Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-01 / 26. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁRI. Szalon 21 MÉDIATÉR A konyha és a popkultúra A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője. Greenaway alkotásában „zabáinak, csámcsognak, fal­nak, szürcsölnek, nyeldekelnek", majd a végén ember eszik embert. (Képarchívum) Az ízlések és pofonok című film egyik legemlé­kezetesebb jelenete, ami­kor az Aaron Eckhart által alakított szakács - kezé­ben egy bontott fürjjel - teli torokból énekli, köz­ben fordítja és kommen­tálja a Pavarotti előadá­sában szóló Nessun dor- mát a Turandotból. A Catherine Zeta-Jones ala­kította séfet ez felháborít­ja, hiszen ő az olasz konyha szertelenségével szemben a francia konyha precizitásához szokott. H. NAGY PÉTER Mivel a film a konyhamű­vészet különbségein keresztül közelít a férfi-nő kapcsolathoz, az ellentét - első találkozásról lévén szó - már itt teljesen nyilvánvalóvá válik. A történet alapsémája és végkifejlete számunkra most mellékes, a produkció egyetlen eleme lesz fontos: a konyhaművészet mint kommunikációs alakzat. Önkifejezési forma Szintén emlékezetes megol­dás a Julie és Julia - Két nő, egy recept című film cselekményve­zetése, mely a főszereplők pár­huzamos identitásával áll kap­csolatban. A Meryl Streep és Amy Adams által alakított höl­gyek a konyhaművészetet önki­fejezési formaként kezelik, s ez generációkon átívelő kontak­tust teremt közöttük. A francia receptkönyv elkészítése, majd a benne foglaltak újraalkotása összeforr az aktuális életfelfo­gással. A film ilyen módon nem­csak azt tudatosítja, hogy az evés és a róla való beszéd a tár­sadalmi érintkezés egyik alap­vető formája, hanem azt is, hogy az ételkészítés spektruma a művészettől kezdve a terápián keresztül az udvarlásig terjed. A legjobb lecsó Kihagyhatatlan ebből a gon­dolatmenetből a Lecsó című animációs mestermunka. A fő­hős patkány kalandjai során egy étterembe vetődik, ahol újdon­sült gazdáját támogatandó zse­niális főzőtudományról tesz ta­núbizonyságot. Az ételkritikus­nak készített lecsó remekül si­kerül (a patkánybarátok segít­ségével), s bár az éttermet be­zárják (mégiscsak patkányok vannak a konyhában), a csapat új kajáidét nyit, ahol Rémy és társai közösen tevékenykednek az idők végeztéig. Ez az egyik legszórakoztatóbb történet a konyhaművészetről (meg per­sze sok minden másról: barát­ság, szerelem stb.). A Pixartól nem is várható más. A test feltálalása Hosszasan sorolhatnánk a példákat a pángalaktikus gége­pukkasztótói (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposok­nak) a Korongvilágon készülő sárételeken át (Terry Pratchett: Vadkanapó) a törpök zabálásá- ig (A hobbit - Váratlan utazás), a továbbiakban azonban két fontos tendenciát jelölünk ki a szerteágazó témán belül. Az egyik talán a gasztronómia ra- dikalizálásaként aposztrofálha­tó, példaként pedig Peter Greenaway 1989-es remekét, A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című filmet említjük. , A szakács - olvasható a DVD hátlapján - gasztronómiai cso­dákat szolgál fel egy gyönyörű étteremben. A tolvaj az étte­remben tartja zsarnoki fogadá­sait, miközben mindenkit terro­rizál maga körül. Felesége ve­szélyes és tiltott szenvedélynek hódol. A nő szeretője élete leg­kockázatosabb viszonyát foly­tatja.” A történet a feleség meg­alázásától szeretőjének meg­gyilkolásán keresztül a hírhedt bosszúig, a brutális férj, a tolvaj megöléséig ível. A film egyik re­cenzense szerint Greenaway al­kotásában „zabáinak, csám­csognak, falnak, szürcsölnek, nyeldekelnek - borjút, nyulat, őzet, halat, rákot, kagylót, gombot, kitépett köldököt, könyvet és legvégül megsütött embert, mert annál tovább már nem fokozható ez az evés-eksz­tázis, minthogy embert eszik az ember”. Valóban, a film záróje­lenete, az emberi test feltálalása nemcsak sokkoló, hanem a konyhaművészet lezárulását is jelöli. Itt ugyanis nem gasztro- nómiailag manipulált testré­szeket szolgálnak fel (mint ahogy sokunk kedvence, Dr. Hannibál Lecter teszi), hanem a teljes testet látjuk kiterítve. Főzőműsorok kora A másik tendencia akkor lesz érdekes, ha átgondoljuk, hogy a főzőműsorok korában élünk. Politikusok szakácskönyveket írnak, a tévében elképesztő mennyiségben láthatunk gaszt­ronómiai show-kat. A médiá­ban komoly üzletággá vált a konyhaművészet bemutatása, a popkultúra pedig élénken rea­gál az ilyen jellegű változások­ra. Történt egyszer nem régi­ben, hogy Alan Carr Chatty Man című show-műsorában Lady Gaga volt a vendég. A jó hangu­latú beszélgetést követően egy önmagában is megálló produk­ció vette kezdetét Cooking with Gaga címmel, amelyben a művésznő bemutathatta főző­tudományát. A dolog azonban ennél egy picit többről szólt. Gaga és Carr összjátékába ugyanis több olyan elem keve­redett, amely megszakította vagy felfüggesztette az étkezési diskurzust, és a popikon élet­művén keresztül megkettőzte a látottakat és a hallottakat (pél­dául a tojás utazóládaként való definiálása, a Gagáról elneve­zett ételkiegészítő, a Gaga-da- lok átiratai). A Cooking with Gaga tehát a konyhaművészet és afőzőműsorokparódiájaként is értelmezhető, s ily módon azok kritikáját is nyújtja. Miről is szól ez a műfaj? Attól, hogy valaki valamiben jó, miért kellene azonnal a konyhában is helytállnia? Amikor Gaga ser­penyővel klopfolta ki a húst, visszautalta az ételkészítést oda, ahova eredendően tarto­zik: a hétköznapok világába. Semmi művészet. A Boyhood hamarosan a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában is szerepel Linklater 12 évig forgatta kísérleti filmjét MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tizenkét évig forgatta Ri­chard Linklater a Boyhood (Gyermekkor) című filmet, amelyet a múlt hét végén befe­jeződött Sundance független­filmes fesztiválon láthatott elő­szóra közönség. A film egy csa­lád életének 12 évét követi nyomon. A történet főhőse Ma­son, aki húgával együtt járja vé­gig a gyermekkorból a felnőtt­korba vezető érzelmi utat. A gyerekek szüleit Patricia Ar- quette és Ethan Hawke alakítja, Masont Ellar Coltrane, testvé­rét, Samanthát pedig Linklater lánya, Loreleijátssza. A most 19 éves Coltrane-nel Linklater hétéves kora óta for­gatott. A rendező minden évben elvitte őt egy texasi forgatási helyszínre, kifaggatta, mi min­den történt vele egy év alatt, az­tán beleillesztette a fiú elbeszé­lését a forgatókönyvbe, és a film többi szereplőivel együtt nagy­jából egy hét alatt leforgatott egy részletet a filmből. Mason és családja története a 12 éven át felvett jelenetekből állt össze. Linklater a felvett anyagot há­romórás narratív történetté gyúrta, amely remek kritikákat kapott a Sundance filmfesztivá­lon, és amely hamarosan a Ber­linale versenyprogramjában is szerepel. A néző az idő múlását annak természetességében fedezheti fel, nem volt szükség sminke­sek és maszkmesterek munká­jára az öregedés érzékeltetésé­hez. Az évtizeden átívelő forga­tás ráadásul a család dinamiká­jának változásán túl a kulturális változásokat is rögzíteni tudta. Nazif Mujič elcserélné az Ezüst Medvét Díj után kitoloncolás? POSTA ÁKOS ISTVÁN A tavalyi Berlinalén a legjobb színésznek járó Ezüst Medve dí­jat Nazif Mujič kapta; a zsűri nagydíját a főszereplésével ké­szült Epizód egy vasgyűjtő éle­téből (Epizóda u životu berača željeza) című bosnyák filmnek ítélték oda. Az amatőr szerep­lőkkel forgatott dokumentaris­ta játékfilm egy vasazó cigány családról szól: a feleség veszé­lyeztetett terhes, de nem látják el őt a kórházban, mivel a csa­ládtagoknak nincs társadalom- biztosításuk. Nazif Mujič, a saját magát alakító cigány férfi jelenleg egy berlini menekültotthonban él feleségével és három gyereké­vel. A családot előreláthatólag ki fogják toloncolni Németor­szágból: a hatóságok arra hi­vatkoznak, hogy a szegénység nem elfogadható migrációs in­dok, nem teremt j ogcímet a lete­lepedésre. Az Ezüst Medvével nem jár anyagi elismerés, ám Boszniá­ban sokan azt hiszik, hogy Mujič egy csapásra gazdag lett. Ezért a helyi vasgyűjtő cigány közösség nem engedte a régi munkáját végezni, kitúrják a megélheté­séből, szekálták a gyerekeit. A filmért egyébként fejen­ként nagyjából 500 eurót kapott a család. Danis Tanovič, a film rendezője - aki 2002-ben Senki földje című háborús drámájáért megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat - azt nyilatkozta a sajtóban: az Mujic a tavalyi Berlinalén (Képarchívum) Epizód egy vasgyűjtő életéből különösen kis költségvetéssel készült, összesen 17 000 euró- ból forgatták le. A Mujič család szeretne Né­metországban maradni, hiszen Boszniában már nem tudják a megélhetésüket biztosítani. A családfő kijelentette, szívesen felajánl egy csereüzletet a né­met államnak: visszaadja a dí­ját, cserébe azt kéri, hogy jogszerűen maradhasson, mert élhető jövőt szeretne felépíteni a gyerekeinek, akiknek jelenleg az Ezüst Medve-szobrocska az egyetlen játékszerük. Hogy ez meghatja-e a ható­ságokat, nem tudni, a TAZ című napilapban megjelent cikk nyomán azonban az újságíró szakma és sokan mások is kiáll­tak a család mellett. Még az is lehet, hogyjól végződik a család történetének újabb epizódja. KOMÁROMI SZALON BARDOS fór President! Az est vendége: BÁRDOS GYULA, az első magyar államfőjelölt Szlovákiában Az est házigazdája: LACZKÓ SÁNDOR, a Közbeszéd bloggere Időpont: 2014. február 6., csütörtök, 18:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan. Médiapartner: Új Szó facebook.com/komaromiszalon C SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents