Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-11 / 34. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 11. Vélemény És háttér 7 Mekkora az a kritikus tömeg, amelyre forradalmi eseményekhez szükség van? Mikor lesz elegünk? Boszniában elszakadt a cérna, sokan nem is tudjuk, miért. De elszakadt. Elegük lett. Nincs az a politikai elemző, bölcsész, társadalomtudós, statisztikus, aki előre meg tudja mondani, mekkora az a kritikus tömeg, amelyre forradalmi eseményekhez szükség van. LOVÁSZ ATTILA Utólag kibogozható, s a megfejtés csak arra jó, hogy az evolúciós folyamatok helyett idejében megállíthassuk a revolúciós folyamatokat előidéző történéseket. Magyarán: igenis meg lehet fogalmazni, melyek azok a jelenségek, amelyek a társadalom jelentős részét annyira frusztrálják, hogy a kritikus mennyiségű elégedetlenkedő közös fellépése - a mindig erőszakkal járó revo- lúció - csak idő kérdése legyen. Van Szocsi, van Kijev, van Bosznia. Aztán leülünk a tévé elé. Esemény van: pl. szociális lakásokat építenének romáknak (hogy ez kinek jó, taglaltuk már e hasábokon). Vagy van egy roma család, amelynek szomszédai szenvednek a kosztól, a kóborkutyáktól, de a községi (meg az állami) rendőrség tehetetlen. A malackai Dobrovodský családról az egész ország tud, Čar- nogurský az ügyvédjük, most (a kampányban) jelezte, hogy bűnvádi eljárás indult. Szőgyénben - bizonyára emlékeznek - a fél falu életét megkeserítő családdal volt gond, a falu végül megvásárolta az ingatlanukat, azóta az országos médiában csönd van ekörül. A másik oldalon, dolgunkat teljesítvén, a sajtóban elmondtuk, mi történt Szepsiben a telepi razzia során, méltatlankodtunk amiatt, hogy serdületlen romagyerekeket aláztak meg Kassán a rendőrök, folyamatosan tudósítunk arról, mi zajlik a kraszna- horkaváraljai telepen. Ha most valaki aztvárja, hogy beállók a sorba, és elkezdek mocskoscigányozni, téved. Mindegyik üggyel foglalkoztam, nem keveset, s mindegyik ügyben egy dolgot láttam: mennyire fogatlan és gyönge az az államhatalom, amely az adófizető, rendes emberek, köztük rendes cigányok, életét nap mint nap képes megkeseríteni. Ha mással nem, egy új nyomtatvánnyal, de vannak rosszabb dolgok is (már megint Maiina Hedvig jut eszembe?). Malackán vagy Szőgyénben általánosan érvényes jogszabályokat sértettek emberek (garázdaság, közveszélyeztetés, járványügyi kihágás) és a „yard” azt mondta, tehetetlen. Persze, a Gorillánál, meg a lenyúlt közbeszerzéseknél is az, a kilencvenes évek Clondike-jáért senkit soha nem vontak felelősségre... Soroljam? Igenis, mindegyik esetben volt jogszabály és volt szerv, amely betartathatta volna. Kraszna- horkán is ki fog derülni, hogy az illegális telep felelős emberek tudtával és (nem is csöndes) beleegyezésével alakult ki. Malackán az életveszélyes fenyegetésnek nem volt büntetőjogi következménye, pedig lehetett volna, ugyanúgy, ahogyan lehetett volna Nyitrán a fejeket rugdosó kopaszoknál is, mégpedig gyorsan, mert a videóról csak a személyijük hiányzott. Az államnak a törvényt kell betartatnia. Ha roma, ha nem roma az illető. A törvényt! Ha a jogszabály vacak, kiabáljanak a felelősök, a sajtó, egyszer csak észreveszi a parlament. De a hangulatkeltés, a mocskoscigá- nyozás, amivel sokkal komolyabb bajokról terelik el a figyelmet, pontosan annak az eseménysornak az eleje, aminek a végén a kritikus mennyiségű forradalmár meglesz. Vagy a fülkéknél (a Kotleba-félék csak erre várnak) vagy az utcákon (egyelőre Boszniában). És az elegendő mennyiségű forradalmár olyan dolgok ellen harcolhat majd, amelyek a baj legkisebb részét jelentik. Csak látványosak. Pedig most már igazán lehetne elegünk abból is, hogy a roma támogatások többszörösét lopják el a szemünk előtt fényes nappal, s abból, hogy a jól menő cég nem emel bért bruttó 380 euróról400-ra a profit jegyében, de a vezérigazgatój a 12 ezret keres. Mi meg egy utca elkeseredett harcáról híradózunk csak azért, mert a bűnüldözők ott és akkor nem olvassák el a Btk-t. No, ebből mikor lesz elegünk? A pályán nem csak a sílövőnek van fegyvere, az úton egyenletes távolságban rendőrök posztóinak Rakéták és kommandósok a szocsi hegyekben MTl-HÁTTÉR Különleges erők és légvédelmi rakéták olvadnak diszkréten a háttérbe a fenyőfák, a hófödte pályák és az olimpiai karikák közé a téli olimpiai játékoknak otthont adó Szocsi fölé magasodó hegyekben. Terepruhás férfiak a fák között álló fehér sátraknál, nem messze a sípályáktól. Ezer méter magasan, a sífutás és a sílövés helyszínénél a kötélpálya kabinjából kiszállva khakiszínű rakétaüteg, forgó radar és katonák sátrai állnak, bár nem túl szembetűnőek. Azok a nézők, akik felfedezik a létesítményeket, telefonjukkal vagy táblagépükkel fényképezkednek a heggyel és a rakétákkal a háttérben. A hadsereg új, Pancir-Sz föld-levegő rakétarendszerét telepítették a katonai és polgári helyszínek (atomerőművek, nagyüzemek, védett létesítmények) őrzésére az olimpia idejére. Az olimpiák történetében példa nélküli biztonsági intézkedések a Szocsitól néhány száz kilométerre fekvő Észak- Kaukázusban működő iszla- misták ellen. A hegyekben elrejtőzött rendőrök, katonák, különleges ügynökök őrzik diszkréten az olimpiai létesítményeket. A sílövőpályával szemben csak néhány khakiszínű egyenruhás katona és egy FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) feliratú teherautó látható, de egy orosz közszolgáltató cég alkalmazottja szerint sokkal több katona rejtőzött el a hegyekben. Az olimpia előtt jobban lehetett őket látni. A közutakon, a hegyen és a városi közlekedésben január 7. óta szűrik és ellenőrzik a forgalmat. A hegyekben egyenletes távolságban felállított rendőrök ellenőrzik a forgalmat a Róza Hutorhoz, az alpesi sízők, a szabadstílusú sízők és a hódeszkások versenyhelyszíneihez vezető egyetlen út mentén. Igen nagy a forgalom, de a járművek túlnyomó többsége a különböző olimpiai helyszínek között közlekedő autóbusz és Szocsi 2014 feliratú személy- gépkocsi. Az olimpiai létesítményekhez fémdetektoros kapukon keresztül lehet bejutni, az ellenőrzés gyakran alaposabb, mint a repülőtéri vizsgálat. Az ellenőrzést végző rendőrök lila egyenruhát viselnek, a járatlanok önkénteseknek nézik őket. A drákói intézkedések következtében hosszú sorok kígyóznak az olimpiai létesítmények előtt, a hegyi olimpiai faluban, valamint az oda induló járatok városi végállomásán. A szervezőbizottság arra kérte a nézőket, érkezzenek korábban a helyszínekre, hogy legyen idő a biztonsági ellenőrzésre és ne késsék le a versenyek elejét. KOMMENTÁR Svájci sorompók TOKÁR GÉZA 1 Svájcról az átlagos szemlélődőnek a csoki, az óra, a bank, esetleg a könnyű jói fizetett mun- kalehetőségjut eszébe. Ez utóbbi hamarosan SEjjJti; feltételes módba kerülhet: nem sokon múlt, de !*8r( Svájc lakossága a hétvégi népszavazáson rábó- |A i JfejJ lintott arra, hogy kvótákat vezessenek be a be- vándorlók és a külföldi munkavállalók számára, valamint előnyben részesítsék a hazai munkaerőt. Az intézkedés a gyakorlatban nem csak azt jelenti, hogy nehezebb lesz munkát vállalni az alpesi országban, hanem az Európai Unióban folyó, szintén a szabad munkavállalásról szóló vitában is felerősödhetnek a szigorúbb szabályozást követelő hangok - ami nem túl jó hír az egyébként is sok problémával küszködő unió számára. Régiónknak meg különösen nem jó. A svájci elzárkózás nem új jelenség. Az unión kívüli alpesi ország életszínvonala korábban is sok bevándorlót vonzott, 2008-ban százezerrel lettek többen a nyolcmilliós államban (miközben kilencvenezren el is hagyták az országot, tehát meglehetősen sok az alkalmi munkavállaló). Hasonló népszavazásra sem először került sor, 1996-ban vetődött fel először a szigorúbb szabályozás. A kvóták főleg az olasz, német, portugál munkavállalókat sújtják, s ha nagyon szigorúan szabjákmeg azokat, akkor a magyar és szlovák munkaerőt is. Azonban a legnagyobb kihívást az uniórajelenti az intézkedés, nem véletlen a Svájcra zúduló bírálatözön. A svájci példára hivatkozva tovább erősödhetnek azok a hangok, amelyek a gazdag uniós államokban hasonló intézkedéseket követelnek. Andor László szociális és foglalkoztatási uniós biztosnak mostanában nincsenek nyugodt éjszakái. Nagy-Britanniában már kormánypárti oldalon merült fel és kampánytémává vált az unióból érkező munka- vállalók számának korlátozása, főként a bolgárokra és románokra vonatkozó korlátozás megszűnése kapcsán. Amíg a szociális feszültségek nem enyhülnek, sok politikus juthat arra a következtetésre, hogy a szabad munkavállalás korlátozásával próbál pluszpontokat szerezni a választóknál. Szlovákiát ez a probléma egyelőre csak a saját munkavállalói oldaláról érinti. Az országba érkező emigránsok száma alacsony, külföldi vendégmunkásból pedig a becslések szerint bő húszezer dolgozhat az országban, jobbára specialisták. A számok viszont növekedést mutatnak, az utóbbi öt évben tízezerrel nőtt a vendégmunkások száma. Nem zárható ki, hogy hamarosan nálunk is felbukkan a politikusok témái között a beköltözők kérdése. Főként annak fényében, hogy a kormány nem tudja csökkenteni a munkanélküliek számát. FIGYELŐ Háttal az EU-nak a helvétek Megjósolhatatlan, hogy a bevándorlás korlátozása milyen mértékben hat ki a Svájc és az EU viszonyát szabályozó szerződésre - írta a Neue Zürcher Zeitung. De az világos, hogy a svájci kormányra nehéz tárgyalások várnak Brüsz- szellel. Ä genfi, francia nyelvű Le Temps azt írja, a kvóták visszaállítása „történelmi fordulat Svájc Európa-politikájában, s beláthatatlan következményei lesznek”. Rámutat, hogy francia Svájc nemet mondott, német Svájc igennel szavazott. „A bevándorlástól kevésbé érintett régiók fejezték ki egyértelműen akaratukat a beáramlás megfékezéséről.” A genfi La Tribüné aggódik a város gazdasági életének alakulása miatt: Genfben sok a külföldi munkavállaló a bankszektorban (35%) és a nemzetközi szervezetekben. A helvétek hátat fordítanak Európának című írásban a La Libre Belgique arra jut, hogy évekre befagyhatnak Svájc és az EU kapcsolatai, az EU a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás mellett egy sor más egyezményt is felülvizsgálhat. Elképzelhető, hogy végül Bem olyan nagy kvótát vezet be, amelyet az EU is elfogad, például évi 80 ezer fő bevándorlását engedélyezi. A brit Financial Times emlékeztet, hogy Viviane Reding alapjogi biztos figyelmeztette Svájcot, a négy alapszabadság, a személyek, ámk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása elválaszthatatlan. „Az egységes piac nem svájci sajt.Nemlehetlyukacsos.” A francia Sud-Ouest lap szerint ezzel Svájc az EU minden előnyétől elesne, elsősorban az áruk szabad áramlásától. Kérdés, hajlandó-e ennek árát megfizetni. Ez a „pompás elzárkózás Európa legnagyobb kísérleti laboratóriumává teszi Svájcot”. La Ré- publique des Pyrénées arra figyelmeztet, a Brüsszellel következő tárgyalás kiváló példája lesz annak, „mibe kerül a nemzeti érdeknek, ha enged a nemzeti populizmus demagógszellemeinek”. Megint mi, olaszok lettünk a csúnya, rossz bevándorlók - írta a La Stampa annak kapcsán, hogy az olasz ajkú svájci Ticino kantonban 70% volt az igenek aránya. (MTI)- Má megin hülyeségeket beszélsz, a kettős állampolgárságát megtarthatja. Az aranyát sajátítja ki a kormány. (Peter Gossányi rajza)
