Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-30 / 24. szám, csütörtök
18 Iskola utca A POSTA HOZTA Élmény a Jókaiban Január 23-án a gútai Corvin Mátyás Alapiskola felső tagozata ellátogatott a Komáromi Jókai Színházba, ahol a Lili bárónő c. zenés darabot tekintettükmeg. A színház előterében gyönyörű, régies ruhák fogadtak minket. A színpadon már látszott a díszletből két karosszék, egy asztal, egy ajtó, valamint a kandalló. A kezdés előtt volt időnk alaposan megvitatni, mely darabok férnének el akár a saját szobánkban is. Majd elsötétült a nézőtér, bemutatkozott a zongorista, és már be is léptek az első szereplők. Miután meghalt a kastély tulajdonosa, nevelt fia, László örökölte az épületet. László tehetséges szerző hírében állt, nem egy nőt tett már sikeressé a színházban. Ő viszont nem tartott igényt a kastélyra, így eladta egy gazdag festékbolt-tulajdonos- nak. László még az előtt el szerette volna hagyni az épületet, mielőtt az új tulajdonos megérkezik, de ez nem sikerült, így összetalálkozott a vevő gyönyörű lányával, Lüivel. László épp az aznap kilépett inas mellényét tartotta a kezében, így a lány azt hitte, ő is csak egy szolga. László belement a játékba. A lány és az „inas” közt lassacskán szerelem alakult ki, bár Lilinek több kérője is akadt. Köztük Frédi, egy lepukkant, állítólag nemesi családból származó férfi, aki szeretne benősülni a gazdag családba Bár édesapja mindig is egy bárónak szánta leányát, Lili házasság helyett inkább színésznői karriert építene. A sors fintora, hogy Lili apja épp az inast játszó Lászlót szemelte ki vejének. A történetet tarkítják a vicces, vagyis „horrorisztikus” jelenetek, melyekben pontban éjfélkor elmegy az áram, majd egy fekete csuklyás, maszkos alak belép az ajtón, s nem sokkal később el is megy, mint egy ka- kukkos óra. Talán mégis a harmadik felvonásban feltűnt sofőr aratta a legnagyobb sikert a „pofám leszakad! ” mondatával. Bár a legtöbben élveztük a műsort, mint mindig, most is voltak elégedetlenek, akik halálra unták magukat. Akadt olyan is, aki még azt sem tudta eldönteni, melyik tábort gazdagítsa. Ennek ellenére őszintén remélem, hogy a közeljövőben több darabot is megtekinthetünk majd. Horváth Viktória írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is szívesen várjuk diákok, tanárok beszámolóit iskolájuk eseményeiről, eredményeiről, valamint a tehetséges diákokat bemutató írásokat, melyeket az iskolautca@ujszo.com vagy az ujszo@ujszo.com e-mail- címre küldhetnek el. (ú) ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 30. www.ujszo.com Teret adnak a tevékenységek széles lehetőségeinek, a játéknak és a munkának is Különleges iskola Játékosan tanultak (Fotó: REAI A hosszú téli szünidő után legótémahetet tartottunk a martosi Református Egyházi Alapiskolában, hogyjátéko- san tanuljunk. Sok gyermek kedvenc játéka a lego. Ezzel a játékkal számoltunk, tanultunk szlovákul, és még a helyesírást is gyakoroltuk. LIPTÁK MÓNIKA A kockák segítségével átismételtük a színeket szlovákul és angolul is, de ugyanígy a számokat is. Ezután négy különböző színnel jelöltük az évszakokat, a legókockákra pedig ráírtuk a hónapok nevét. Ezeket ezután játszva sorba rendeztük naptári év, illetve tanév szerint. Megismertük a legó történetét, megtanultuk, hogy hol találhatók a világon legó- gyárak. Bővültek a mértani ismeretek is, hiszen a gyerekek megtanulták a négyzet és a kocka közti különbséget. A Sárosdi Virág által szerkesztett lapboo- kot készítettünk el a gyerekekkel, melyre a www. gyereketeto.hu oldalon találtunk rá. A lecke egy-egy fontosabb részét sablonok segítségével dolgoztuk fel. Miközben