Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-08 / 32. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 8. Szalon 21 KOMAROMI SZALON A polgári jelölt: Bárdos fór president Bárdos Gyulát laczkó Sándor kérdezte (Somogyi Tibor felvétele) Március 15-én lesz a születésnapja. Nem vette fel a magyar állampolgárságot, mert nem szerette volna veszni hagyni a szlovákot. Nem előfizetője az Új Szónak, de méltányolja, hogy magyar nyelven közvetítünk információkat az olvasóknak. Gyakorló római katolikus. Nem mellesleg: Szlovákia első magyar köztársaságiel- nök-jelöltje. ÖSSZEFOGLALÓ Bár a Komáromi Szalon hitvallása szerint pártoktól, politikától mentes civil kezdeményezés, a közelgő államfőválasztás kapcsán Bárdos Gyula indulása megért egy meghívást - hangsúlyozottan nem kampánycéllal. (Bár, az apropóból adódóan a határ olykor elmosódni látszik.) Az MKP OT tagját, a Csemadok országos elnökét a Bárdos fór president címmel meghirdetett esten Laczkó Sándor, a Közbeszéd bloggere faggatta. Az alábbiakban a beszélgetés során felmerült központi témák, kulcsfogalmak köré építve foglaljuk össze az elhangzottakat. A motivációról Nem személyes motivációtól hajtva száll versenybe a köztársasági elnöki tisztségért - hangsúlyozta Bárdos Gyula. Miután az MKP felkérte az indulásra, időt kért, majd vállalta a jelöltséget. Mint mondta, „a többiek” szerint az szólt a személye mellett, hogy nem megosztó, tud kommunikálni a médiával, üzletileg nem megkísérthető, a Csemadokon keresztül pedig a civil szférát is képviseli. Korábban is azt gondolta, a magyar közösségnek elnökjelöltet kellett volna állítania. „Mi, felvidéki magyarok nem vagyunk másodrendű állampolgárok. Azt várjuk, hogy a többség komolyan vegyen minket, de ehhez magunkat is komolyan kell vennünk. Most van a közösségnek jelöltje. A személy másodlagos.” Kampánytémák Bárdos szerint indulásának talán legfontosabb hozadéka, hogy elnökjelöltként számos fórumon beszélhet a minket érintő kérdésekről: Dél-Szlovákia lemaradásáról, a fogyásunkról, a munkanélküliségről, az infrastruktúra hiányáról, továbbá az emberi és a kisebbségi jogokról. Az elnöki feladatok ellátásával kapcsolatban is a problémák tematizálását hangsúlyozta: az államfő nem törvényalkotó - nem tudja megoldani a gondokat, de képes róluk beszélni. „Olyan államfő lennék, aki véleményt mond, és nem sunyit. Aki nincs kapcsolatban az oligarchákkal. Aki toleráns, és tiszteli a másságot” - tette hozzá. Az esten elhangzottak alapján úgy tűnik, Bárdos a tiszta szív, tiszta kéz imázsára építi a kampányát. Többször kitért arra, a gazdasági érdekekkel átszőtt politikai életben kivétel, akin nem lehet fogást találni: „Soha nem vállalkoztam, képviselőként, frakcióvezetőként a dolgomat tettem.” Megjegyezte, összeférhetetlenséget emlegetve gyakran a szemére vetik, hogy politikusként a Csemadok országos elnöke - ez egyébként társadalmi tisztség, nem jár fizetéssel -, míg azokon a képviselőkön, akik „27 kft.-t alapítottak”, senki sem kér számon semmit. Bár a felkérés az MKP térfeléről érkezett, egyebek között a két hét alatt összegyűjtött 46 ezer támogató aláírás miatt Bárdos Gyula polgári jelöltként tekint magára. Mint mondta, ő a magyar közösség jelöltje, a nemzetiségek jelöltje, Dél- Szlovákia jelöltje, és bízik benne, hogy ebből megtalálják az őket megszólító részhalmazt a potenciális szavazók. Bárdos Gyula megerősítette: munkaanyagként elkészült az MKP beharangozott autonómiakoncepciója, amelyet most éppen nemzetközi szakértők bírálnak el. Azt is hozzátette: nem fogja kerülni a kérdést a kampány során, de fontosnak tartja, hogy a szlovák szavazóknak úgy adagolja a témát, hogy meghallgassák. Megoszt, egyesít Az államfőválasztás kapcsán kialakult diskurzus egyik fő témája a jobbközép pártok szavazóbázisának megosztódása. Arra a felvetésre, érez-e ezzel kapcsolatban felelősséget, Bárdos úgy fogalmazott: nem az MKP osztotta meg a térfelet - amikor az MKP döntött, a jobbközép pártoknakmár 10 jelöltjük volt. Egyben utalt arra: sérelmezi, hogy a Híd nem kezdeményezett előzetes egyeztetést az MKP-val Pavol Hrušovský támogatásáról, noha a kisebbségi minimum szellemében ez a lépés elvárható lett volna. A beszélgetés során az is felmerült, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint a Híd szavazóinál Bárdos a legelfogadottabb elnökjelölt, bő harmaduk támogatná. A kérdésre, hogy vágyik-e valamiféle egyesítő szerepre, úgy fogalmazott: „nem a pártokat kell összeboronálni - a választókat kell a jó ügy mellé állítani”. Leszögezte azt is: a jelen kampányban megszerezhető politikai tőkét nem kívánja arra felhasználni, hogy versenybe szálljon az MKP elnökségéért. A terv, B terv Némi öniróniát éreztünk, amikor Bárdos Gyula úgy nyilatkozott: természetesen az az A terv, hogy a jobbközép pártok elnökjelöltjei kiütik egymást, és ő kanyarodhat be a második fordulóba. Azt is elmondta: polgári jelöltként nem lép vissza senki javára. Arra az esetre nézve, ha mégis a B terv válna valósággá, azaz más jobbközép jelölt kerülne be a második fordulóba, annyit mondott: semmilyen támogatást nem lehet ingyen adni. A támogatásra vágyó jelöltnek előbb ki kell nyilvánítania, hogy fontosak számára azok a témák, amelyeket Bárdos is kiemelten kezel, például az emberi és a kisebbségi jogok, az önkormányzatiság. Emellett fontosnak tartaná, hogy a jövendő köztársasági elnök közvetlen környezetében valaki megfelelő poszton képviselje a magyar közösséget (nem a pártot). Rögtön hozzátette: nem a maga számára képzeli el ezt a pozíciót, (as) A kutatók a legkülönbözőbb műfajokban vizsgálódtak, a sci-fitől kezdve a klasszikus irodalmon és filmes forgatókönyveken át a költészetig Számítógépes algoritmussal fejtették meg a bestsellerek titkát HORVÁTH GERGŐ Mi lehet a népszerű regény titka? Amerikai informatikusok erre a kérdésre keresték a választ, és könnyen lehet, hogy megtalálták. A programozók által írt algoritmusnak köszönhetően ugyanis egy kötet kiadása előtt 84 százalékos biztossággal megítélhető, hogy bestseller vagy bukás lesz-e az adott mű. A Stony Brook University kutatói által kifejlesztett, statisztikai stilometriának nevezett technológia matematikai alapokon vizsgálja a szóhasználatot, valamint a grammatikát, és hatalmas adatmennyiséget kezelve különbséget tud tenni sikeres és sikertelen irodalmi művek között. Arra is alkalmas, hogy felismerje egyazon alkotó műveit, az egyes műfajok közötti különbséget, és rámutasson bizonyos műfaji jellegzetességekre. A szakemberek a Project Gutenberg több mint 40 000 kötetből álló archívumából letöltött szöveget elemeztek, az eredményeket pedig az adott irodalmi alkotás idejéből származó jóslatokkal vetették össze. A kutatók a legkülönbözőbb műfajokban vizsgálódtak különböző nyelvi változók alapján, a sci-fitől kezdve a klasszikus irodalmon és filmes forgatókönyveken át a költészetig. A Stony Brook kutatói az Amazon könyveladási toplistája alapján mérték le a könyvek sikerességét, illetve sikertelenségét. A vizsgálat kitért például Dan Brown Elveszett szimbólum című regényére is, melyet az algoritmus nem sorolt a sikeresnek vélt művek közé, mégis a bestsellerlisták élére került. A szakemberek ezt a rengeteg negatív kritika és a média figyelemfelkeltő hatásának tulajdonítják. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy az igék, a határozószók, valamint az idegen szavak gyakori előfordulása állhat a sikertelenség hátterében. Nagyobb eséllyel lesz bukás továbbá az olyan igéket tartalmazó regény, melyek pontosan meghatározzák az érzelmeket és a cselekvést (akart, ígért, sírt, örült), valamint nagy számban tartalmaznak közhelyes kifejezéseket (pl. szerelem). Ezzel szemben a népszerű könyvek több kötőszót használnak (de, és, vagy), valamint olyan igéket tartalmaznak, meAzok a regényírók, akik az újságírókhoz hasonlóan fogalmaznak, sikeresebbek az irodalomban - állítják a kutatók. lyek gondolati folyamatokat írnak körül (emlékezett, felismert). A Stony Brook University adjunktusa, Yejin Choi szerint az „irodalmi művek sikerének előrejelzése hatalmas dilemma a kiadók és a feltörekvő írók számára. A mi munkánk az első a sorban, amely kvantitatív alapon mutat ki kapcsolatot az alkotás nyelvezete és sikere között.” A kutató arra is kitért: az újságírók az átlagosnál több főnevet, névmást és elöljárószót használnak, mivel ezek több információt közölnek. „Azok a regényírók, akik az újságírókhoz hasonlóan fogalmaznak, sikeresebbek az irodalomban” - fogalmazott Choi. Figyelemre méltó megállapítás ez, tekintettel arra, hogy a világirodalom számos nagy írója, például Dickens és Hemingway is újságíróként kezdte a pályafutását. A kutatás eredményeit né- hányan kritikusan fogadták, szerintük még egy ilyen összetett algoritmus sem képes tartalmi szempontok alapján értékelni egy alkotást. Ezt maga Choi is elismerte, mivel azonban az algoritmus nagy százalékban helyes jóslatokat hozott, úgy tűnik, nem feltétlenül a tartalmi szempontokban rejlik a népszerű irodalmi alkotás sikeressége. A szakemberek a Project Gutenberg több mint 40 000 kötetből álló archívumából letöltött szöveget elemeztek (Illusztrációsfelvétel) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
