Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-03 / 27. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 3. Vélemény És háttér 5 Azt akarják ellenőrizni, hogy a gyerek megfelelő felügyelet alatt van-e. Hát megbolondultak? Jelentés, de minek? Amikor a gyermek betölti harmadik életévét, be kell jelenteni a szociális hivatalban, hogy a szülők hol és hogyan gondoskodnak a gyermekről egészen addig, amíg nem kezd iskolába járni. De minek? LOVÁSZ ATTILA A gyerek egészséges fejlődéséhez három dologra van szükség: biológiai igényeinek kielégítésére, biztonságérzetre és szeretette. E hármat így együtt a gyermek csak a családban kaphatja meg. Lemérni, mely szükségletét elégíti ki a szülő, nevelő, csak a biológiai igények esetében lehet, azt sem pontosan. Hogy van-e a gyermeknek biztonságos háttere és ebből fakadó biztonságérzete, az bírósági szakértők többhetes munkája nyomán is csak valószínűsíthető egy-egy peres ügyben. A szeretet megléte vagy hiánya pedig semmilyen intézményes módon nem állapítható meg. Nem véletlen, hogy nincs a világon társadalom, amely valamilyen módon ne védené az utódokat, hiszen túlélésének, jövőjének zálogai. Az intézmények odafigyelése az utódokkal való törődésre tehát ugyancsak természetes. Egészen addig, amíg ostobaságokat nem fogalmaznak meg egy törvényben. Miért is kell jelenteni, hol van a gyerkőc ovis korában? A jogszabály előterjesztői szerint azért, hogy egy gyerek se maradjon ki a „rendszerből”. Máris világít a piros lámpa, merthogy Szlovákiában inkább az az ijesztő, ha egy gyerek bekerül az állami gyermekvédelmi rendszerbe. Nem találgatok, felelős egyének nyilatkozták, hogy létezik állami gondozott gyerek, aki 19 éves koráig 17 intézetben lakott, csoda, hogy nem őrült meg. Milyen rendszerről beszélnek hivatalnok uraimék? Azt akarják ellenőrizni, hogy a gyerek a megadott korosztályban felügyelet alatt van-e? Hát megbolondultak? Ki az a szülő, aki életvitelszerűen magára hagy egy négyéves lurkót? Igen, tudjuk, lehet ilyen^ no de ezt aztán a bejelentési kötelezettség végképp nem szűri ki! Mint ahogyan nem szűri ki annak lehetőségét sem, hogy a gyerek sérelmére bűncselekményeket kövessenek el. Az új jogszabály két dolgot e- redményezhet. Az egyik: néhány bejelentési kötelezettségét nem teljesítő család nem kapja meg a maga 23 euróját. És? Ahol nagyon hiányozna, úgyis bejelentik. A másik pedig az, ami intézményesen gyűjtött információkkal elég gyakran előfordul: visszaélnek vele az első adódó alkalommal. Hogyan? Nos, nem szeretnék e helyen tanácsot adni, de olvastam gyerekelhelyeAmit most éppen bevezetnek, azt hívják munkaerő-pazarlásnak, vagy nem hatékony forrásfelhasználásnak. zési periratokat, higgyék el, nagy az isten állatkertje, a kreativitás is óriási, ha valaki egy másik embert akar kriminalizálni, méghozzá gyermek által. Ezt az emlegetett rendszer nem szűri ki, inkább erősíti. Tételezzük fel, hogy a szülők nem háborognak, mindenki bejelent valamit, akkor meg minek ez a hűhó. Nos, azon túl, hogy a mindenkori hatalommal szemben mégiscsak az a legjobb, ha a lehető legkevesebbet tudja rólunk, bátorkodnánk feltenni a kérdést: mi lesz a bejelentéssel. Hivatalnokok sisere- hada tárolja, csoportosítja, személyi adatok használatát engedélyező nyilatkozatokat csatol hozzájuk (mert bizony pl. egy oknyomozó újságíró vagy speciális ügyész esetében nem is veszélytelen valakire rábízni az infót, hol van óvodáskorú gyermeke), ellenőrzi, ki tartotta be és ki nem, szankcionál, iktat és postáz, tértivevényben, persze, költi az adófizetők pénzét egy olyan országban, ahol vége nincs a rinyálásnak, hogy semmire nincs pénz, amikor az állam alapfunkcióit kérjük számon - pl. a hatékony gyermek- védelmet a valóban rászorulók esetében, jól fizetett és nem agyonhajszolt védőnőkkel, pszichológusokkal, specializált bűnüldözőkkel stb. Nos, ezekre tessék odafigyelni, ne a teljesen normális szülők teljesen normális hároméves gyermekeire. Amit ugyanis most bevezetnek, azt munkaerő-pazarlásnak, vagy nem hatékony forrásfelhasználásnak hívják. És még vegzálnak is vele. AZONNAL DERÍTSEK KI, MIT CSINÁL A KOVÁCS PISTI FÉL ÖTIG A NAGYANYJÁNÁL!!! ministerstvo (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A szatmári tanfelügyelőség magyarellenes megnyilvánulását bírálja egy román civil szervezet Magyar zászló, román zászló - nem mindegy MT1-F1GYELŐ A Szatmár megyei román tanfelügyelőség „vélemény- szabadságot veszélyeztető” és „etnikumközi feszültségeket gerjesztő” megnyilvánulását bírálta a bukaresti Active Watch szólásszabadságért küzdő civil szervezet. A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban pénteken történt incidensről a Szatmár megyei napilap számolt be. A román fejedelemségek, Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulóján tartott koszorúzást magyar diákok zavarták meg. A megkoszorúzott szobor szomszédságában álló gimnázium ablakában hangoskodtak a román himnusz alatt, és színes papírlapokból rögtönzött piros-fehér-zöld zászlót tűztek ki. Pataki Enikő, az iskola igazgatója elmondta, azonosították a megnyilvánulás kezdeményezőjét, aki megbánta a tettét. Claudiu Mondici megyei főtan- felügyelő-helyettes a történteket „rendkívül veszélyesnek” nevezte. Az Active Watch emlékeztetett, hogy tavaly március 15-én- amikor egy kovásznai iskolában egy román lány tűzött román nemzeti színű szalagot a hajába - gyökeresen más volt a reakció. Akkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács azért rótt ki 400 lejes (90 eu- rós) bírságot az osztályfőnökre, mert „hatalmával visszaélve” levetette vele a hajpántot. Az Active Watch úgy véli, nem román zászlót kitűzni a szabad véleménynyilvánítás kategóriájába tartozik, még akkor is, ha ezt egyesek sértőnek érzik. ,A szabad véleménynyilvánítást veszélyezteti, ha ehhez a bűnösség fogalmát társítják” - szögezte le a civil szervezet, amely szerint a tanfelügyelőség reakciója eltúlzott és etnikai feszültséget gerjesztett. Pataki Enikő gimnáziumigazgató elmondta, az iskola fegyelmi bizottsága a szülők jelenlétében meghallgatta a tanulókat, és diákcsínynek minősítette az ügyet, a kezdeményező megrovást kapott. „Elmondtuk a diákoknak, hogy otromba dolog mások ünneplésének megzavarása” - nyilatkozta az igazgatónő. KOMMENTÁR Tarthatatlan kurzus SIDÓ H. ZOLTÁN A nem tankönyvízű gazdaságpolitikai hókuszpókusznak itt a böjtje: bukórepülésbe kezdett a forint; kétéves mélyponton van az euróhoz képest, és a folytatás sem ígérkezik fényesnek. Persze, máris felszisszenhetnek azok, akik hiányolják a forint elerőtlenedésének nemzetközi szövegkörnyezetbe helyezését. Igen, valóban elsődlegesen a nemzetközi helyzet gyűrűzött be, a török líra, az argentin peso, a dél-afrikai rand, az orosz rubel megrogy- gyanása, ennek hatására bekövetkezett a feltörekvő piacok (beleértve Magyarországot) fizetőeszközeitől történő elfordulás, továbbá közrejátszott az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed pénzcsapjának részleges elzárása is. Ilyen pénzügyi szélviharban az érintett országok sorra alapkamatot emelnek, vagy legalábbis óvatosan próbálnak viselkedni. Ám ez túl sablonosnak tűnik a külön utat választó, a valósággal permanens harcban álló Magyarország számára. Ehelyett a csak általa látott biztató jövőt fürkésző Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, mint az őrült Néró a lángoló Rómát, olyan elnéző mosollyal szemléli a forint árfolyamának immár sokadik mélyrepülését. Múlt heti megnyilvánulásai inkább hasonlítanak egy hátrafelé nyilazó rettenthetetlen harcos, mint egyjózanjegybankár viselkedésére. Szerdán egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar gazdaságfundamentumai megfelelőek, az infláció történelmi mélyponton, ezért további alapkamat-csökkentésre van kilátás. Tény, Martolcsy vezetésével a nemzeti bank alig másfél év alatt 7%-ról 2,85%-ra csökkentette az alapkamatot (miközben a magas kamat volt a magyar állampapírok egyetlen vonzereje a befektetők számára), s a forint érdemben nem ingott meg. Ám ez csak a viszonylag kedvező nemzetközi helyzetnek, az amerikaiak átmeneti pénzbőséget okozó politikájának volt köszönhető. A kegyelmi állapot, úgy látszik, véget ért, amit a magát gyorsnaszádra álmodó magyar gazdaságpolitika egyelőre nem akar észrevenni. Rogán Antal fideszes csúcsvezér nemes egyszerűséggel a forint zuhanórepülését szokásos januári fejleményként állította be, ám szerény véleményünk szerint januárban a hideg és a fagy a szokványos, nem az árfolyamgyengülés. Ha a mostani, 310és315 forint/euró közötti kurzuson tartósan beragad a forint, az a devizahitelesek milliós seregét vérezteti ki, s az akár az áprilisi parlamenti választások eredményét is befolyásolhatja. Hiszen a polgárok a magas benzinár, a meglóduló infláció és a nagyobb törlesztőrészlet képében heteken belül megérzik a gyenge pénz negatív hatását. Akkorjöhetneka ci- rádás szófolyamok a nemzetközi spekulánsokról, esetleg indíthatnak Békemenetet a brókerek, a bankárok ellen. Pótcselekvésben, verbális vágtákban a magyar kormány valóban jobban teljesít, de a valóságot ez sem változtatja meg. Vajon miért Magyarország szenved mindig egy-egy pénzügyi szélviharban? Valószínűleg a gazdasághoz értők nem az egyszeri statisztikajavító trükköknek hisznek, nem a kierőltetett rezsicsökkentéssel lenyomott inflációt, a növekedést megfojtó, brutális ágazati adókkal leszorított államháztartási hiányt, az éhbérrel járó erőltetett közmunkaprogramokkal felturbózott foglalkoztatási adatokat tekintik mérvadónak. Ehelyett azt látják, hogy a magyar gazdaság most is legfeljebb ha a 2006-os szinten teljesít, a reálbérek máig nem érték el a 2008-as vásárlóerőt, leálltak a beruházások, az államadósság az elvett 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári megtakarítás ellenére sem csökken, csak a magas jegybanki kamat miatt vették a magyar állampapírokat. De napjainkban már az utóbbi sem igaz. Lehet spekulálni a jegybanki kamattal, művileg lefaragni az inflációt, „kokit, sallert” osztogatni Brüsszelben, ám egyszer a valóság a lórúgás erejével téríti észhez a tarthatatlan kurzust választó döntéshozókat. FIGYELŐ Putyin, a MÓL és az Adria olaja Verseny az Adria fekete a- ranyáért. Horvátok, magyarok és Putyin árnyéka címmel írt a Corriere delia Sera olasz lap a horvát tengeren kirobbant gazdasági háborúról. 12 ezer négyzetkilométeres olajmező feltérképezése folyik, amerikai és angol cégek állnak sorba a koncessziókért. A kemény dió az INA, a horvát állam résztulajdonában levő olajcég, melynek egy részét a magyar Mólnak adták el, „és Zágráb azt kéri Budapesttől, hogy tartóztassa le az elnökét”. A horvát fellépés „irritálja a magyar kormányt, most, hogy előtűnt az adriai kincs, és ez diplomáciai válsághoz vezetett. A magyar sértődöttség gyanús a horvá- toknak: mondják, a Mól mögött a Gazprom áll, a mögött meg Putyin. Hogy Putyin az Adriára vesse tekintetét, nem tetszik senkinek”. (MTI)
