Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-07 / 4. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014.JANUÁR7. Kultúra 7 Ecót a legendás helyek leírásánál is jobban foglalkoztatja a mítosz alakulása, újraéledése, hatása A fikciós tartomány szökevényei UMBERTO ECO I A LEGENDÁS fL FÖLDEK , \ ÉS HELYEK TÖRTÉNETE Ha végigtekintünk az életművön, nyilvánvaló, mi az, ami Umberto Ecót szenvedélyesen izgatja: az emberi elme kreálmá- nyai. Legutóbbi kötetében, A legendás földek és helyek történetében enciklopédikus alapossággal veszi számba azokat a kitalált helyszíneket, amelyek túlléptek a tiszta fikció határain: valakik számára valamilyen módon a valóság részévé váltak, és nem egy esetben olyan események mozgatói lettek, amelyekkel komoly történelmi munkákban találkozhatunk. LAKATOS KRISZTINA Ingoványos talajra lépünk Eco „túravezetésével”, hiszen a könyv tárgyát képező helyszínek igen sokfélék. A délibábokat, illúziókat, utópiákat generáló legendás helyek között akad olyan, amely elvben a valós térképen is megtalálható (lenne). Ilyen például az Odüsszeia világa, persze a továbbra is nyitott kérdéssel, merre vezethetett Ithaka királyának útja: a Földközi-tenger medencéjének mely pontjait érinthette, esetleg elképzelhető-e az a magyarázat, hogy a homéroszi eposzok világképe tulajdonképpen a Balti-tenger vidékeit idézi. Olvashatunk olyan helyszínekről, amelyek ténylegesen léteznek, de sajátos mitológia alakult ki körülöttük; aminek következtében a tárgyi valójában fellelhető helyszín és a legendás tér alig feleltethető meg egymással (ilyen Alamut vára az asszaszinok legendájával, Glastonbury, amely a Grál mítoszával forrott össze, vagy éppen Rennes-le-Chateau, amelyre a következőkben még utalunk). És persze sorolhatnánk a tisztán kitalált, elképzelt, vágyott helyszínek különféle változatait, amelyeket józan gondolkodású személyek egyértelműen a fikció tartományaiban értelmeznek - ami nem jelenti azt, hogy a „hermeneutikus” vagy az „ezoterikus szakirodalomban” ne bukkannának fel újra és újra. (Példaként idézhetjük Ultima Thule és a Hyperbo- reusok ókori eredetű legendáját, amely a 19-20. században árja mítosszá alakult, és a náci vezetőket is megihlette.) A legendás földek és helyek történetében kulcsfogalom a történetiség, hiszen a szerzőt a legendás helyek leírásánál is jobban foglalkoztatja a mítosz alakulása, formálódása, újraéledése, hatása. A kézikönyv a témakörök tömör összegzése mellett bőven válogat az elsődleges forrásokból: a kérdés kapcsán releváns szerzők írásaiból idéz, emellett a szövegeket lenyűgöző illusztrációs anyaggal tálalja. Időrendben halad végig választott fejezetein: a világról vallott elképzeléseknél kezdi, a Biblia földjeivel és Homérosz helyszíneivel lép tovább, mesél egyebek között Eldorádóról, Atlantiszról, Utópia szigeteiről, az üreges föld, illetve a föld alatti világok mítoszairól, hogy a végén mai példán mutassa be a legenda születésének lehetséges- bár a mű kontextusában nem éppen dicséretesnek minősített -módját. Umberto Eco a Rennes-le- Chateau kitalálása című fejezetben Dan Brown Da Vinci-kód című híres regényének eredettörténetét vizsgálja. Végigkövet egy szövevényes, nagyrészt tudatos elferdítéseken, hamisítáS hogy miért kárhoztatja Eco érezhetően az amerikai bestsellerszerzőt? A fikciós szerződés felrúgása miatt. sokon alapuló Grál-történetet, amelynek gyökerei a 19. század utolsó harmadába nyúlnak vissza, és amely az ezredfordulóra - úgy tűnt - minden hitelét elvesztette. Adott egy helyi legenda. Valaki kiszínezve továbbadja. Mások rátesznek még egy lapáttal, közreadják a felturbózott verziót. Vannak, akik elhiszik. Mások .megkérdőjelezik, tényszerűen megcáfolnak minden egyes állítást. Egyértelműnek tűnik? A Da Vinci-kód 2003-ban jelent meg, és a Szent Grál biológiai értelmezését, Jézus és Mária Magdolna állítólagos leszárma- zottainak históriáját hasznosítja újra. (A motívum Eco A Fou- cault-inga című 1988-as remek, okos regényében is megjelenik.) Dan Brown művének hatása elképesztő: a párizsi Saint-Sulpice templomot ma is titokvadászok tömegei keresik fel, hogy megtalálják a mű szerint a Grál utolsó rejtekhelyéhez vezető Rózsavonalat. Ezért a templom gondnoksága kénytelen volt tájékoztatást kihelyezni: „A templom padlójában rézzel megjelölt meridiánvonal egy 18. században készült tudományos eszköz része (...) Azzal szemben, amit egy népszerű kortárs regény nagy képzelőerővel állít, a meridián nem egy pogány templom maradványa, amüyen egyébként sem állt soha ezen a helyszínen. (...) Semmüyen misztikus tudás nem nyerhető e műszerből, kivéve, hogy Isten, a Teremtő az időnek is Ura...” S hogy miért kárhoztatja Eco érezhetően az amerikai bestsellerszerzőt? A fikciós szerződés felrúgása miatt. Mint írja, a narratív fikció igényli, hogy az elbeszélés a fikcióra utaló jeleket hordozzon - ilyen lehet például a címlapra nyomtatott regény szó s bár a fikció gyakran a valószerűségre utaló hamis jellel kezdődik, tapasztaltabb olvasók képesek felismerni az utalásokat. Ezzel szemben Brown nyilvánvalóan szegényes történelmi tudása, tárgyi tévedései ellenére rendre azt nyilatkozza: regénye 99 százalékig igaz. „Mindazt, ami fikció, hogy létezne egy Robert Langdon nevű harvardi szimbólumkutató, azt nyilvánvalóan én találtam ki. De a háttér teljesen igaz.” Nem vitatkozhatunk azzal a ténnyel, hogy Brown regényei újra és újra a bestsellerlisták élén landolnak. Az sem vitás, hogy formálják olvasóik valóságról alkotott képét. Akiben viszont munkálkodik az igény, hogy legyen világosság, olvasson inkább Ecót. Umberto Eco: A legendás földek és helyek története. Európa Könyvkiadó, 2013. Oscarra utaló jelölések Los Angeles. A 12 év rabszolgaság és a Gravitáció is jelölést kapott az Amerikai Producerek Céhének (PGA) legfontosabb díjaira. A hollywoodi producerek Steve McQueen történelmi drámája és Alfonso Cuarón űrkatasztrófája mellett Woody Allen Blue Jasmine, Peter Greengrass Phillips kapitány, Jean-Marc Valée Mielőtt meghaltam, Spike Jonze A nő, Alexander Payne Nebraska, John Lee Hancock Banks úr megmentése és Martin Scorsese A Wall Street farkasa című munkáját jelölte a legjobb film díjára. A producerek céhe január 19-én adja át díjait, hat héttel az Oscar-díjak kiosztása előtt. Az elismerés sokak szerint előre jelezheti az Oscar-díj favo- ritjait. Az Oscar-jelöléseket január 16-án jelentik be. (MTI) MOZIJEGY Régi mese 3D-s szemüvegben Manapság már valószínűleg nem elég a kasszasikerhez egy klasszikus mese. Elengedhetetlen a 3D-s szemüveg, amellyel úgy érezzük, nem vagyunk kívülállók, mi is a film szereplői vagyunk. És persze fontos néhány thrillerelem is. Kevés a gonosz mostoha, a mézeskalács házikóban lakó boszorkány, a mérgezett alma, sőt egy Hókirálynő sem elég, aki jeges szívével kiirtja a testvéri szeretetet. Változnak az idők, az időben vagy az idővel a gyerekek is, akik nem magyar népmesékre alusszák édes álmukat, és nem a Grimm-testvérek rendőrségi hírein alapuló történetek után küszködnek rémálmokkal. A klasszikus Andersen-tör- ténetet feldolgozó Jégvarázs úgy kezdődik, mint bármelyik mese: hol volt, hol nem volt, volt egyszer két testvér. A nagyobbik lány varázserővel van megáldva (megátkozva?), bármikor képes a semmiből - pontosabban az ujja begyéből jeget varázsolni. Ez lesz a veszte, egyszer ugyanis a húgát a palota jegén súlyos baleset éri. S az addig jó testvérek eltávolodnak egymástól, pontosabban a nagyobbik elzárkózik a kicsi elől, nehogy megint bekövetkezzen, amitől eddig is tartott. Elzárkózása azonban nem tarthat az idők végeztéig, csupán addig, amíg nem kell királynőt választani, s mivel kora miatt ő a soros, ki kell állnia a nép elé. Nem is lenne gond, ha... Ha nem használná újra a varázserejét - varázsujjait -, s nem borítaná jégbe, fagyba a palota környékét. Nincs mese, menekülnie kell, no de a húga sem rest, nekiindul egyenest, hogy visszahívja. És a néző (a gyerek, persze) végigszáguld vele és hű kísérőjével a havas hegyen-völgyön, izgalmában majd lerágja mind a húsz körmét, percek alatt befalja a fél liter pattogatott kukoricát, akkor enged fel, amikor végre megjelenik a feszültségoldó, derűt hozó hóember. Minden jó, hajó a vége. Ez a mese is jó, mert jó a vége, le a 3D-s szemüveggel, reménykedjünk, hogy kasszasiker lesz a Jégvarázs, mert még őriz magában néhány elemet a klaszszikus mesékből, (rend) Jégvarázs (Frozen). Amerikai animációs film, 108 perc, 2013. A döntést azzal indokolták, hogy a festmény szállítása „temérdek technikai gonddal" járna Nem adják kölcsön a Mona Lisát Firenzének A Mona Lisa elválaszthatatlan a Louvre imázsától és nemzetközi hímevétől (Képarchívum) MT1-HÍR Róma. Nem tér vissza Firenzébe a világ talán legismertebb festménye, a Mona Lisa, Franciaország ugyanis hivatalosan is nemet mondott az olasz városnak arra a kérésére, hogy adja kölcsön Leonardo da Vinci művét. Slivano Vincento, az olasz örökségvédelmi bizottság tagja közölte a sajtóval, hogy a párizsi kulturális minisztérium levélben értesítette, Franciaország nem adja kölcsön a Louvre- ban látható remekművet. Az olasz testület több mint egy éve szorgalmazta, hogy a Gioconda időlegesen visszatérhessen Olaszországba. A bizottság azzal indokolta kérését, hogy sok olasznak nem áll módjában eljutni Párizsba, hogy megcsodálja Francesco Bartolomeo dél Giocondo neje, Lisa Gherardini portréját. A párizsi kulturális tárca örökségvédelemért felelős főigazgatója sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem tud eleget tenni az olasz kérésnek. A döntést azzal indokolta, hogy a festmény szállítása „temérdek technikai gonddal” járna. Vincent Berjot emlékeztetett arra, hogy a Mona Lisa „elválaszthatatlan a Louvre imázsától és nemzetközi hírnevétől”. A múzeum évente több mint nyolcmillió látogatót fogad, aldk a szakember szerint nem értenék meg, hogy a festmény nincs a helyén. Az 1503 és 1519 között készült Giocondát I. Ferenc francia uralkodó vásárolta meg a 16. század elején, a 77x53 centiméteres, jegenyefára festett olajkép azóta a francia állam tulajdona. A híres portré legutóbb száz éve járt Firenzében, miután 1911-ben ellopták a Louvre-ból. Az elkövető egy olasz férfi, Vincenzo Peruggia volt, aki híresztelések szerint megpróbálta eladni a művet. A tolvaj végül Firenzébe vitte a képet. Miután 1913-ban előkerült, egy időre kiállították az olasz városban, majd visszakerült Párizsba. OUM TOMI WfBCS KÁT tí i l Hosszú idő után újra magyar sikerfilm született: a bemutató óta eltelt egy hónapban több mint 100 ezer néző váltott jegyet a Corning out című vígjátékra. A Csányi Sándor, Tompos Kátya, Ka- ralyos Gábor főszereplésével készült filmet 56 magyarországi moziban kezdték el vetíteni december 5-én, s már az első hétvégén beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A napokban elért 100 ezres nézőszámon a hollywoodi sztárprodukciók is egyre ritkábban lépnek túl Magyarországon. (MTI-felvétel)
