Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-29 / 23. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 29. Külföld 5 A volt profi ökölvívó, Vitalij Klicsko (középen) ellenzéki vezér, az Ütés párt elnöke tegnap a parlamentben két vállra fektette a kormánypártot: a képviselők visszavonták a kijevi tüntetéseket újra kirobbantó provokatív törvényeket (TASR/AP-felvétel) Kijev. Tegnap visszavonta az ukrán parlament a ja­nuár 16-án elfogadott, az alapvető szabadságjogo­kat csorbító törvényeket, amelyek az Európa-párti tüntetések radikalizáló- dásához vezettek. Mikola Azarov miniszterelnök pedig lemondott posztjá­ról, amit Viktor Januko- vics elnök elfogadott. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap az ukrán parlament­ben a nyugati országok által élesen bírált jogszabályok hatá­lyon kívül helyezésére 361 képviselő - köztük Viktor Ja- nukovics elnök sok híve - sza­vazott igennel, 2 nemmel a 450 tagú parlamentben. A törvé­nyek visszavonásának hírét uj­jongva fogadta a kijevi Majda- non (Függetlenség tere) tünte­tő tömeg. Arszenyij Jacenyuk ellenzéki vezető felszólította Viktor Janukovics elnököt, hogy haladéktalanul írja alá a parlament által tegnap elfoga­dott törvényeket. Miközben a Brüsszel/Moszkva. Az Eu­rópai Unió és Oroszország szakértői közösen megvizsgál­ják, milyen gazdasági követ­kezményekkel járnak az EU ke­leti partnerségi megállapodásai - közölte Hermán Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a teg­napi brüsszeli EU-orosz csúcsta­lálkozó után tartott sajtótájé­koztatón. A megbeszélésen Van Rompuy mellett Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, orosz részről pedig Vlagyimir Putyin elnök oldalán Szergej Lavrov külügyminiszter vett részt. Ukrajnáról szólva Van Rompuy azt mondta a leg­Törökország és az EU Népszavazás francia földön Ankara. Franciaországban népszavazást tartanak majd ar­ról, hogy csatlakozhat-e Török­ország az Európai Unióhoz - közölte Francois Hollandé fran­cia elnök törökországi látogatá­sán. Abdullah Gül török államfő ugyanakkor kijelentette: azt várja Franciaországtól, nem gördít politikai akadályokat a törökök EU-csatlakozása elé. Hollandé elődje, Nicolas Sar- kozy ellenezte Törökország tag- jelölti státusát, s az esetleges tö­rök csatlakozás kérdése régóta nagy vitákat kelt Franciaor­szágban. A török belépést min­den államnak jóvá kell hagynia. Brüsszel 2013 októberében úgy döntött, hogy újraindítja a mintegy 3 éve megfeneklett tárgyalásokatAnkarával. (MTI) Janukovics mögött álló Régiók Pártjának képviselői azt állítot­ták, hogy Ukrajna érdekében cselekedtek, kompromisszu­mot keresve, ellenzéki vezetők hangsúlyozták, hogy a tiltako­zó mozgalom további enged­ményekért fog küzdeni. Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt ve­zetője kijelentette: ez csak egy lépés volt a győzelem felé, még nem értek ei mindent. Az el­lenzék a következő lépésben amnesztiát fog követelni a rendőrség által letartóztatott aktivistáknak - tette hozzá. A Haza (Batykivscsina) párt, a bebörtönzött Julija Timosenko volt miniszterelnök pártja tör­vényjavaslatot nyújtott be, amely mentesítené a felelős­ségre vonás és büntetés alól a tömeges tiltakozó akciók részt­vevőit. A Régiók Pártjának egyik képviselője közölte, hogy a parlament megvitatja az am­nesztia kérdését. A letartózta­tott tüntetők szabadon enge­déséről rendelkező törvény életbe lépését azonban ahhoz a feltételhez kötik, hogy az el­lenzéki aktivisták vonuljanak ki az általuk elfoglalt középüle­tekből. fontosabbnak, hogy meggátol­ják az erőszak továbbterjedését, és demokratikus úton stabilizál­ják a helyzetet. Putyin cáfolta, hogy a csúcs napirendjét az uk­rajnai fejlemények átírták vol­na: szerinte Ukrajna kérdését úgy tekintették át, mint az EU keleti partnerségi programjá­ban érintett országok egyiké­nek ügyét. Oroszország akkor sem vizsgálja felül az Ukrajná­val kötött hitelmegállapodást és az energia árában adott ked­vezményt, ha a mostani ellen­zék kerülne hatalomra - jelen­tette ki Vlagyimir Putyin. Kedvezőtlennek ítélte meg Mikola Azarov ukrán kormány­fő távozását az orosz törvény­A kijevi parlament tegnap kezdett rendkívüli ülést a vál­ságból kivezető lépések megvi­tatására. Ezt megelőzően Miko­la Azarov miniszterelnök fel­ajánlotta lemondását. Azzal in­dokolta leköszönési szándékát, hogy az ország gazdasági hely­zetét fenyegetik a két hónapja tartó zavargások. Úgy fogalma­zott, hogy lemondásával a poli­tikai kompromisszum és a vál­ság békés rendezésének további feltételeit szeretné megterem­teni. „Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzé­se. Ez minden személyes ambí­ciónál is fontosabb” - írta Azarov, aki 2010 óta áll az uk­rán kormány élén. Azarov le­mondását máris elfogadta Ja­nukovics elnök. Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. A miniszter- elnök lemondása után a kor­mány ügyvezetőként tevékeny­kedik, és két hónap áll rendel­kezésre az új kormány megala­kítására - az államfő megbízá­sából Szerhij Arbuzov eddigi el­ső miniszterelnök-helyettes ve­zeti majd az ügyvezető kabine­tet. Bár az oroszországi szü­hozás felsőházának több befo­lyásos politikusa, akik Moszk­vában elsőként reagáltak a szomszédos országban történt eseményekre. Az ukrán minisz­terelnök önkéntes lemondása, „egy ilyen szakember elveszté­se mínusz Ukrajna számára” - vélekedett Andrej Klimov, a Szövetségi Tanács külügyi bi­zottságának alelnöke. Mihail Margelov, az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke kifejtette, hogy szerinte önmagában a kormány me­nesztésével és a tüntetéseket korlátozó, drákói szigorú tör­vények visszavonásával nem sikerül megszilárdítani a hely­zetet Ukrajnában. letésű, 67 éves Azarov a kor­mányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemon­dása nem elégíti ki a demonstrá- lókat, akik ragaszkodnak Janu­kovics elnök távozásához és új választások kiírásához. Azarov lépését megelőzően Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt vezetője bejelentette, hogy nem fogadja el a felkínált kor­Washington. Noha a hírek szerint a „cselekvés évére” ké­szül, elemzők nem várják gran­diózus tervek bejelentését Ba­rack Obama elnöktől, aki a kongresszus két házának együt­tes ülésén tegnap este (közép­európai idő szerint ma hajnal­ban) mondta el az unió helyze­téről szóló hagyományos be­szédét. Ebben bejelenti, hogy gyakrabban él majd a rendelet­kibocsátás eszközével, és nagy hangsúlyt kíván fektetni a jöve­delemkülönbségek csökkenté­sére. A második ciklusukat töltő elnökök éves programbeszédei iránt az amerikai polgárok ha­gyományosan csökkenő érdek­lődést mutatnak. Ezt a tenden­ciát Obama esetében az is indo­kolja, hogy korlátozott a kong­resszusi mozgástere: a szenátus a demokraták, a képviselőház Damaszkusz. Elhagyta Szí­riát a második szállítmány azokból a mérgező vegyszerek­ből, amelyekből vegyi fegyve­rek gyárthatók. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a Vegyifegyver-tilalmi Szerve­zetnek (OPCW) a közös bizott­sága közölte, hogy a szállít­mányt ellenőrizték, mielőtt a dán és norvég hajókra rakták volna. A fuvart hadihajók bizto­sítják, ezek flottája kínai, dán, norvég és orosz nemzetiségű. Az első ilyen szállítmány három hete hagyta el az arab országot egy dán hajón, amely nemzet­mányfői posztot Viktor Januko­vics ukrán elnöktől. Catherine Ashton, az Euró­pai Unió kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője a vártnál ko­rábban, már tegnap ellátoga­tott Kijevbe. Ashton szerint egy esetleges rendkívüli állapot az események pusztító spirálját indítaná el Ükrajnában, amely senkinek nem használ. pedig a republikánusok kezén van, és a The New York Times hétfői előrejelzése szerint az' erőviszonyok várhatóan a no­vemberi félidős választások után sem változnak meg jelen­tősen. Az elnök a költségvetés­sel kapcsolatos, nehezen tető alá hozott kétpárti megállapo­dásokra hivatkozva további kompromisszumokat akar töb­bek között az agrár- és iparpoli­tika, valamint a munkanélküli segélyek és a szabványreform kérdésében. Az elnök a várako­zások szerint nagy hangsúlyt helyez majd a tervezett beván­dorlási reformra és a szövetségi minimálbér jelentős - csaknem 40%-os - emelésére. Obama a Gallup szerint az amerikaiak 41%-ának támogatását tudhat­ja maga mögött új programjá­nak meghirdetésekor. Ez 10 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. közi vizeken várakozik biztos távolságra a Szíriái partoktól, további rakományra várva. A legveszedelmesebbnek tartott vegyszerek a tervek szerint az idei év végére elkerülnek Szíri­ából, de nem biztos, hogy a ha­táridő tartható, egyebek közt az időjárás kiszámíthatatlansága, biztonsági problémák és egye­bek okán. Ugyancsak hétfőn el­indult a Földközi-tenger felé az a különleges felszerelésű ame­rikai hajó, amelyen majd meg­semmisítik a veszélyes szíriai vegyi anyagokat. A hajó fedél­zetén ilyen feladatra való, fej­lett technológiájú berendezé­sek vannak. HEH3EEHI Újra vérfürdő Nigériában Lagos. Feltehetően szélsőséges iszlamisták két támadásban megöltek legalább 75 embert és po­rig romboltak több száz la­kóházat Nigériában. Az egyik támadás vasárnap egy Kawuri nevű falu ellen irányult Borno államban. A félszáz merénylő robba­nószerkezeteket is beve­tett. A támadásban 52 fő életét vesztette, 16 megse­besült, és az összes, mint­egy 300 ház megsemmi­sült. A hatóság a Boko Ha­ram nevű iszlamista szer­vezetet gyanítja a mészár­lás elkövetőjeként. A tá­madók hátrahagytak rob­banószerkezeteket, ame­lyek közül kettő később lé­pett működésbe, és kis hí­ján végzett a halottakat összegyűjtőkkel. (MTI) Merénylet egy tábornok ellen Kairó. Ismeretlen tette­sek a nyílt utcán lelőtték az egyiptomi belügyminisz­térium egy magas rangú tisztségviselőjét Kairóban. A merénylők ketten voltak, és egy motorkerékpárról lőttek Mohamed Szaíd rendőrtábornokra, aki a belügyminiszter tanács­adója és a minisztérium műszaki osztályának igaz­gatója volt. A merénylet újabb megnyilvánulása annak a viszálynak, amely a múlt év július 3-án elnöki tisztségéből elmozdított, iszlamista Mohamed Mur- szit támogató csoportok és a biztonsági erők között dúl. Azóta szinte folyama­tosan növekszik a bizton­sági erők tagjai ellen elkö­vetett terrortámadások száma. A merényletek egy időben történtek Moha­med Murszi egyik perének kezdetével. (MTI) Ratko Mladics cirkuszolt Hága. „Sátáni bíró­ságnak” nevezte a volt Ju­goszlávia ügyeiben eljáró hágai Nemzetközi Tör­vényszéket Ratko Mladics, a boszniai szerbek egykori katonai parancsnoka, akit egykori főnöke, Radovan Karadzsics perében a vé­delem tanújaként idéztek be. „Ez egy sátáni bíróság, nem ismerem el ezt a gyű­löletbíróságot” - mondta a nyilvános tárgyaláson, de végül esküt tett, miután figyelmeztették, hogy a bíróság megsértése miatt eljárás indulhat ellene. Karadzsic volt boszniai szerb elnök és Mladics egykori boszniai szerb hadseregparancsnok a két fő vádlott az 1992-95-ös boszniai háború alatt el­követett háborús bűnök ügyében. (MTI) Raul Castro, Kuba elnöke (középen) Havannában fogadta Bán Ki Mun ENSZ-főtitkárt, aki a 33 latin-amerikai és karibi ország csúcstalálkozójára érkezett. Az értekezleten minden amerikai állam jelen van, az USA és Kanada kivételével. A találkozón olyan témá­kat vitatnak meg, mint a haszonnövények - köztük az inkák szent ételének számító qiunoa - termesztésének támogatását. (TASR/AP) Brüsszel és Moszkva áttekinti a keleti megállapodások következményeit Orosz bánat az ukrán helyzet miatt MTl-HÍREK Barack Obama éves beszéde az unió helyzetéről Törvény helyett rendelet MTI-HÍR Folyamatosan szállítják Szíria vegyi fegyvereit Kezdődik a megsemmisítés MTI-HÍR Visszavonta a kijevi parlament a tüntetéseket korlátozó drákói törvényeket - az ellenzék az államfő távozását is követeli Lemondott Mikola Azarov kormányfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents