Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-31 / 25. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 31. www.ujszo.com ■EHZnUH Török csapás az al-Kaidára Ankara. A török hadsereg szíriai területen megtámadott egy olyan konvojt, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kapcsolódó iszla- mista csoporté, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILLA.) nevű szervezeté volt. Három jármű megsemmisült: egy furgon, egy teherautó és egy busz. Áldozatokról nincs hír. A török akció válasz volt arra, hogy kedden Szíriából átlőttek aknavetővel török területre, miközben egymással harcoltak az ILIÁ és a Szabad Szíriai Hadsereg harcosai a török határ közelében. (MTI) Málta mégis leáll az üzlettel Brüsszel. Kompromisszumot kötött a máltai kormány az Európai Bizottsággal, és gyakorlatilag elállt attól a tervétől, hogy lényegében pusztán pénzért árulja a máltai és így az uniós állampolgárságot - derül ki a máltai hatóságok és a bizottság közös közleményéből. Málta úgy módosítja az erről szóló törvényt, hogy a jövőben csak akkor lesz kiadható a honosítási okirat, amely a máltai állampolgárságot igazolja, ha a kérelmező előtte legalább egy évig ténylegesen Máltán él. A vitatott tervet Málta kormánya egyedi befektetői programnak keresztelte el, lényege pedig az lett volna, hogy bárki, aki fizet 650 ezer eurót, az minden további feltétel nélkül azonnal máltai és ezzel együtt uniós állam- polgárságot kapna, amivel gyakorlatilag az unión kívüli milliárdosok letelepedési jogosultságot és minden uniós polgárral azonos jogokat vásárolhattak volna az EU-ban. (MTI) Tisztogatás a rendőrségnél Ankara. A török kormány tegnap közel 800 rendőrt bocsátott el vagy helyezett át más pozícióba, ezúttal Ankarában és az ország nyugati részén fekvő Izmir városában. Az intézkedésnek a fővárosban 500, Izmirben pedig 274 rendőr esett áldozatául. Az újabb tisztogatást egy nappal azután rendelték el, hogy Isztambulban 115 bírót és ügyészt helyeztek át, közülük ketten aktív szerepet vállaltak a kormányt megrengető korrupciós ügy kivizsgálásában. Már több mint hatezerre nőtt a december közepe óta menesztett vagy áthelyezett rendőrök száma. (MTI) Kormánypárti amnesztiatörvényt fogadott el az ukrán parlament - az ellenzék továbbra is tüntet Volgográdi merénylet Belebetegedett a káoszba az elnök fr!XSt Életünket és vérünket az unióért! A kijevi tüntetők mínusz 20 fokban sem adják fel a tereket, a demonstráció folytatódik. (TASR/AP) Kijev. Ukrajna vezetése teljesítette minden vállalt kötelezettségét a politikai válság rendezése érdekében, az ellenzék azonban az amnesztiatörvény ellenére tovább élezi a helyzetet - közölte Viktor Janu- kovics elnök, aki egyben beteget is jelentett. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán állampolgárokhoz intézett üzenetében Viktor Ja- nukovics államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament amnesztiatörvényt fogadott el, szavatolva ezzel a tiltakozások résztvevőinek szabadságát, valamint a konfliktusok közben őrizetbe vettek kiszabadulását. „Az ellenzék viszont tovább élezi a helyzetet, arra szólítják fel az embereket, hogy álljanak kinn a fagyban néhány vezető politikai ambíciója kedvéért. Úgy gondolom, ez nem helyes” - fejtette ki az elnök. Megjegyezte, hogy a válság békés rendezését célzó, az ellenzék képviselőivel folytatott tárgyalásokon konkrét megállapodások születtek. Üzenetében kifejezte aggodalmát „annak a sok embernek az életéért és egészségéért, akiket felelőtlen politikusok szembenállásba hajszoltak”. Betegszabadságra írták ki Viktor Janukovics államfőt súlyos légúti megbetegedés és magas láz miatt - közölte tegnap az elnöki hivatal. Janukovics előző este még megjelent a parlamentben Szerhij Arbuzov ügyvivő kormányfő és Andrij