elkészült a lap- book, a tanulók már el is sajátították a témakör legfontosabb részeit. Emellett még kvíz is volt, készültek legóból járművek, épületek és dinók is. Miközben jót játszottunk, önfeledten nevettünk. A gyermekek pedig észre sem vették, hogy ■ milyen sokat tanultak, mennyi feladatot oldottak meg. Igazi csapatot sikerült így verbuválnunk a tanulókból, akik szeretnek iskolába járni, érdeklődők és elfogadók is. Itt a beiratkozások ideje. A szülőknek el kell dönteniük, melyik iskolába íratják gyermeküket. Mi egy olyan iskolát tudunk kínálni, ahol családias a légkör. Teret adunk a tevékenységek széles lehetőségeinek, a játéknak, munkának is, amelyben bárki eredményes és a közösség hasznos tagja lehet. Célunk, hogy a kisiskolások saját lehetőségeiknek megfelelő, minél optimálisabb szintre juthassanak egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével. Témaheteket tartunk, interaktív táblát használunk és lapbookokat készítünk. Ezek az élmények egész életre megmaradnak. Február 5-én 8.OO-tól 16.OO-ig nyílt napot tartunk, hogy az érdeklődők megismerkedjenek az itteni foglalkozásokkal. A kreativitást és az alkotás örömét felhasználva megalapozzuk az életre szóló tanulás iránti vágyat, mely ott szunnyad minden gyermekben. Ne hagyjuk ezt elveszni, éljünk a lehetőséggel, érdeklődjenek, hogy bölcsen dönthessenek. A komáromi magyar gimnázium százéves kulturális múltja című kiadvány átfogó képet szeretne adni és utat mutatni a jövő nemzedékének Gimigaléria - könyvbemutató a Selye János Gimnáziumban BESZÁMOLÓ Január 14-én a komáromi Selye János Gimnázium aulájában a már több éve rendszeresen működő Gimigaléria újabb kiállításra, illetve egy újonnan megjelent kiadvány bemutatójára hívta meg Komárom lakosait. A gimnázium és a vmk Gimisz színjátszó csoportja ebben az évben ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból 2013. december 7-én a helyi városi művelődési központban gálaműsorral köszöntöttük a Gimiszt és azt a több száz volt és jelenlegi diákot, aki ez alatt a két évtized alatt a színjátszó csoport munkájának részese volt. Az ünnepi műsort volt diákunk, a Gimisz jelenlegi zenei vezetője és segédrendezője, Ölvecky András szervezte. Ehhez a műsorhoz egy kiállítás is készült régi plakátokból (Ku- rucz Ottó kitűnő munkái), fényképekből, kosztümökből. Ennek a kiállításnak egy része került most át a gimnázium dísztermébe, hogy megfelelő hangulatot és teret adjon a könyv bemutatására. A komáromi magyar gimnázium százéves kulturális múltja című kiadvány az SZK Kormányhivatala Kisebbségi Főosztálya és a gimnázium Király Püspök Alapítványának anyagi támogatásával jelent meg iskolánk magyartanára, Spátay Adriana szerkesztésében. A könyvbemutatón a szerkesztő és a szerzők beszéltek a kiadvány tartalmáról, munkájuk céljáról, a könyv szellemi értékeiről. Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy A komáromi magyar gimnázium százéves kulturális múltja című kiadvány tisztelgés múltunk előtt, tisztelgés mindazon tanárok, diákok, pártfogók előtt, akiknek szívügyük volt a mindenkori magyar értelmiségi fiatal kiművelése. Szerettünk volna átfogó képet adni rólunk-nekünk, hogy az emlékezés, a múltba réve- dés mellett követendő utat is mutassunk a jövő nemzedékének. Ez a bemutató sokkal inkább személyes vallomásnak tűnt, mint egy tárgyilagos könyvbemutatónak, hiszen olyan személyek írták a könyvet, akik hosszú évtizedekig kapcsolódtak munkájukkal intézményünkhöz. Nem csak a könyv lapjaiból árad a személyes szeretet, a gimnázium iránt érzett tisztelet és a tanári munka iránti alázat - ez a meghitt hangulat uralta a könyvbemutatót is. 5ZňzévE5 KULTURňU5 MÜLTJfi Bizony nemegyszer könnyek tolultak a szemekbe, mert a hallgatók között szép számban ültek volt gimnazisták, akik az előadókkal, a vetített ‘ képanyag segítségével emlékeztek a múltra, a tanárlegendákra, saját ifjúságukra. Kustyán Ilona nyugalmazott magyar-latin szakos tanárnő az ötvenes évektől induló iskolai színjátszás és az irodalmi színpadok éráját dolgozta fel - a Gáspár Tibor nevével fémjelzett majd harminc évet. A tanárnő hangsúlyozta, nem az volt a célja, hogy az adott korszakot adatoktól zsúfolva, pusztán tényszerűen mutassa be, sokkal inkább az embert, Gáspár tanár urat, kisugárzását, hatalmas munkabírását, a belőle áradó, másokat is „megfertőző” hitet, lelkesedést, az iskola, a kultúra, a magyarság és a művészetek iránti szeretetét, alázatát szerette volna megörökíteni írásában. Ennek az időszaknak volt a másik meghatározó rendező- és tanáregyénisége Dobai János. Őrá, munkásságára a könyvben is és a bemutatón is Oláh Imréné Domonkos Ilona, iskolánk nyugalmazott matematika-fizika szakos tanára emlékezett. Persze, aki ismeri Icuka nénit, tudhatja, hogy magával ragadó mesélőkedve és ismeretanyaga kifogyhatatlan, így aznap este is számos - hol megható, hol kacagtató - történetet hallhattunk tőle. A színjátszó hagyományokat 1993-ban Kiss Péntek József vitte tovább, sőt a diákszínjátszást újraértelmezve új utat nyitott meg csapata előtt. A Gimisz néven megalakult csoport munkáját a kezdetektől támogatta az akkori igazgató, Dr. Ipóth Barnabás, és a rendező minden segítséget megkapott a vmk igazgatónőjétől, Varga Annától. Ezt a húsz esztendőt dolgozta fel a könyv szerkesztője, Spátay Adriana, aki egyrészt a tizenöt évnyi, társrendezőként megélt közös évekből merített, másrészt a rendező, Kiss Péntek József személyes vallomásait, színjátszók visszaemlékezéseit vetette papírra. Az utolsó, a huszadik év eseményeit a Gimisz következő rendezője, Csengéi Mónika írta meg. Ez a fejezet aprólékosan kitér a Gimisz „oldalhajtásaira”, a húsz esztendő alatt létrejött Kis- és KözépsőGimisz munkájára is. Nem lenne teljes a kiadKiss Péntek József a diákszínjátszást újraértelmezve új utat nyitott meg a Gimisz csapata előtt. vány, ha a zenére és a zenével nevelésre nem tértünk volna ki a könyvben. Ezt a több száz éven átívelő örökséget dolgozta fel Stirber Lajos, iskolánk énekkarának karnagya. Alapos kulturális és énekkar-történeti képet kap tőle az olvasó, illetve a könyvbemutatón is sugárzott a tanár úr szavaiból az ifjúság zenével nevelése iránti elkötelezettsége. A feldolgozza az iskola diákújságainak történetét is. Az első részről a szerző, Dr. Egri- né dr. T. Szonja (Dr. Virágh Józsefné) beszélt, hiszen 1976-tól 1989-ig az ő felügyeletével jelent meg az iskolaújság Diáktükör címmel. Az 1991-ben Kaktusz néven újjáéledt, azóta „elvétve megjelenő” alcímű diáklap további történetét Spátay Adriana foglalta össze. A könyvben megszólal az egykori szerkesztő, Kocur László is, aki Kaktuszillat című frappáns írásában emlékezik vissza erre az időszakra. A komáromi magyar gimnázium százéves kulturális múltja című könyv tartalma mellett képanyagát tekintve is igazi csemege, az igényes tipográfiai munka, tördelés és nyomdai előkészítés Keszeg Zoltán munkája. A két és fél órás könyvbemutatón régi fotókat, Gimisz- előadásokból részleteket láthatott, hallhatott a közönség, s egy olyan meghitt, baráti, sőt családias légkörben vezette a szerkesztő, Spátay Adriana a beszélgetéseket, visszaemlékezéseket, mely légkör csak olyanok közt jön létre, akiket valami mély, valami fontos dolog köt össze: jelen esetben a komáromi magyar gimnázium múltja, jelene és jövője! (S. A.)
