Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-11 / 34. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 11. Vélemény És háttér 7 Mekkora az a kritikus tömeg, amelyre forradalmi eseményekhez szükség van? Mikor lesz elegünk? Boszniában elszakadt a cérna, sokan nem is tud­juk, miért. De elszakadt. Elegük lett. Nincs az a po­litikai elemző, bölcsész, társadalomtudós, statisz­tikus, aki előre meg tudja mondani, mekkora az a kritikus tömeg, amelyre forradalmi eseményekhez szükség van. LOVÁSZ ATTILA Utólag kibogozható, s a meg­fejtés csak arra jó, hogy az evolú­ciós folyamatok helyett idejében megállíthassuk a revolúciós fo­lyamatokat előidéző történése­ket. Magyarán: igenis meg lehet fogalmazni, melyek azok a jelen­ségek, amelyek a társadalom je­lentős részét annyira frusztrál­ják, hogy a kritikus mennyiségű elégedetlenkedő közös fellépése - a mindig erőszakkal járó revo- lúció - csak idő kérdése legyen. Van Szocsi, van Kijev, van Bosznia. Aztán leülünk a tévé elé. Esemény van: pl. szociális lakásokat építenének romáknak (hogy ez kinek jó, taglaltuk már e hasábokon). Vagy van egy ro­ma család, amelynek szomszé­dai szenvednek a kosztól, a kó­borkutyáktól, de a községi (meg az állami) rendőrség tehetetlen. A malackai Dobrovodský csa­ládról az egész ország tud, Čar- nogurský az ügyvédjük, most (a kampányban) jelezte, hogy bűn­vádi eljárás indult. Szőgyénben - bizonyára emlékeznek - a fél falu életét megkeserítő család­dal volt gond, a falu végül meg­vásárolta az ingatlanukat, azóta az országos médiában csönd van ekörül. A másik oldalon, dolgunkat teljesítvén, a sajtóban elmond­tuk, mi történt Szepsiben a telepi razzia során, méltatlankodtunk amiatt, hogy serdületlen roma­gyerekeket aláztak meg Kassán a rendőrök, folyamatosan tudó­sítunk arról, mi zajlik a kraszna- horkaváraljai telepen. Ha most valaki aztvárja, hogy beállók a sorba, és elkezdek mocskoscigányozni, téved. Mindegyik üggyel foglalkoz­tam, nem keveset, s mindegyik ügyben egy dolgot láttam: mennyire fogatlan és gyönge az az államhatalom, amely az adó­fizető, rendes emberek, köztük rendes cigányok, életét nap mint nap képes megkeseríteni. Ha mással nem, egy új nyomtat­vánnyal, de vannak rosszabb dolgok is (már megint Maiina Hedvig jut eszembe?). Malac­kán vagy Szőgyénben általáno­san érvényes jogszabályokat sértettek emberek (garázdaság, közveszélyeztetés, járványügyi kihágás) és a „yard” azt mondta, tehetetlen. Persze, a Gorillánál, meg a lenyúlt közbeszerzések­nél is az, a kilencvenes évek Clondike-jáért senkit soha nem vontak felelősségre... Soroljam? Igenis, mindegyik esetben volt jogszabály és volt szerv, amely betartathatta volna. Kraszna- horkán is ki fog derülni, hogy az illegális telep felelős emberek tudtával és (nem is csöndes) be­leegyezésével alakult ki. Malac­kán az életveszélyes fenyege­tésnek nem volt büntetőjogi kö­vetkezménye, pedig lehetett volna, ugyanúgy, ahogyan lehe­tett volna Nyitrán a fejeket rug­dosó kopaszoknál is, mégpedig gyorsan, mert a videóról csak a személyijük hiányzott. Az államnak a törvényt kell betartatnia. Ha roma, ha nem roma az illető. A törvényt! Ha a jogszabály vacak, kiabáljanak a felelősök, a sajtó, egyszer csak észreveszi a parlament. De a hangulatkeltés, a mocskoscigá- nyozás, amivel sokkal komo­lyabb bajokról terelik el a fi­gyelmet, pontosan annak az eseménysornak az eleje, aminek a végén a kritikus mennyiségű forradalmár meglesz. Vagy a fülkéknél (a Kotleba-félék csak erre várnak) vagy az utcákon (egyelőre Boszniában). És az elegendő mennyiségű forra­dalmár olyan dolgok ellen har­colhat majd, amelyek a baj legki­sebb részét jelentik. Csak látvá­nyosak. Pedig most már igazán lehetne elegünk abból is, hogy a roma támogatások többszörösét lopják el a szemünk előtt fényes nappal, s abból, hogy a jól menő cég nem emel bért bruttó 380 euróról400-ra a profit jegyében, de a vezérigazgatój a 12 ezret ke­res. Mi meg egy utca elkesere­dett harcáról híradózunk csak azért, mert a bűnüldözők ott és akkor nem olvassák el a Btk-t. No, ebből mikor lesz elegünk? A pályán nem csak a sílövőnek van fegyvere, az úton egyenletes távolságban rendőrök posztóinak Rakéták és kommandósok a szocsi hegyekben MTl-HÁTTÉR Különleges erők és légvé­delmi rakéták olvadnak disz­kréten a háttérbe a fenyőfák, a hófödte pályák és az olimpiai karikák közé a téli olimpiai já­tékoknak otthont adó Szocsi fö­lé magasodó hegyekben. Terepruhás férfiak a fák kö­zött álló fehér sátraknál, nem messze a sípályáktól. Ezer mé­ter magasan, a sífutás és a sílö­vés helyszínénél a kötélpálya kabinjából kiszállva khakiszínű rakétaüteg, forgó radar és ka­tonák sátrai állnak, bár nem túl szembetűnőek. Azok a nézők, akik felfedezik a létesítményeket, telefonjuk­kal vagy táblagépükkel fény­képezkednek a heggyel és a ra­kétákkal a háttérben. A hadsereg új, Pancir-Sz föld-levegő rakétarendszerét telepítették a katonai és polgári helyszínek (atomerőművek, nagyüzemek, védett létesítmé­nyek) őrzésére az olimpia ide­jére. Az olimpiák történetében példa nélküli biztonsági intéz­kedések a Szocsitól néhány száz kilométerre fekvő Észak- Kaukázusban működő iszla- misták ellen. A hegyekben elrejtőzött rendőrök, katonák, különleges ügynökök őrzik diszkréten az olimpiai létesítményeket. A sí­lövőpályával szemben csak né­hány khakiszínű egyenruhás katona és egy FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) feliratú teherautó látható, de egy orosz közszolgáltató cég alkalma­zottja szerint sokkal több kato­na rejtőzött el a hegyekben. Az olimpia előtt jobban lehetett őket látni. A közutakon, a hegyen és a városi közlekedésben január 7. óta szűrik és ellenőrzik a for­galmat. A hegyekben egyenle­tes távolságban felállított rendőrök ellenőrzik a forgal­mat a Róza Hutorhoz, az alpesi sízők, a szabadstílusú sízők és a hódeszkások versenyhelyszíne­ihez vezető egyetlen út men­tén. Igen nagy a forgalom, de a járművek túlnyomó többsége a különböző olimpiai helyszínek között közlekedő autóbusz és Szocsi 2014 feliratú személy- gépkocsi. Az olimpiai létesítmények­hez fémdetektoros kapukon keresztül lehet bejutni, az el­lenőrzés gyakran alaposabb, mint a repülőtéri vizsgálat. Az ellenőrzést végző rendőrök lila egyenruhát viselnek, a járatla­nok önkénteseknek nézik őket. A drákói intézkedések követ­keztében hosszú sorok kígyóz­nak az olimpiai létesítmények előtt, a hegyi olimpiai faluban, valamint az oda induló járatok városi végállomásán. A szerve­zőbizottság arra kérte a néző­ket, érkezzenek korábban a helyszínekre, hogy legyen idő a biztonsági ellenőrzésre és ne késsék le a versenyek elejét. KOMMENTÁR Svájci sorompók TOKÁR GÉZA 1 Svájcról az átlagos szemlélődőnek a csoki, az óra, a bank, esetleg a könnyű jói fizetett mun- kalehetőségjut eszébe. Ez utóbbi hamarosan SEjjJti; feltételes módba kerülhet: nem sokon múlt, de !*8r( Svájc lakossága a hétvégi népszavazáson rábó- |A i JfejJ lintott arra, hogy kvótákat vezessenek be a be- vándorlók és a külföldi munkavállalók számá­ra, valamint előnyben részesítsék a hazai munkaerőt. Az in­tézkedés a gyakorlatban nem csak azt jelenti, hogy nehezebb lesz munkát vállalni az alpesi országban, hanem az Európai Unióban folyó, szintén a szabad munkavállalásról szóló vi­tában is felerősödhetnek a szigorúbb szabályozást követelő hangok - ami nem túl jó hír az egyébként is sok problémával küszködő unió számára. Régiónknak meg különösen nem jó. A svájci elzárkózás nem új jelenség. Az unión kívüli alpesi or­szág életszínvonala korábban is sok bevándorlót vonzott, 2008-ban százezerrel lettek többen a nyolcmilliós államban (miközben kilencvenezren el is hagyták az országot, tehát meglehetősen sok az alkalmi munkavállaló). Hasonló nép­szavazásra sem először került sor, 1996-ban vetődött fel elő­ször a szigorúbb szabályozás. A kvóták főleg az olasz, német, portugál munkavállalókat sújtják, s ha nagyon szigorúan szabjákmeg azokat, akkor a magyar és szlovák munkaerőt is. Azonban a legnagyobb kihí­vást az uniórajelenti az intézkedés, nem véletlen a Svájcra zú­duló bírálatözön. A svájci példára hivatkozva tovább erősöd­hetnek azok a hangok, amelyek a gazdag uniós államokban hasonló intézkedéseket követelnek. Andor László szociális és foglalkoztatási uniós biztosnak mostanában nincsenek nyu­godt éjszakái. Nagy-Britanniában már kormánypárti oldalon merült fel és kampánytémává vált az unióból érkező munka- vállalók számának korlátozása, főként a bolgárokra és romá­nokra vonatkozó korlátozás megszűnése kapcsán. Amíg a szociális feszültségek nem enyhülnek, sok politikus juthat ar­ra a következtetésre, hogy a szabad munkavállalás korlátozá­sával próbál pluszpontokat szerezni a választóknál. Szlovákiát ez a probléma egyelőre csak a saját munkavállalói oldaláról érinti. Az országba érkező emigránsok száma ala­csony, külföldi vendégmunkásból pedig a becslések szerint bő húszezer dolgozhat az országban, jobbára specialisták. A számok viszont növekedést mutatnak, az utóbbi öt évben tízezerrel nőtt a vendégmunkások száma. Nem zárható ki, hogy hamarosan nálunk is felbukkan a politikusok témái kö­zött a beköltözők kérdése. Főként annak fényében, hogy a kormány nem tudja csökkenteni a munkanélküliek számát. FIGYELŐ Háttal az EU-nak a helvétek Megjósolhatatlan, hogy a bevándorlás korlátozása mi­lyen mértékben hat ki a Svájc és az EU viszonyát szabályozó szerződésre - írta a Neue Zür­cher Zeitung. De az világos, hogy a svájci kormányra ne­héz tárgyalások várnak Brüsz- szellel. Ä genfi, francia nyelvű Le Temps azt írja, a kvóták visszaállítása „történelmi for­dulat Svájc Európa-politiká­jában, s beláthatatlan követ­kezményei lesznek”. Rámu­tat, hogy francia Svájc nemet mondott, német Svájc igennel szavazott. „A bevándorlástól kevésbé érintett régiók fejez­ték ki egyértelműen akaratu­kat a beáramlás megfékezésé­ről.” A genfi La Tribüné aggó­dik a város gazdasági életé­nek alakulása miatt: Genfben sok a külföldi munkavállaló a bankszektorban (35%) és a nemzetközi szervezetekben. A helvétek hátat fordítanak Európának című írásban a La Libre Belgique arra jut, hogy évekre befagyhatnak Svájc és az EU kapcsolatai, az EU a személyek szabad mozgásá­ról szóló megállapodás mel­lett egy sor más egyezményt is felülvizsgálhat. Elképzelhető, hogy végül Bem olyan nagy kvótát vezet be, amelyet az EU is elfogad, például évi 80 ezer fő bevándorlását engedélyezi. A brit Financial Times em­lékeztet, hogy Viviane Reding alapjogi biztos figyelmeztette Svájcot, a négy alapszabad­ság, a személyek, ámk, szol­gáltatások és a tőke szabad mozgása elválaszthatatlan. „Az egységes piac nem svájci sajt.Nemlehetlyukacsos.” A francia Sud-Ouest lap szerint ezzel Svájc az EU min­den előnyétől elesne, elsősor­ban az áruk szabad áramlásá­tól. Kérdés, hajlandó-e ennek árát megfizetni. Ez a „pompás elzárkózás Európa legna­gyobb kísérleti laboratóriu­mává teszi Svájcot”. La Ré- publique des Pyrénées arra fi­gyelmeztet, a Brüsszellel kö­vetkező tárgyalás kiváló pél­dája lesz annak, „mibe kerül a nemzeti érdeknek, ha enged a nemzeti populizmus dema­gógszellemeinek”. Megint mi, olaszok lettünk a csúnya, rossz bevándorlók - írta a La Stampa annak kapcsán, hogy az olasz ajkú svájci Ticino kantonban 70% volt az igenek aránya. (MTI)- Má megin hülyeségeket beszélsz, a kettős állampolgárságát megtarthatja. Az aranyát sajátítja ki a kormány. (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents