Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-12 / 35. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 12. Horgász 15 Szoros versenyben előzte meg a sügért és a gardát. A magyar bucó fokozottan veszélyeztetett hal, ezért ha horgunkra akad, azonnal engedjük szabadon. A magyar bucó lett az év hala A magyar bucót (lat.: Zingel zingel, szlov.: kolok veľký) választották az év halának 2014-re a Magyar Halta- ni Társaság honlapján folyt közönségszavazáson. A magyar bucó a szavazatok 43 százalékával megelőzte a másodikként befutó sügért (40 százalék) és a harmadik gardát (17 százalék). ISMERTETŐ Tipikus fenéklakó hal (Fotó: képarchívum) Az idei év halára három hónapon át december 31-ig lehetett szavazni a Magyar Haltani Társaság honlapján, ahol az olvasók hat és fél ezer szavazatot adtak le. A társaság közleménye szerint a magyar bucó igazi különlegesség, hiszen kizárólag a Dunában és a Dnyeszterben valamint ezek mellékfolyóiban él. Vizeink őshonos, bennszülött hala, ezért fokozottan védett. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is szerepel. Véleüenül megfogott pélzésre össze is téveszthető vele. A megkülönböztetést segíti, hogy a német bucó teste és faroknyele valamivel vékonyabb, mintázata markánsabb. Oldalát igen határozott szélű ferde sávok mintázzák, faroknyele még jobban elvékonyodik, és első hátúszójában csak 8-9 tüske található, valamint tőle nagyobbra is nő. A magyar bucó első hátúszója hosszabb és benne több, 16 feletti tüske van. Alakját tekintve hasonlít még a küllőkre és a rok felé folyamatosan vékonyodik. Felülről lapított, hosszúkás a feje, amely háromszög alakot formáz. Szeme nagy, egymástól függetlenül tudja mozgatni, szája testéhez viszonyítva nem nagy és alsó állású. Pikkelyei aprók, érdesek és erősen tapadnak, 83- 95 darab van az oldalvonalán egy sorban. Két hátúszója távol helyezkedik el egymástól, az elsőben 13-15 tüskés, a másodikban 16-20 lágy elágazó sugár van. Nincs úszóhólyagja. Háta és oldalai sárgásbarnák, benne A Kis-Dunán akadt horogra 6-7 elmosódott sötét sávval vagy folttal tarkított rész színesíti. A hasának színe fehéres. A folyóvizekben az erősebb és gyengébb A garda is dobogos lett dányait haladéktalanul vissza kell engedni, ennek ellenére a horgászok körében is népszerű. Legismertebb népi elnevezései: furkó, bunkó, baráthal, orsóhal, orsósügér, magyar kóc, kóchal, cingli. A magyar bucó fajrokona, a német bucó (Zingel stréber, kólók malý) is megtalálható vizeinkben, amelyre nagyon hasonlít, olyannyira, hogy ránémámákra, de a bucófajokat első pillantásra megkülönbözteti kettős hátúszójuk. Méretét tekintve 20-30 cm és nagyon ritkán 50 centiméter hosszúságot is elérő fenéklakó hal. Orsószerűen megnyúlt a teste, melynek keresztmetszete csaknem henger alakú, és a faA csapósügér a második lett áramlásban fordul elő, mivel az áramlásmentes területekről elhúzódik. Magas oxigénigényű reoíil halfaj, példányai a folyók medrében, a parttól viszonylag távol keresik táplálékukat. A vízszennyezésekre kevésbé érzékeny, mégis jelentősen lecsökkent az állománya. A folyókon épülő vízlépcsők lassú áramlási viszonyokat hoznak létre, és ez veszélyezteti az állományát. A duzzasztók felső szakaszán nem találja meg életfeltételeit, és szaporodásához szükséges iszapmentes aljzatot is elveszíti. Életmódjához igényli a nagy vízteret, ezért a kisebb folyóvizekben nem tud megélni. Tavakba kerülés esetén elvándorol vagy elpusztul. Mozgása szakaszos, hirtelen kifutásokból és pihenő szakaszokból áll. Táplálékát a görgetett hordalékból szedegeti össze, és (Fotó: képarchívum) étrendjét az apróbb fenéklakó szervezetek, puhatestűek, férgek, lárvák, halikra és halivadék jelenti. Nem véletlen, hogy a sügér - teljes nevén csapósügér - a magyar bucó után a második helyen végzett, hiszen az Európában szinte mindenütt megtalálható színpompás kis ragadozó 'gyakori a hazai vizekben is. Nem nő ugyan nagyra, de húsa a süllőéhez hasonlóan kiváló, emellett horoggal is jól fogható. Éppen ezért sokan ismerik és kedvelik. A Hermán Ottó által sugár kardosnak nevezett, szép formájú garda annak idején a Balaton partvidékén igazi „néptáplálék” volt, napjainkra megritkult, ezért igényel több figyelmet. A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász és a menyhal érdemelte ki az év hala címet. A SÉF AJANLASAVAL Hozzávalók 4 személyre ■ 800 g harcsafiié 4 nagyobb sárga kaliforniai paprika » 500 g liszt « 3 tojás ■ 200 g zsírszalonna « 250 g túró ■ 3 ek csilis Sungarden olaj só, bors, kapor Elkészítése A paprikát 220 fokon megsütjük, majd 20 percre lefóliázzuk, hogy le lehessen szedni héját. Sült harcsahát paprikamártással, túrós csuszával A rovat támogatója ii0°c£b Btíšlak Dunatőkés - Dunajský Klátov MP140011 Pépesítjük, sóval, borssal és Sungarden olajjal ízesítjük. A lisztből és a tojásból csuszát készítünk, majd hozzáadjuk a túrót, az apróra vágott kaprot, a kisütött szalonnapörcöket, majd tetszés szerint sózzuk. Bindics Imre a dunaszerdahelyi Villa Rosa főszakócsa A halszeleteket sózzuk, majd olajon kérgesítjük, és 200 fokon 10 percig sütjük. A svájci horgászok meghúzták a vészharangot Az év hala ISMERTETŐ A Svájci Országos Horgász- szövetség is megválasztotta az év halát. Nem meglepő, hogy a helvéteknél a magyar bucó rokona, a Doubs folyó királyának is nevezett Rhöne-vidéki bucó (Zingel asper) nyerte el a címet. A hal különlegessége, hogy kizárólag a svájci Alpokban, majdnem ezer méter magasságban eredő és Franciaországban a Saőne-ba torkolló kis folyóban, a Doubs-ban él. Mégpedig nagyon kis számban; 2012-ben egy számlálás szerint 52 egyedét mutatták ki. A svájci szövetség szerint ez a hal „az ökoszisztéma elengedhetetlen tényezője, s számának fokozatos csökkenése a biodiverzitás állapotának drámai példája”. Pusztulását leginkább a kis vízierőművek Svájcban és a víz szennyezettségének fokozódása idézi elő. Ha ez így folytatódik, és a hatóságok nem tesznek semmit a víz minőségénekjavítására, ez a hal 5-8 év múlva teljesen eltűnik, s félő, hogy mások is követni fogják, figyelmeztetnek a halbiológusok. A svájci horgászok meghúzták a vészharangot. Számos tanulmány, rendezvény foglalkozik e halfajtával, és a svájci szövetség az EU-hoz és a Berni Konvencióhoz fordult a hal megmentésének érdekében. „Ez az eredménye annak, ha a vízierőműveket nem az ökológiai hatások figyelembe vételével építik, és mesterségesen akadályozzák a halak szabad mozgását, s ha túlzott mértékben használják a műtrágyát.” - nyilatkozta Roland Seiler, a svájci horgászszövetség elnöke, (forrás: MH)
