Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-01 / 26. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ 2014. FEBRUAR 1. INTERJÚ ľB hajtásba halt bele, ezután választotta Rudolf is a halált. Elénkebb fantáziájú kutatók szerint egy féltékeny erdész kényszerítette volna öngyilkosságra Rudolfot, avagy egy teherbe ejtett hercegnő fivérével vívott amerikai párbajt elvesztve kellett megölnie magát, netalán veszekedés közben vesztette életét, és a reménytelenül szerelmes Vetsera Mária önként követte a halálba. A halál eszköze sem egyértelmű: a hivatalos változatban puskalövés szerepel, de vannak, akik méregre gyanakodnak. Akadnak, akik politikai okot sejtenek a háttérben, szerintük Rudolfot apja parancsára, öngyilkosságnak álcázva kivégezték. Egy másik teória hívei szerint Rudolf egy franciák által előkészített -puccs élére állt, de az utolsó pillanatban visszarettent, ezért mondtak ki rá Párizsban halálos ítéletet. Megint mások szerint a trónörökös ittas vadásztársai véletlenül lelőtték Vetsera Máriát, majd a rájuk támadó Rudolfot is agyonverték, de az ügybe olyan magas rangú személyek keveredtek bele, hogy a valódi eseményeket el kellett titkolni. ◄ Az utolsó felvételek Rudolf trónörökösről (Fotók: wikimedia) Természetesen azt is rebesgették, hogy az intrikákba belefáradt Rudolf megrendezte saját halálát, szeretőjével elmenekült és messze-messze éltek boldogan. A gyilkossági elmélet hívei az egyházi temetés tényét szokták érvként felhozni, mert a katolikus egyház szabályai szerint ez öngyilkosnak nem jár - a másik fél viszont azzal érvel, hogy az engedélyt Ferenc József eszközölte ki a pápától, fiának elmebajára hivatkozva. A tragédiáról számtalan könyvet írtak, 1936 óta több alkalommal vitték filmre, született belőle balett, Kálmán Imre tollából operett (persze a műfajnak megfelelő boldog befejezéssel), sőt még japán manga is. A teljes igazság vélhetőleg soha nem fog kiderülni, meggyőző bizonyítékkal egyik változat hívei sem tudtak szolgálni. Legjobban talán Kant egyik mondása jellemzi a helyzetet: „Nem kell mindent elhinni, amit az emberek mondanak, de azt sem kell hinni, hogy minden alap nélkül mondják.” (MTI) vál.stéd labdarugó v.(Kurt) T a végén villog! macskaféle ragadozó párosán nyer! ital után eped eme R központi- fűtés fü- tőtestje T ném.szín. v.(Erik) O.D.F. perc.röv bűnőket bevall —<r— dal mát üdülőhely sorvég! —▼— lombos növ.része sziv-musze ľ* gléda kecsesen hajlik ~T~ skotai sztály- at: jó ~W— kén jele ► tégtelen kín! becsap —▼— tova “I— király - olaszul házvég! bensőséges,intim Bulla szín nő v. kondizik beborít ► erkölcstan ľ" Khan iszlám milliárdos dinasztia erbium ► célt megvalósít —v----nitrogén, hid rogén és foszfor I maivcuj Newton ► teflúr vegyjete 1— i-N szem. névmás kérdőszócska i ■H Vadidegen házaspár sietett Csala Zsuzsa segítségére Szinte hihetetlennek tűnik, de sajnos igaz. Magyarország egyik legidősebb komikája, Csala Zsuzsa súlyos anyagi gondokkal küzd. Erről is beszélgettünk a nyolcvan- éves művésznővel. mikor ezt meghallottam, nem akartam hinni a fülemnek. Valóban fillérekből tengeti az életét? Sajnos valóban így van, de nem akarom sajnáltatni magam. Ha azt mondom, hogy napról napra élek, akkor is igazat mondok. Komoly fejtörést okoz számomra, hogy mikor mennyit költhetek, mire mennyi pénzem jut egy hónapban. Arra már gondolni sem merek, hogy esedeg tudnék-e spórolni. Gondolom, meglepetést okozok azzal, hogy a nyugdíjam 38 ezer forint. Kacagni szoktam a fájdalomtól, amikor néha a politikusok azt hangoztatják, hogy ők akár 45 ezer forintból is képesek lennének megélni. Szégyen és gyalázat! De ha jobban belegondolunk, ennél kevesebb pénzből is kénytelenek jó néhányan éhezni. Mostanában sajnos már rengeteget vagyok itthon, lényegében igazi nyugdíjas vagyok. Rátapadok a televízió képernyőjére és azt nézem. Minden műsort megnézek, és gyakran előfordul, hogy őrjöngök a látottak és hallottak miatt. Néhányan olyan életszínvonalról beszélnek hazánkban, mintha ufók lennének, és nem köztünk élnének. Hogyan lehet ennyire kevés a nyugdíja, elvégre egy életen keresztül a színpadon volt, dolgozott? Többet is dolgoztam, mint kellett volna. Alaposan a korhatáron túl mentem nyugdíjba is, és mégis. Valamelyik „okos” kiszámolta, hogy nekem ennyi pénz jár. Hiába fellebbeztem, mentem fuhöz-fá- hoz, az összeg nem változott. Nem szeretnék a lelkivilágába gyalogolni, de néhány éve ön játékgépezett is, legalábbis erről cikkeztek a lapok. Valóban volt ilyen időszaka az életemnek, de az már a múlté, és már játékgépek sincsenek. Nagyon szép háza van, közvetle- nül a Duna-parton. Miből tudja fenntartani? Ha nincs az ember állandóan a színpadon, észre kell venni, hogy a reflektorokat is leoltják, és a régi barátok nem látják a sötétben az embert. Egy vadidegen, vidéki házaspár sietett a segítségemre. Valahonnan megtudták, hogy milyen helyzetben élek, és megkerestek. Akkoriban ugyanis, el akartam adni a házamat, és ők ezt nem akarták. Levélben kerestek meg, és nem akartam hinni a szememnek, amikor a sorokat olvastam. Azt írták egyebek közt, hogy nem akarják látni azt a szomorúságot, amely szemmel láthatóan az arcomon ül, mert annyi vidámságot vittem az életükbe, hétköznapjaikba. Kedvenc színészüknek neveztek, és állítólag valamennyi szerepemet ismerik. Megnyugtattak, hogy ők annyira jól állnak anyagilag, hogy a házammal kapcsolatos rezsidíjakat havonta kifizetik. 99 Igazi nyugdíjas vagyok. Rátapadok a televízió képernyőjére, és minden műsort megnézek. Lényegében ez akkor eltartási szerződés? Dehogyis! Nem érdekli őket semmiféle haszonszerzés a halálom után. A házamat sem akarják megkapni. Csak emberiesség az egész. Szó nincs eltartási szerződésről. Könnyen elfogadta ezt a jótékonykodást? Tudom, ha az ember kénytelen valamit elfogadni, mert nincs más választása, hiába az önzedenség, az adomány alamizsnának vagy könyöradománynak is nevezhető. Őszintén megmondom, nem gondolkodtam egy percig sem, hogy elfogadjam-e az ajánlatukat. A számláimat ők kapják meg közvetlenül postán, és átutalják a pénzt a szolgáltatónak. Elnézését, hogy nem a következő kérdésemmel kezdtem a beszélgetésünket: hogy van Csala Zsuzsa? Köszönöm, elfogadhatóan. A lábammal bajlódom. Fiatal koromban, több kisebb sérülés is ért, és most ezt megérzem. Sok orvosságot kell szednem, ami nem olcsó, és sajnos a bottal való járást is meg kell szoknom. Márciusban osztják a Kossuth- díjat. Véleményem szerint éppen itt lenne már az ideje, hogy ön is megkapja. Jól kezdte a kérdését. Örökös és a szakmán belül is vitákra adó ok, hogy osztják és nem kapják a művészek a Kossuth-díjat. Az sem tesz jót ennek a szebb napokat is látott kitüntetésnek, hogy a politika célkeresztbe került. Bizonyíték erre az is, hogy van, aki nem is hajlandó átvenni, mert nem szimpatizál az éppen aktuális kormánnyal. De ez butaság, mert ellenzéki művész csak ritkán kapja meg, és akkor már tudja is a válaszomat. Nem tervezek márciusban, „látogatást” a parlamentbe. De ha hívnának, természetesen mennék. Albert József
