Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-01 / 26. szám, szombat

o N on 2014. február 1., szombat, 8. évfolyam, 5. szám Vadidegen házaspár sietett Csala Zsuzsa segítségére 15. oldal A Népi Védelmi Egyséf (YPG) női tagj; őrködnek Kámisli közelében. Az YPG-t a Kurd Legfelsőbb Bizottság fegyveres szárnyának tartják. (Fotók: sita/ap) 5 ': í Sáü fcsü s Az erőszak közepette a kurdok az önrendelkezésért harcolnak A Szíriában tomboló polgárháború közepette egy viszonylag nyugodt fészek van kialakulóban az ország északkeleti sarkában, ahol az emberek a pusztítás helyett az építkezésről beszélnek. A kurd területeken a helyi vezetők a hely­zet normalizálására törekszenek és arra bátorítják a lakókat, hogy maradjanak az országban. Az északkelet-szíriai térség nagy részét ellenőrzésük alatt tartó kur­dok önálló közigazgatást hoztak létre, olcsó üzemanyagot állítanak elő, állami támogatást nyújtanak a mezőgazdasági termelés beindí­tásához, és azon dolgoznak, hogy visszaállítsák az áramszolgáltatást a régióban. Eddig megfutamítot­ták mind a kormányerőket, mind pedig a rezsim ellen harcoló láza­dókat. A népcsoport mintegy 30 millió tagja él a Közel-Keleten, a kurdok többségben vannak Szíria és Irak északi, Törökország keleti, vala­mint Irán nyugati részén. Hosszú ideje a kurdokat tartják a világ legnépesebb, önálló állam­mal nem rendelkező etnikai cso­portjának. Eddig egyedül az iraki kurdok tudtak valódi önrendel­kezést elérni, az 1990-es években ugyanis sikerült megfutamodásra kényszeríteniük Szaddám Húszé­in néhai iraki elnök hadseregét. A több mint kétmilliós szíriai kurd lakosság úgy érzi, hogy most, a polgárháború közepette lépéseket tehet a régóta dédelgetett álom, az önálló Kurdisztán létrehozása felé. A legutóbbi fejlemény, hogy a leg­nagyobb kurd politikai erő a múlt kedden bejelentette: átmeneti kormányzatot hoznak létre Szíria északkeleti részében. A vezetők azt állítják, hogy bár már készítik az alkotmányt, és idén választásokat is ki akarnak írni, nem akarnak önálló politikai képződményt lét­rehozni. „Ez nem függetlenség, mindössze helyi demokratikus közigazgatás” - mondták. Mind Damaszkuszban, mind pedig Ankarában mégis attól tartanak, hogy a kurdok fokozatosan nö­vekvő függetlensége előbb-utóbb teljes elszakadáshoz fog vezetni. A török kormány lezárta a két or­szág közötti határt, valamint szö­gesdróttal erősített meg bizonyos határszakaszokat, hogy fékezze a folyamatot. Egy fal felépítése is szóba került, s ez heves tiltakozá­sokat váltott ki a kurdok körében. Elemzők szerint lényegtelen, hogy milyen névvel illetik a kurd önrendelkezést, az új fejlemény mindenképpen tovább bonyolítja a szíriai helyzetet, amely azzal fe­nyeget, hogy teljesen újrarajzolja a Közel-Kelet térképét. Szíria a kö­zel három éve tartó polgárháború következtében rendkívül törede­zetté vált, és egyelőre úgy tűnik, hogy egyik erő sem tud döntő győzelmet aratni a többi felett. A kurdok hosszú időn keresztül Szíria legszegényebb és legelnyo- mottabb kisebbségének számítot­tak. Anyanyelvűket betiltották, több ezren soha nem kaptak hi­vatalos papírokat, számos térség­beli falu nem több sárkunyhók labirintusánál. A több mint 130 ezer ember életét kioltó és hatmil­lió embert lakóhelye elhagyására kényszerítő polgárháború még tovább súlyosbította a kurdok helyzetét, azonban felszabadította őket. Miközben a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők a felkelők elleni harcokkal voltak elfoglalva, a kur­dok fokozatosan kiterjesztették az ellenőrzésüket a térség felett. A Szíriában működő legnagyobb kurd erő, a Demokratikus Unió Párt (PYD) által kibocsátott en­gedéllyel szabadon lehet utazni az iraki határvidéktől egészen az on­nan 200 kilométerre fekvő Rász al-Ajn városáig. Az ország többi részén elképzelhetetlen az ilyen mozgásszabadság. Bár a kurd erőknek többé-kevésbé sikerült felszámolniuk a térségben az erőszakot, vannak még jelentős nehézségek, az áramszolgáltatás például továbbra sincs teljesen megoldva. A kőolajexport jelentős segítséget jelenthetne, a termelést azonban le kellett állítani, miu­tán fegyveres csoportok elkezdték megcsapolni az ország távolabbi területein található kőolaj-fino­mítók felé tartó vezetékeket. A PYD erre válaszul helyben kezdett gázolajat előállítani, amelyet ol­csón, literenként 30 líráért kínál a lakosságnak. Kámisliben és Haszakában még mindig a kormányerők irányí­tanak bizonyos területeket, pél­dául a Kámislihez közeli katonai támaszpontot és a város repülőte­rét. A település többi részét a kur­dok ellenőrzik, a békés egymás mellett élés miatt az ellenzék azzal vádolja a PYD-t, hogy titkon az Aszad-rezsimmel szövetkezett. „A kormány miniszterei gyakran látogatnak ide, az állami alkalma­zottak megkapják a fizetésüket, a telefonok csöngenek, az egészség- ügyi ellátórendszer működik. Hol van itt az önrendelkezés?” - tette fel a kérdést a rivális Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) egyik tagja. Időnként a szíriai és az elté­rő dialektust beszélő iraki kurdok között is vannak feszültségek, éles az ellentét a PYD és az autonóm iraki kurd régió elnöke, Maszúd Barzáni között, akit azzal gyanú­sítanak, hogy ki akarja terjeszteni a hatalmát a szíriai kurd terüle­tekre is. A szíriai kurdok a török kormány beavatkozásától is tartanak, ame­lyet azzal vádolnak, hogy az önál­lósodási törekvéseik gyengítésére iszlamista harcosokat küldött Szíriába, ezt azonban Ankara ta­gadja. A helyi autonómia sikerei elle­nére a népcsoport számos tagja továbbra is egy önálló és egye­sült Kurdisztánról álmodik. Sok törökországi kurd szökik napról napra Szíriába, hogy csatlakoz­zon a harcokhoz, mások a kurd kultúra újjáélesztésével adnak inspirációt Szíriában élő testvére­iknek. „Most lehetőségünk nyílik megvalósítani a saját elképzelése­inket a társadalmi, a vallási és a politikai kérdésekben” - mondta egy kurd költő, aki Kámisliban él. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents