Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-13 / 36. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com A délszláv háború után egy életképtelen Bosznia-Hercegovina jött létre, óriási bürokrata államapparátussal Nyomorlázadás a korrupt államgépezet ellen Váratlanul torkolltak erőszakba a boszniai tüntetések, a délszláv háború 1995-ös lezárása óta nem volt példa erre a kis balkáni országban. A korrupt és eredményeket felmutatni képtelen politikai elittel szemben évek óta táplált düh tört a felszínre, amit a lakosság az újabb véres konfliktustól tartva eddig elnyomott magában. MTl-HÁTTÉR A demonstrációk egy hete kezdődtek Tuzlában, Bosznia- Hercegovina egykori ipari fellegvárában, ahol az üzemek bezárása ellen tiltakoztak, mert a városvezetés szemet hunyt a privatizált vállalatok csődbe jutása felett. A tuzlai tüntetők haragja gyorsan átterjedt más, elsősorban bosnyákok lakta településekre, majd pénteken a feldühödött tömeg több kormányzati hivatalt is megtámadott, és felgyújtotta a szarajevói államelnökségi épület egy részét is. A kedden is kivonult demonstrálok „politikai forradalmat” akarnak, az ország nyomoráért felelős politikusok távozását, valamint előrehozott választásokat. A brit BBC elemzése szerint Bosznia-Hercegovina alapvető problémája, hogy az 1992-ben kitört délszláv háborút lezáró Egy hete tartanak a tüntetések (TASR/AP-felvétel) Kiégett a levéltár Elégett a bosznia-hercegovinai országos levéltárban őrzött dokumentumok egy része, köztük számos egyedi és értékes kordokumentum, amikor a szarajevói tüntetők felgyújtották az államelnökség épületét. Nagy károk keletkeztek az oltás követkaztében is. Sábán Zahirovic, a levéltár igazgatója elmondta, pótolhatatlan dokumentumok semmisültek meg, köztük a legrégebbi írásos emlékek. Ezeket az oszmán hódoltság és a második világháború vége között gyűjtötték össze. „Olyan dokumentumok vesztek el, amelyek a térség számos háborúját túlélték. A pusztítás felér egy kulturális genocídiummal” - mondta az igazgató. 1995-ös daytoni békeszerződés nyomán működésképtelen államjött létre. Az egyezmény két entitásra bontotta az országot: a boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra, amelyeket gyenge központi kormány köt össze. A Bosznia- hercegovinai Föderáció további 10 egységre (kanton) tagolódik, saját kormánnyal. A megállapodás szerint az ország egészét irányító, három részből álló államelnökség hivatalai kizárólag a szerbek, horvátok és bosnyákok részére vannak fenntartva, ami elégedetlenséggel tölti el a többi etnikumot. Az alkalmazottak fele hivatalnok Az országban nagy a szegénység, 44 százalékos a munkanélküliség. Egy mondás szerint a 3,8 milliós országnak egy polgármesteren kívül nem volna másra szüksége, de az etnikai megosztottság és nézeteltérések miatt Szarajevó nem tud mit kezdeni Európa egyik legbürokratikusabb államgépezetével. Beszédes adat, hogy a munkavállalók közel fele, 180 ezer ember dolgozik a közigazgatásban, és a költségvetés 65 százaléka az ő fizetésükre megy el. Ennélfogva érthető, hogy a normális megélhetésre vágyó boszniai fiatalok többsége köztisztviselői pályára készül, jogi vagy politológia szakot választ. Egy vegyész- vagy mérnöki diplomával legfeljebb a kivándorlás jöhet szóba - mutatott rá a Frankfurter Rundschau című német lap tudósítója. További probléma, hogy a kantonok vezető tisztségviselői szinte teljhatalommal bírnak: ők döntenek az állások betöltéséről és a pénzek szétosztásáról. Aki a hivatalokban munkát akar kapni, annak több ezer eurónak megfelelő összeget kell leendő feletteseinek fizetnie, ezt a pénzt aztán a polgároktól hajtja be. A végeredmény: sokszor még az olyan alapvető szolgáltatások sem biztosítottak, mint egy személyigazolvány kiállítása. Cunamiként lesújtó népharag Az etnikai ellentétek uralta kusza államapparátus az európai integrációt is akadályozza azáltal, hogy lehetetlenné teszi a reformokat. Bár Bosznia a problémák súlya alatt roskadozik, sokan a hirtelen kirobbant tüntetések felbujtóit keresik, így merült fel Szarajevó talán legbefolyásosabb embere, az EU-párti Fahrudin Radoncic neve - mutatott rá a Frankfurter Rundschau. Az Unió egy Jobb Jövőért (SBB) bosnyák nacionalista párt alapítója, a föderáció biztonsági minisztere hónapokkal ezelőtt egy „korrupciót elsöprő cunamit” követelt a politikaivezetőktől, hozzátéve: ha a kormány nem tesz semmit, jön a polgárok cunamija. Most azt hangsúlyozza: jóslata valósággá vált. Az ország legna-. gyobb médiavállalatának és legnagyobb napilapjának tulajdonosa EU-tagságot, több demokráciát és nagyobb jólétet szeretne, egy olyan Boszniát, amelyben nincsenek népcsoportokra vonatkozó kvóták. Bakir Izetbegovic, az ország első számú muzulmán pártjának, a Demokratikus Akciópártnak (SDA) a vezetője, a kollektív államelnökség bosnyák tagja azzal vádolja Radoncicot, hogy biztonsági miniszterként nem védte meg az állami intézményeket, aki azzal védekezik, hogy a rendőri erők koordinálása nem az ő hatásköre. Radoncic ráadásul támogatásáról biztosította a tüntetőket és bírálta az országot 20 éve irányító „inkompetens hatalmat”. A tüntetéseknek eredményük is van: a tíz regionális kormányfőből négy lemondott és távozott a rendőrfőnök is. Dusica Ikic-Cook tuzlai üzleti ügyintéző szerint a történtek után „már nincs visszaút”. „Azt gondolom, eredményesek leszünk e hatalmas és minden pénzünket felemésztő közigazgatásnak az elpusztításában” - mondta. KÁRPÁT-MEDENCEI FIGYELŐ Mátyás király válaszol „Királyi audienciával” népszerűsítette a többnyelvűséget az Igen, Tessék! mozgalom Kolozsvár főterén. Az összegyűltek Mátyás lovas szobra előtt mikrofonba beszélve anyanyelvükön tehettek fel kérdéseket a királynak _ és a lovának, és a szobor mellé felállított hangfalakon azon a nyelven hallhatták a választ, amelyiken a kérdést megfogalmazták. A király és a ló magyarul, románul, angolul, németül, olaszul és franciául „válaszolt” a kérdésekre, többnyire diplomatikusan, néha tréfásan. A mintegy százfős hallgatóság megtudhatta, hogy Mátyás király színesnek látja 2014-ben szülővárosát, arra a kérdésre pedig, hogy milyen egyetemre iratkozna be, kijelentette: a világegyetem iránt érdeklődik. Bethlendi András, az Igen, Tessék! mozgalomnak jogi támaszt nyújtó egyesület ügyvezetője elmondta, a Kolozsváron született Mátyás király születésnapjának közeledtével próbálták e performance- szal felhívni a figyelmet a többnyelvűség fontosságára. Az Igen, Tessék! mozgalom 2011-ben indult Kolozsváron, és azt tűzte ki célul, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatát bátorítsa elsősorban a kereskedelemben. A mozgalomhoz csatlakozók Igen, tessék! matricával, kitűzővel jelzik ügyfeleiknek, hogy beszélnek magyarul. Általános ugyanis, hogy a kisebbségben élő magyarok az üzletekben, hivatalokban románul szólalnak meg, ha nem tudják, hogy a megszólított személy beszél- e magyarul. (MTI) LÖVÉSZÁROK Döntésre várva A címben természetesen az állampolgársági ügyre gondoltam. De hogy melyik döntésre várunk, az már nagy kérdés. Ahogy a dolgok állnak, sajnos több esemény is befolyással lehet arra, hogy mikor is születik végleges döntés a jogfosztó állampolgársági törvény kérdésében. Normális körülmények közt, egy demokratikus jogállamban az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy egy törvény összhangban van-e az alkotmánnyal vagy sem. Ám ez az eset is bizonyítja, hogy Szlovákiában ez nem teljesen van így. Az Alkotmánybíróságnak két és fél év sem volt elég arra, hogy az ügyben döntést hozzon. De ne is csodálkozzunk, hiszen már a beadvány elfogadása sem ment teljesen simán, és a törvény hatályosságának felfüggesztésére - amelynek ilyen esetben kötelező menetnek kellett volna lennie - nem is került sor. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy noha az Alkotmánybíróság a nyilvános tárgyaláson az ügyet már csak a döntés kihirdetése érdekében napolta el, a megadott időpontban végül mégsem lesz belőle semmi. Az egész ügyben az a felháborító, hogy az alkotmánybírósági döntéshozatalt más események befolyásolják. Az egyik a köztársaságielnök-vá- lasztás. Egy számunkra pozitív döntés február 26-i kihirdetése Robert Ficót az elnöki kampány közepén nagyon kellemetlenül érintené. Félő, hogy ez lehetett az oka, hogy a döntés kihirdetésére még az említett időpontban sem kerül sor. És ez felháborító. Ilyen esetben, amikor állampolgárokat véleményem szerint alkotmányellenesen fosztanak meg állampolgárságuktól, ne a politikai csatározások döntsék el az ügy kimenetelét. Főleg ne az Alkotmánybíróságon. Ennek a bírói testületnek elsősorban az alkotmányosságot, az alapvető emberi és alkotmányos jogokat kell szem előtt tartania és ilyen ügyekben mihamarabb döntést hoznia, függetlenül attól, hogy aktuálisan éppen mi zajlik a politikai színtéren. A másik ilyen döntés, amely hatással van az ügyre, az a belügyminiszter által bejelentett törvénymódosítási javaslat, amellyel enyhítenék az állampolgársági törvény abszurd rendelkezéseit. Természetesen csak enyhítenék, de meg nem oldanák. Erre csak egy módon kerülhet sor, ha a 2010-ben elfogadott teljes módosítást eltörölnék, visszaállítanák az eredeti állapotot, és egyben azon személyeknek, akiktől elvették az állampolgárságukat, feltételek nélkül lehetővé tennék annak visszaszerzését. De ismerve a Smer eddigi javaslatait, erre nem kerül sor. Ha az állampolgársági törvény módosul, az Alkotmánybíróságnak természetesen már nem lesz miről döntenie, és talán éppen erre megy ki a játék. Ez pedig ugyanolyan botrányos, mint az elnöki kampány miatti kivárás. Ha az ítélethirdetés elhalasztásának oka mégiscsak az, hogy a taláros testület nem tud az ügyben meghatározott időn belül döntést hozni, az akár jót is jelenthet. Nekünk addig is tennünk kell a dolgunkat. Es tesszük is. Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője VASÄRNAF-fúžéfelT Melléklet a Vasárnap legújabb számában! Keresse az újságárusoknál!