Klujev, az elnöki adminisztráció vezetőjének kíséretében, hogy egyeztessenek a Régiók Pártjának képviselőivel az amnesztiatörvény elfogadásáról. A parlamenti többség éjjel egy kormánypárti képviselő által előterjesztett javaslatot fogadott el, amely szerint a tüntetőknek előbb szabaddá kell tenniük a hivatali épületeket Kijevben és vidéken, továbbá el kell bontaniuk a barikádokat a közlekedés zavartalanná tétele érdekében, ezután részesülhetnek csak amnesztiában azok, akik ellen eljárás indult, és akiket bebörtönöztek a kormányellenes megmozdulásokban való részvételért. Az ellenzék a tüntetések folytatására szólította fel az embereket, mert Mikola Azarov miniszterelnök lemondása után már Janukovics fejét is követeli, emellett az amnesztiatörvénnyel is elégedetlen. Tegnap újabb sátrakkal bővült a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén álló sátorváros. A tüntetések tovább folytatódnak a mínusz 20 Celsius- fokot elérő fagyos hideg ellenére, ám napközben nyugodt volt a helyzet a fővárosban. Ennek némileg ellentmond, hogy médiaértesülések szerint ismeretlenek tömegével gyújtják fel Kijevben a nyugat-ukrajnai rendszámú autókat. Az elmúlt két nap alatt mintegy kétszáz gépkocsiban keletkezett tűzkár. Moszkva. Azonosították a decemberben elkövetett volgográdi öngyilkos robbantásos merényletek két elkövetőjét, valamint őrizetbe vették két feltételezett tettestársukat az Oroszországhoz tartozó, északkaukázusi Dagesztánban - jelentették be tegnap az orosz hatóságok. Az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) arról számolt be, hogy a számos civil halálát okozó robbantások elkövetői egy dagesztáni fegyveres csoport tagjai voltak. Tavaly december 29-én a volgográdi központi pályaudvaron, majd 30-án egy trolibuszon elkövetett öngyilkos merényletnek (összefüggésbe hozták a szocsi olimpiával) összesen 34 halálos áldozata és mintegy hetven sérültje volt. A NAK közölte, hogy a robbantásokat a bujnakszi terrorcsoport két tagja, Aszker Szamedov és Szulej- man Magomedov követte el, a tájékoztatás szerint a két férfi már korábban is a hatóságok látókörébe került. Egy testvérpárt őrizetbe vettek szerdán Dagesztánban, a vádak szerint ők segítettek az elkövetőknek eljutniVolgográdba. (MTI) Az Európai Unióban gátlástalan hangulatkeltés folyik a bevándorlók ellen Mindenki profitál a mobilitásból MTl-HÍR Berlin. Gátlástalan hangulatkeltés folyik a bevándorlók ellen az uniós társállamokból érkező munkavállalókat megillető szociális juttatások körüli vitában, pedig Németország a munkaerő szabad áramlásának nagy haszonélvezői közé tartozik - mondta tegnapi interjújában az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős tagja. Andor László szerint választások vagy gazdasági válság idején a populisták nagyon könnyen kelthetnek hangulatot a bevándorlók ellen, és vannak „gátlástalan politikusok”, aki tőkét kovácsolnak a lakosság félelmeiből és támadják az EU-t, amiért bizonyos országokat felvett tagjai közé. Mindez gyakran a bevándorlási célország fejlettségéből, a magas bérekből táplálkozó „felsőbbrendűségi érzésből fakad”, ami „nagyon távol áll az EU szellemiségétől és az uniós jogtól” - mondta. Nem tagadható, a bevándorlás gondokat is okoz - mondta a felvetésre, hogy pl. a Ruhr-vidéki Duis- burgban feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek szociális ellátásra szoruló, főleg képzetlen románok és bolgárok. Ennek ellenére a mobüitásból mindenki profitál - emelte ki az uniós biztos: profitál a vállalkozó és a kibocsátó ország is. Lázár keménykedik Amerikával Budapest. A korábban az amerikai titkosszolgálatok soraiban dolgozó Edward Snowden által kirobbantott amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az USA és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet az Egyesült Államok nem tisztázza - mondta Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés e témával foglalkozó vizsgálóbizottságának tegnapi üléséről távozóban. Szerinte nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal. Az államtitkár kiemelte, hogy a Magyarországra érkező amerikai nagykövetnek is meg kell jelennie a bizottság előtt. A vizsgálóbizottság ülésén kiderült, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az USA titkos adatgyűjtése során - közölte Kocsis Máté, a testület fideszes elnöke, ám ez az információ államtitoknak minősül, ezért azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban. (MTI, atv.hu) Legkevesebb 20 halálos áldozatot követelt az iraki fővárosban elkövetett merényletsorozat. A legnagyobb vérontás a Bagdad északi részén lévő síita Sála negyedben történt, ahol egyszerre két bevásárló utcában robbant autóba rejtett pokolgép. Tegnap fegyveresek megtámadták és elfoglalták a közlekedési minisztérium egyik épületét Bagdadban, ám a rendőrség visszafoglalta az épületet. (TASR/AP) Kemény francia lépés Lelőtt muszlim lázadók Bangui. A Séléka muszlim lázadócsoport tucatnyi harcosával végeztek francia katonák a Közép-afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban. Először a Séléka tagjai lőttek, majd a francia egyenruhások egy harckocsit bevetve viszonozták a tüzet. A francia oldalon nem volt veszteség. A Séléka tavaly döntötte meg a keresztény Francois Bozizé államfő hatalmát, ami után az egykori francia gyarmaton véres összetűzések törtek ki a muszlim szövetség fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztények között. Avérontások beszüntetésére Franciaország - az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyásával - tavaly decemberben katonai erővel beavatkozott. Párizs eddig 1600 fegyverest küldött a 4600 afrikai békefenntartó megsegítésére. A konfliktus nyomán már több mint ezren vesztették életüket, és egymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. (MTI) Kerty-terv az izraeli-palesztin béke elérésére Megosztanák Jeruzsálemet MTl-HÍR New York. Kiszivárogtak John Kerry amerikai külügyminiszter közel-keleti béketervének főbb pontjai, amelyek a következő néhány hónapokban az izraeli-palesztin béketárgyalások alapjául szolgálna. A The New York Times amerikai lap szerdai száma a rövidesen bejelentendő terv várható alapelveit elemzi. Eszerint a majdani közel-keleti keretegyezményt előkészítő dokumentum a konfliktus beszüntetésére fogja felhívni a feleket, miután Izrael egy előre meghatározott ütemterv szerint kivonul az 1967-es vonalak által körülhatárolt Ciszjordániából, kivéve a Jor- dán-völgyet és egyes nagy teleptömböket, amelyekért cserébe lemond bizonyos jelenlegi területeiről. A jövendő palesztin állam legnagyobb részét képző Ciszjordániát és Jordániát elválasztó, stratégiai fontosságú határvidékre „példátlan biztonsági intézkedések” fognak vonatkozni. Ezzel kapcsolatban már napokkal ezelőtt nyilvánosságra került egy amerikaijavaslat, miszerint az izraeli csapatok a keretegyezmény hatálybalépését követő 10-15 évig ellenőrzésük alatt tarthatják a határvidéket - Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő előre kizárta annak lehetőségét, hogy bárki másra bízza a zsidó állam biztonságának őrzését. A terv szerint Kelet-Jeruzsálem bizonyos részei képeznék Palesztina fővárosát. Ezt az izraeli közvélemény legalább annyira támadja, mint amennyire a palesztinok elutasítják Kerry két feltételét: el kell ismerniük Izraelt, mint a zsidó nép nemzetállamát, és le kell mondaniuk a palesztin menekültek visszatérésijogáról. „Az izraelieknek és a palesztinoknak meg kell érteniük, hogy Kerry missziója az utolsó vonat a kétállami megoldás felé” - írja a lap, hozzátéve, „a következő már elüti őket.”
