Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-10 / 33. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 10. Kultúra 7 František Vláčil és Vladimir Körner klasszikus műremeke immár a DVD-piacon A lovagrend hűtlen méhe A méhek völgye - középen Jan Káčer, mellette jobbról Petr Čepek (Képarchívum Két, egymástól merőben eltérő életfelfogás keményküzdelmére épül Vladimír Körner, a jeles cseh történelmiregényíró műve, A méhek völgye. Drámai a nyitóképe, dráma a befejezése, ám az sem hagyja hidegen az olvasót, ami a köztes oldalakon, a két főhős között zajlik. SZABÓ G. LÁSZLÓ Körner kisregénye nem a megszokott módon született. František Vláčil felkérésére előbb forgatókönyvben írta meg a 13. század második felében, valahol a Keleti-tenger partján, a német lovagrend komor várfalai között zajló, pontos kor- és lélekábrázolást nyújtó, ma is érvényes történetet. 1967-ben mutatták be a (most végre DVD-n is megjelent) filmet, s majd azután íródott meg a regény, amelyet Hubik István remek fordításában az Európa Könyvkiadó is megjelentetett. Kicsi és karcsú a könyv, inkább csak könyvecske, ám a tartalma, a mondanivalója annál súlyosabb, ereje pedig annál sodróbb, lehengerlőbb. A két főhős személyében összecsapó ellentétes világ: az életigenlés és a mindennapi élet fanatikusság- gal átitatott elutasítása. Egy kosár virág és denevér ajándékba Ondrej, a vlkovi földesúr érzékeny lelkű, kamasz fia nem tudja elfogadni apja új választását, a nála csupán pár évvel idősebb, hamvas szépségű helybeli lányt, jövendő mostohaanyját. Ajándéka sem szokványos: a virágszirmokkal teli kosár fenekén egy sereg denevér lapul. Hirtelen felindultsá- gában az apa a durva kőfalhoz csapja egyetlen fiát, majd mozdulatlan teste fölött ígéretet tesz az úrnak, hogy ha nem veszi el gyermeke életét, az ő szolgálatába állítja. így lesz a fiúból kétszeres áldozat, hiszen felépülése után, apai parancsra ifjúkora traumájának súlyos terhével belép egy másik világba, a keresztes lovagok szigorú rendjébe. Tíz év lemondás után azonban felismeri, hogy nem ott a helye, s meghallva a méhek völgye hívását, vissza akar térni oda, ahonnan erőnek erejével kiragadták. Megrendült hittel próbál menekülni a várból, amikor rendbeli barátja, a dogmatikus elveket valló, a rend szellemiségét megszállottan követő és hirdető Armin utána ered. Abban az évben, amikor František Vláčil A méhek völgyét forgatta, a mára legendás cseh új hullám megteremtői már elkészítették iskolateremtő filmjüket. Véra Chytilová a Százszorszépeket, Jirí Menzel a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, Jan Némec A szerelem mártírjait, Milos Formán a Tűz van, babám !-at. Vláčil, akiről a Fehér galamb című filmje után a cseh kritikusok úgy gondolták, csatlakozik immár jó nevű társaihoz, más utat választott. Kosztümös történelmi filmekkel (Marketa Lazarová, Adelha- id) mondta ki határozott véleményét a fennálló társadalmi rendről. Forgatókönyvírójának, Kömemek a szemére is vetették: eltérítette őt egy sokkal egyenesebb, értelmesebb útról, amelyen komolyabb értékeket hozhatott volna létre. A Marketa Lazarová az egyetemes filmművészet egyik legfényesebb gyöngyszeme lett, A méhek völgye előbb Dél-Ameri- kát, majd Spanyolországot hódította meg, a világ több pontján részesült rangos elismerésben, csak éppen Csehszlovákiában nem. Hatvannyolcban kirohantak a film ellen „A hazai kritika egyszerűen megbuktatta a filmet - emlékezik Vladimír Körner. - Hatvannyolcban valósággal kirohantak ellenünk, hogy milyen filmet készítettünk, amikor az országnak komoly gondjai vannak. Később furcsa mód politikai töltetet fedeztek fel benne, a hatvannyolcas események allegóriáját. Annak ellenére, hogy a film 1967-ben készült.” A méhek völgye azóta az őt megillető, kiemelkedő helyre került a cseh filmgyártás történetében, csak éppen évtizedeknek kellett elmúlniuk ahhoz, hogy „bebizonyosodjon”: Vláčil emberi és művészi nagysága, világszemlélete a film minden epizódjából kiolvasható. ,Armin figurája színészi pályám kétségkívül legjelentősebb állomása - vélekedik Jan Káčer, a film egyik főszereplője. - Nagy hatással volt rám a történet, Vláčillal dolgozni óriási élmény volt. Ondrej szerepére én ajánlottam be neki Petr Cepeket. Eredeti latin szövegeket olvastam, és két hónapig én is szinte aszkétikusan éltem, hogy fizikailag is készen álljak a szerepre.” A festői környezetet a lengyel-orosz határon találta meg a stáb, a tenger, a homokdűnék, a régmúlt időket idéző várak sokat hozzátettek a történet hitelességéhez, akárcsak Antonín Máša operatőri munkája és a színészek lenyűgöző alakítása. Semmi sem múlik a sorrenden: aki megnézi a filmet, a könyv elolvasásához is kedvet kap, aki pedig először a regényt veszi a kezébe, az a filmre is kíváncsi lesz. És nem éri csalódás. A méhek völgye a cseh mozi egyik legnagyobb mesterének ma is fényesen ragyogó műve. Színészi játékára a págeri hitelesség jellemző Gáspár Sándor kapta a Páger Antal-színészdíjat MTl-HÍR Makó. Gáspár Sándor kapta idén a Páger Antal-színészdíjat. A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri - Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája - egyhangúan úgy döntöttek, hogy idén Gáspár Sándor veheti át az elismerést. Gáspár Sándor a díjátadó előtt elmondta, hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy annak a gyűrűnek a másolatát kaphatja meg, melyet egykor Páger Antal - az egyik, há talán nem a legnagyobb magyar színész-viselt egykor. A színészdíjat 2002-ben elsőként Halász Judit vehette át, majd Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera, Csákányi Eszter, Kern András, Törőcsik Mari, Kulka János, Bánsági Ildikó, Kútvölgyi Erzsébet és Rudolf Péter részesült az elismerésben, tavaly pedig Cserhalmi György vehette át a díjat. Gáspár Sándor a díjjal, Páger Antal gyűrűjének másolatával (MTI-felvétel) A német kritika nem ünnepli Clooney új filmjét Unalmas műkincsvadászat MTl-TUDÓSÍTÁS Berlin. Az idei Berlinale legnagyobb érdeklődéssel várt filmje volt George Clooney Műkincsvadászok című alkotása, amely azonban több német kritikus szerint csalódás, és még a rendező-főszereplő Clooney vonzereje sem menti meg az unalomtól. A második világháborúban erőszakkal, rablással, zsarolással a nácik birtokába került műkincsek visszaszerzéséért küzdő amerikai egység történetét feldolgozó Műkincsvadászok témája különös aktualitást nyert, amikor tavaly kiderült, hogy több mint ezer képet, köztük eddig ismeretlen klasszikus modern mesterműveket találtak Münchenben a nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt hagyatékában. A Berlinalén gyakran megforduló George Clooney új munkáját ezért a szokásosnál is felfokozottabb érdeklődéssel várták Németországban, és még a film amerikai premierjét is elhalasztották, hogy bemutathassák a berlini szemlén. A szombat esti vetítés sajtóeseményként parádés volt, Clooney mellett a film több sztárja, Matt Dämon, Bill Murray, John Goodman vonult végig a vörös szőnyegen. Maga a film viszont gyenge a német kritika szerint. Az angolul The Monuments Men című alkotásban „csak a szereposztás igazán monumentális” - emelte tó a berlini Der Tagesspiegel kritikusa, aki szerint az alapanyagból lehetett volna forgatni például háborús filmet, kincskeresős kalandfilmet vagy roadmovie-t, de Clooney csak egy,jólfésült oktatófilmet” hozott össze, amelyben banális közhelyeket szajkóznak, köztük azt, hogy „a művészet az emberiség közös tulajdona”. Bradley Cooper az Amerikai Ralph Fiennes A Grand Budapest Hotel című amerikai filmet ki- botrányt ünnepelteti Berlinben sérte el a fesztiválra: ő alakítja a főszerepet, a hotel híres portását Tilda Swinton A Grand Budapest Hotel és a Berlinale vendége George Clooney és Matt Damon öröme közös filmjüknek, a Mű - kincsvadászoknak szól (Fotók: TASR/AP)
