Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-07 / 4. szám, kedd
Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 7. Csapatostul vágnak neki az elnökválasztásnak a politikai kalandorok Diagnózis: elnökjelölt Jelen állás szerint legalább egy tucat elnökjelöltje van - a pontos szám csak január kilencediké után lesz ismert, a leadott, érvényes aláírások számának függvényében. Ajelöltek, mondanivalójuk és képességeik hű képet adnak arról, mekkora válságban van a szlovák belpolitika. TOKÁR GÉZA Huzamosabb ideje nyűt titok volt, hogy a baloldalon nem lesz nagy vetélkedés a szavazatokért: a kormánypártnak nincs konkurenciája. Ä baloldal egyetlen jelöltet indít (vagy legfeljebb stratégiai megfontolásokból állít alternatívát). A kérdés mindössze annyi volt, Robert Fico kormányfő az erőviszonyok ismeretében vállalja-e azt a kockázatot, hogy a második körben egy ellenjelölt megszorongatja, indulásával pedig egyúttal felborítja a Smer belső erőviszonyait. Miután a miniszterelnöknek a Marián Kotleba-jelenségtől nem kell tartania - nincs olyan „nem standard” ellenjelölt, aki képes lenne tömegével mozgósítani az ország általános állapotával elégedetlen szavazókat. Ficó- nak így csak a Smer állapota miatt kell aggódnia. Ha egyáltalán akar. A jobboldalon ezzel szemben ismét megmutatkozott az általános szervezetlenség és tanácstalanság. A Népi Platform pártjai a rövid távú politikai érdekeiket figyelembe véve Pavol Hrušovskýt indítják, a KDH egykori elnökének sem legitimitása, sem pedig karizmája nincs ahhoz, hogy a jobboldal szellemi vezérévé váljon, ha megbukik is - emlékszik még valaki arra, hogy öt éve a népszerű, nem elhasznált Iveta Radičová került ebbe a szerepbe, a jutalma pedig később a miniszterelnöki pozíció lett? A minőségi esés nyilvánvaló, s ami rosszabb, a Népi Platform az inkább megosztó, semmint egyesítő Hrušovský esetleges sikerére (ami jelen esetben a második helyet jelenti) sem nagyon építhet. A tarka felhozatal és a számos jelölt ellenére a magyaroknak nem lenne kire szavazniuk, ha Bárdos nem indulna. A két hagyományos hatalmi csoportosulás emberén túl rengeteg a jelentkező, csapatostul vágnak neki az elnökválasztásnak a politikai kalandorok. Ján Čarnogurský az életművét akarja keretbe foglalni és utólagos önigazolást keres, Radoslav Procházka épp ellenkezőleg, kiindulási pontnak és elvi kérdésnek tekinti a részvételt az elnökválasztási kampányban. Andrej Kiska független államférfiúi imázsát építgeti, Milan Kňažko pedig névleg ugyan a rendszer- váltás megtestesítője és az elégedetlenek szimbóluma, a gyakorlatban azonban inkább az értelmiségi elit felvállalt választása lehet. Generációs szakadék tátong közte és a jelenlegi politikai berendezkedés ellen tiltakozók új nemzedéke között. A legelkeserítőbb, hogy a tarka felhozatal és a számos jelölt ellenére a magyar szavazóknak továbbra sem lenne kit választaniuk, ha Bárdos Gyula indulása nem oldja fel a dilemmát. A jelenlegi körülmények között is „csak” egy magyar nemzetiségű jelölt tudja kockázatok nélkül vállalni azt az üzenetet, amely az országban élő magyarok szerepét és helyzetét érinti. Jelöltből hiába van szakaj- tónyi, a társadalom továbbra is mélyen megosztott, s ez a helyzet aligha javul rövid távon. (Peter Gossányi rajza) Én meg híres Stammgastarbeiter vagyok idehaza. Cseh katonai szakértő szerint Prága a palesztin fegyverek átrakodóhelye lehetett Mit rejtenek a palesztin követségek? KOKES JÁNOS Elképzelhető, hogy Csehország a palesztinok számára a fegyverek „átrakodóhelyeként” szolgál, és hasonló célokra használják a világ más országaiban működő palesztin nagy- követségeket is. „Nem kizárt, hogy egy jól szervezett, fegyvereket és robbanóanyagokat elosztó hálózatról van szó, amelyben diplomáciai fedezet alatt széles körű fegyverszállítás folyik konkrét címzettekkel” - jelentette ki Jin Šedivý tábornok, a cseh hadsereg korábbi vezérkarifőnöke. Šedivý azután nyilatkozott, hogy a prágai palesztin nagy- követségen robbanás következtében életét vesztette Dzsamál Mohamed Dzsamál nagykövet. Šedivý kijelentette, nem terrorizmusról beszél, hanem olyan hadianyagok elosztásáról, amelyeket egy esetleges akcióban felhasználhattak, mérlegelése szerint „ez a legvalószínűbb változat”. A fegyverek eredetére a palesztin nagykövetség eddig nem adott magyarázatot. „Ez megdöbbentő. Nemcsak a diplomáciai normák és szokások durva megsértéséről van szó, hanem a biztonsági előírások megsértéséről is - ezt a nagykövet tragikus halála is mutatja” - emelte ki a 61 éves tábornok. Šedivý aggodalmának adott hangot, hogy hasonló módon fegyverek lehetnek más európai és Európán kívüli palesztin képviseleteken is. „Nagyon is valószínű. Nem kizárt, hogy a véletlen robbanás valami egészen hihetetlen dologról rántja le a leplet” - véli, s nem tartja hihetőnek azt a palesztin érvelést, hogy a fegyverek a nagykövetség védelmére szolgáltak, a palesztinokat Csehországban senki sem veszélyeztette. „Nem helyi, hanem nemzetközi méretű botrányról van szó” - tette hozzá. A rendőrség közölte, hogy 12 fegyvert talált a nagykövetségen. A hatóságok korábban nem tudatták a nyüvánosság- gal a fegyverek számát, így az találgatások tárgya lett. A korábbi sajtóértesülések még arról szóltak, hogy 70, engedély nélkül tartott lőfegyverre bukkantak. A Prágába akkreditált 56 éves palesztin követ, Dzsamál Mohamed Dzsamál január 1-jén szenvedett halálos sérüléseket, amikor rezidenciáján felrobbant egy széf. Jirí Rusnok miniszterelnök kijelentette, baleset történt, nem terrorcselekmény. A rendőrség vizsgálja, hogy a fegyverek miként kerültek Csehország területére, s követtek-e el velük bűncselekményt az országban. KOMMENTAR Legyen ez jobb év! NAGY ANDRÁS A2013-as évet szlovákiai magyar szemszögből szinte minden közíró negatívan értékelte. E hasábokon is sorra jelentek meg a borús írások, sorolva ások negatív tényt, amelyek miatt a mínu- szos évek közé sorolódik a tavalyi. Ám itt az ideje, hogy a 2014-es évre tekintsünk, és elgondolkozzunk, hogyan lehetne az idei esztendő jobb. A legfontosabb talán az, hogy ne tekintsük a politikát életünk legmeghatározóbb elemének. Attól, hogy Ficóék vannak hatalmon, nyilván a fél országnak rossz a közérzete, de ezen a tényen 2016-ig nem tudunk változtatni, s az életnek annyi egyéb szegmense van, melyekre jobban lehetne figyelni a politika helyett. Fontos, hogy az emberekben felerősödjön a tenni akarás. Helyi, regionális vagy akár országos szinten. A szlovákiai magyar közéletben is reneszánszukat élik a civil kezdeményezések, a nagy öregek helyett, akik talán el is fáradtak már az elmúlt huszonöt évben, egyre gyakrabban jelennek meg a fiatalok. Gyakran minimális tapasztalattal, de óriási lelkesedéssel, új módszerekkel és kommunikációs eszközökkel próbálják a nihilizmusból kizökkenteni társadalmunkat. Mert a valódi kérdés nem az, hogy egy vagy két párt képviseli-e a magyarok érdekeit helyi, regionális vagy országos szinten, hanem az, hogy mi magunk mennyire tartjuk fontosnak eddig kivívott jogainkat, intézményeinket vagy a társadalmi működésünk keretrendszerét. Ha a szlovákiai magyarság bárminemű önrendelkezésre törekszik, nekünk, a társadalomnak kell ezt akarnunk. Ha nincs társadalmi konszenzus vagy legalább széleskörű társadalmi vita ebben a témában, teljesen felesleges, hogy bárki a zászlajára tűzzön ilyesmit, mert nem lesz eredmény, nem sorakoznak fel mögé. Az országos politikai lehetőségek komolyan be vannak határolva, túl sok változás nem várható az egyszínű smeres kormánytól, sőt. Mégis, a2014-esévbenlesznéhánylehetőség, amikor a szlovákiai magyarok újra megpróbálhatnak kitörni, valamivel többet elérni. Az EP-választás tavasszal, az önkormányzati választás ősszel esélyt adhat az eddiginél erősebb képviseletekre. És ebből a szempontból mindegy, hogy melyik magyar párt képviseletében. A tavaszi elnökválasztáson pedig Bárdos Gyulának valóban új lehetősége van. Több mint valószínű, hogy nem ő jut a második fordulóba, de a fő felelőssége nem is abban lesz, hogy mennyi szavazatot kap, esetleg kitől vesz el voksokat, hanem hogy képes-e a magyarok számára fontos témákat oly módon megragadni a kampány során, hogy az pozitív irányba mozdítsa el például a szlovák közbeszédet. Ha ez sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy érdemes volt magyar jelöltnek indulnia az elnökválasztáson. FIGYELŐ A híres-neves vendégmunkás A brit média a román és a bolgár munkavállalók tömeges bevándorlását jósolta, de e két országból eddig egyetlen új vendégmunkásról tudni; a 30 éves román Victor Spirescu országos hírnevet szerzett a vele készített interjúknak és a televíziós képeknek köszönhetően. Spirescut nagy meglepetésére tengernyi kamera és két parlamenti képviselő fogadta Luton repülőterén, miután leszállt a romániai járat. A gépen ő volt az egyeden, aki először lépett be Nagy-Bri- tanniába. „Nem azért jöttem, hogy kifosszam az országot, hanem hogy dolgozzak, és utána visszamenjek” - jelentette ki. Menyasszonya otthon maradt, mint mondta, annyi pénzt akar összegyűjteni, hogy fel tudják újítani a házukat. A The Daily Telegraph tudósítója még Spirescu falujába is elutazott, hogy düle- dező házuk előtt lefényképezze a 19 éves menyasz- szonyt. Spirescu odahaza pásztor és villanyszerelő volt, most azonnal munkát kapott egy autómosóban. Mint mondta, nehezen tér napirendre afelett, hogy országos hírű lett: „Ha bemegyek egy szupermarketbe, mindenki engem néz. Hallottam, amikor egy kislány azt mondta az anyjának: Nézd, itt az a fazon a tévéből!” - mesélte a Sky News hírtévének. A Mail on Sunday riportere román munkavállalókkal utazott Bukarestből Londonba. Allan Hall állítása szerint a buszt már a magyar határon megállították, és a határőrök 300 euró „díjat” követeltek. A buszsofőr elmondta, „mindig ez van, románok vagyunk, ez zöld jelzés arra, hogy kifosszanak bennünket”. „Ha nem fizetünk, minden egyes csomagot kinyittatnak, minden okmányt átvizsgálnak, tárgyakat koboznak el, 12 órát állunk itt. Ez korrupció, de fizetünk. Muszáj” - mondta a sofőr. A kétezer kilométeres utat már többször abszolváló utasok nem is csodálkoztak, amikor „körbeindult a kalap” a kenőpénz összegyűjtésére. A cikk hangsúlyozta, a busz utasai közül mindenkinek volt munkája Nagy-Bri- tanniában. (MTI)