor visszatérhet - mondta Ferencz Győző irodalomtörténész a halálhír kapcsán. A Radnóti Miklós élete és költészete című monográfia szerzője arról is beszélt, hogy a költő és Gyarmati Fanni kapcsolata az irodalom, az egyetemes emberi kultúra egyik nagy tragikus szerelmi története. „Rövid ideig tartó házasságuk életkísérlet volt, két szabad ember szövetsége, amely a másik lényének teljes szuverenitásán alapult” - mondta. Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött. Miután Radnóti Szegeden ledoktorált, 1935-ben összeházasodtak. Közös otthonukat Budapesten, a Pozsonyi út 1. szám alatti bérház egyik lakásában rendezték be, az özvegy mindvégig ott élt. Az ajtón, a névtáblán dr. Radnóti Miklós neve szerepelt. Gyarmati Fanni előbb gyorsírást tanított, a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett, hosszú évekig a színházművészeti főiskolán oktatott francia nyelvet. Emberi tartásáról, műveltségéről legendákat meséltek egykori Gyarmati Panni (1912-2014) Kilenc év házasság adatott meg nekik (Képarchívum) tanítványai. Összegyűjtötte, gondozta és közrebocsátotta a Radnóti-hagyatékot (2008- ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta a költő teljes kéziratos hagyatékát). Ugyanakkor soha nem vállalta fel a „hivatalos özvegy” szerepkörét: kerülte a nyilvánosságot, a költőhöz kapcsolódó hivatalos megemlékezéseket, nem nyilatkozott, nem írt Radnótiról, az interjúkat általában azzal utasította vissza, hogy minden lényeges ott van a versekben. Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól a Két karodban című vers, az Erőltetett menet halhatatlan sora („és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”), Radnóti nem sokkal a halála előtt hozzá írta a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt. Gyarmati Fanni 70 évvel élte túl a férjét - a munkaszolgálatos Radnóti Miklóst 1944 novemberében lőtték tömegsírba a Győrhöz közeli Abda község határában. (MTI, as) Vidnyánszky visszavág Budapest. A Nemzeti Színház nem vesz részt a bécsi Burg- theater márciusi, magyar előadásokat felvonultató fesztiválján a bécsi teátrum körül kialakult bizonytalan helyzet miatt. Vidnyánszky Attila igazgató erről levélben tájékoztatta Matthias Hartmannt, a Burgtheater vezetőjét. Az osztrák ellenzéki pártok Hartmann lemondását követelik a színház katasztrofális pénzügyi helyzete miatt, a társulat pedig bejelentette bizalmatlanságát a vezetővel szemben. Vidnyánszky azt írja, annak ellenére fogadták el a Burgtheater felkérését, hogy a bécsi intézmény vezetője korábban a sajtó útján tudatta: nemet mond a Nemzeti hasonló meghívására. ,A Burgtheater háza tájáról érkező hírek azonban elbizonytalanítottak bennünket. Hűtlen kezelésről, adatok meghamisításáról, kreatív könyvelésről, közpénzek magánszámlákra jutásáról szólnak a hírek Bécsből. Halljuk, hogy Ön a testvérét és a sógorát nevezte ki a színház ifjúsági programja vezetésére” - olvasható Vidnyánszky levelében. A direktor a folytatásban úgy fogalmaz: a Johanna a máglyán bemutatásával nem szeretné további kihívások elé állítani a bécsi színház költségvetését. (MTI)
