Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-24 / 19. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 24. Vélemény És háttér 7 Az állampolgársági törvény a magyarok ellen született, de túl nagy a szlovák „áldozatok" száma Indokolatlan halogatás Három év után sincs alkotmánybírósági döntés, az ember azt gondolná, nem is akar a taláros testület kényelmetlen dolgokkal foglalkozni. LOVÁSZ ATTILA Forró krumpli ám az állampolgársági törvény. Persze lehetne jó döntést hozni, de akkor be kellene vallani, hogy hónapokig, évekig folyt itt a hazudo- zás. Azt mondja a külügyminiszter, a magyarkártya a múlté, és nincs egy ember, aki megkérdezze, akkor az állampolgársági törvény is a múlté? Mert ha valami „magyarkártya”, ez a törvény egyértelműen az. Hogy a 701 érintett exállampolgárból csak félszáz magyar? Attól még a törvény a magyar kettős állampolgárok miatt született, s csak az ostobaság bizonyítéka, hogy 650 szlovákot érintett eddig. Clausevitz, a modem harci star- tégiaelméletek atyja azt mondaná, magasabb az áldozatok száma, mint a hozadék. Mint minden ostoba törvénynél. Azt mondja a szlovák alaptörvény, hogy senki sem fosztható meg állampolgárságától. A szabályozás alkotmányos többséggel akár megváltoztatható is lenne, de pech, mégsem az. Az embeijogi egyezmény megfogalmazása ez, ratifikáltuk, tehát mindegy, benne van-e az alkotmányban. Érvényes. A taláros testület maximum azon filozofálhat, hogy ha valaki tudta, hogy másik állampolgárság felvétele a szlovák elvesztésével jár, akkor tulajdonképpen önként mondott le állampolgárságról. Nyakam rá, lesz efféle utalás. Igen ám, de akkor marad a doktrína: ez az állam ellenségnek tart mindenkit, akinek nem csak szlovák állampolgársága van. S ez rosszabb üzenet, mint egy félresikerült ellentörvény, úgy ám. Az elvi alapok fontosabbak, mint egy jogszabályi megfogalmazás, mert a szöveget meg lehet változtatni. Az ellenségesdi érthető lenne olyan országok polgáraival szemben, amelyekkel szövetségeseink hadban állnak. De a 701 érintett személy majd' mindegyikének második állampolgársága olyan államhoz köthető, amelyik katonai (NATO), politikai (EU). Ellenséges magatartást tanúsítani szövetségessel szemben, hát ahhoz illenék legalább nagyhatalomnak lenni, de annak részéről sem okos. No most, azt írta Lucia Žit- ňanská exminiszter és jogász a Čentéš-úgy kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság nem változtathatja meg az alkotmányos rendszert, de a főügyész esetében mégis megtette - az exminiszter az elnökjelölteket is figyelmeztette, ne nyilatkozgassanak arról, kit neveznek kiéskitnem.Az Alkotmánybíróság egyszer már döntött így, s vagy bevallja, hogy felülírta 90 mandátum nélkül az alkotmányt, vagy a 150 honatya belenyugszik ebbe, s akkor máskor is dönthet így. Állampolgár- sági ügyben indokolatlan hát a totojázás: legyenek a tisztelt bírák tökös legények, és mondják ki! Vagy azt, hogy vissza mindent (nem kérvényre, nem az érintettek okozták ezt!), vagy azt, hogy kóser a törvény, de akkor meg kell szoknunk, hogy Kassán alkotmányozás folyik. Ha majd jön egy lehetőség a szerint (is) választani, hogy mi legyen a taláros testülettel, tudnunk kell, képesek-e a legbefolyásosabb bírói szerv tagjai észrevenni, hogy nem lehet emberi jogokkal labdázni és demokratának maradni, mint ahogyan nem lehet házaséletet élni és szűznekmaradni. A14+ korosztály e tudás birtokában van, nem olyan nagy elvárás képzett jogászoktól sem. Ha igen, akkor nagy veszélyben van az ország. >- Nagyapa, igaz, hogy a te gyerekkorodban még lehetett télen szánkózni? (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Magyar vagy szlovák? LAMPL ZSUZSANNA Sok kisgyerek M W érkezik a naM hez. Bárőkezt még nem tudatosítják, s a döntést sem ők, hanem (többnyire) a szülők hozzák, (többnyire) közösen, ettől még tény marad, hogy az iskolaválasztás kulcsfontosságú tényező a gyermek, a család és a tágabb közösség, esetünkben a szlovákiai magya- rokjelene és jövője szempontjából. Nagy szavak, de ez az igazság. Az alapiskola-választás ugyanis a magyar identitás megőrzését, illetve a nemzetváltást beindító mechanizmusok egyike. Rengeteg adat bizonyítja ezt. A szülők is érzik, tudják, hogyígy van: amagyar iskolát pontosan azért választják, mert magyar, a szlovákot pedig azért, mert szlovák. A magyar iskolától azt várják, hogy erősítse mega gyerek magyar identitását, a szlovák iskolától pedig azt, hogy tanítsa meg szlovákul. Tehát a gyereküket magyar iskolába íratok prioritása az anyanyelvi oktatás (egyenlő nemzeti folytonosság) , a gyereküket szlovák iskolába iratoké a szlovák nyelv elsajátítása (egyenlő érvényesülés) - miközben többen elismerik az anyanyelvi tanulás könnyebbségét, s azt is sejtik, a szlovák iskolának nem célja a magyar identitás erősítése. Egész egyszerűen fogalmazva: a magyar iskolát választóknak fontos, hogy a gyerekük is magyar maradjon (s az is, hogy érvényesüljön), a szlovák iskolát választó magyaroknak ez különböző oknál fogva kevésbé fontos (ezért nem hat rájuk a magyarság megmaradásának érve). Egyesek számára ez felháborító gondolat, kaptam is érte többször. Pedig magyarnak lenni tényleg nem minden magyarnak elegendő ok ahhoz, hogy a gyerekét is magyarnak akarja tudni. Vannak szülők, akik ezt nyíltan vállalják, mások a környezetük számára különböző ideológiákat gyártanak. Például: a magyar iskolában nem tanultak meg szlovákul, s azt akarják, hogy a gyerekük megtanuljon. Hogy érvényesüljön. Vince osztálytársam is pontosan ezt mondta (pedig én aztán nem vontam felelősségre, semmi jogom hozzá). De arról megfeledkezett, hogy végigbukdácsolta az egész alapiskolát, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem lett belőle mondjuk tudós professzor vagy gyárigazgató. Ami nem mondható el némely társairól, akik ugye, ugyanazon magyar alapiskola ugyanazon osztályába jártak, ráadásul még magyar gimnáziumba is. Érvényesülés? Kocur kollégának üzenem: nehéz ezt kutatni. Nem pénzkérdés. Inkább arról van szó, hogy az érvényesülést nagyon sok tényező befolyásolj a - Szlovákiában a szlovák nyelvtudás is, de ez külön téma -, és ezeket utólag nehéz szétválasztani. A reprezentatív felnőtt lakossági felmérésekből viszont az derül ki, hogy a magyar alapiskola önmagában véve nem ítél nagyobb sikertelenségre, rosz- szabb érvényesülésre, mint a szlovák alapiskola. De vannak már angol iskolák is. Erről majd máskor. KOMMENTÁR Kettős mérce MOLNÁR IVÁN Az egyre aggasztóbb ukrajnai eseményeknek rengeteg tanulsága van. Az egyik legérdekesebb az Európai Bizottság reagálása az elmúlt napok összecsapásaira. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ukrán rendőrök durva fellépése miatt szankciókat léptetne életbe Ukrajnával szemben, és szerinte azt is mérlegelni kell, hogy a történések milyen hatással lehetnek az EU és Ukrajna viszonyára. Az uniós csúcsfejek újra bebizonyították, hogy ha érdekeik úgy kívánják, az ördöggel is szövetkeznek. A jelenlegi korrupt ukrán vezetést lehet, kell is kritizálni, hiszen rengeteg hibát követett el. Ami azonban biztos, hogy a kijevi barikádokon jelenleg is a rendőrökkel harcoló „szabadságharcosok” nem az ukrán lakosság többségét képviselik. Nagy részük olyan szélsőséges, neofasiszta ukrán tömörülések tagja, amelyek ha hatalomra kerülnének, keményen elbánnának az összes kisebbséggel, így a kárpátaljai magyarsággal is. Ez azonban az uniós csúcsfejeket nem izgatja, egyedüli céljuk az 50 milliós ukrán piac megkaparintása. Ha érdekeik úgy kívánják, hevesen tiltakoznak a durva rendőri beavatkozások ellen, ellenkező esetben azonban ugyanúgy képesekkiállni mellette. Többségünkmégjól emlékszika 2006-os magyarországi eseményekre, amikor a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali kormány a szakadék szélére sodorta az országot. A teljesen jogos népharag miatt kitört tüntetéssorozatban a rendőrség akkor gumibotot, könnygázt, vízágyút, gumilövedékeket, vízágyúkból kilőtt festéket, viperát vetett be, és éles lőfegyverrel adott le figyelmeztető lövéseket. Az egyik tüntető szemét közvetlen közelről egy vadászpuskás rendőr lőtte ki, a segítségére siető mentőket könnygázgránáttalálat érte. A súlyos sebesültek tucatj ait maga után hagyó durva rendőrségi fellépést az Amnesty International jogvédő szervezet is élesen elítélte. Hogyan reagált akkoriban minderre Barroso? Az Európai Bizottság elnöke köszönetét mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy az október 23-ai emlékünnepségen ő is beszédet mondhatott a magyar parlamentben, miközben az utcán rendőrök embereket vertek. Barroso a véres események napján arról beszélt, hogy „Magyarország otthonra talált a szabadság és szolidaritás térségében: az Európai Unióban”. „Ha közösen cselekszünk, meg tudjuk mutatni a világnak, hogy igenis lehetséges egy jobb jövő felépítése... Európának szüksége van Magyarországra” - hízelgett Barroso Gyur- csánynak. Nos, talán erről sem szabadna megfeledkeznünk, ha az Európai Bizottság elnöke legközelebb az emberi jogokról és európai értékekről próbál meg kioktatni bennünket. FIGYELŐ Sötét sas és szenvedő angyal Több német lap írt a Budapesti Szabadság térre tervezett emlékműről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a német megszállás emlékműve körüli vita arról szól, milyen felelősséget viselt a magyar állam a megszállás után elkövetett bűncselekményekért, és visel-e történelmi felelősséget a mai magyar állam. Az emlékmű „ártatlan angyalként” mutatná be Magyarországot, de „ezen a képen mély repedések vannak”. A Die Welt szerint Magyarország kizárólag Hitler áldozatának akarja látni magát, az emlékmű az áldozatszerepére emlékeztet majd. Az alkotás jelképisége a Fidesz történelemértelmezését követi, amellyel „Magyarország elutasítja, hogy felelős volt a holokausztért”. A kormányzat képviselői a bírálatokra azzal válaszolnak, hogy az alkotás valamennyi áldozatnak emléket állít. Ugyanakkor az emlékmű „nyilvánvalóan nem vesz tudomást az összes tettesről”. (MTI) Szobrot kap a merénylő Szobrot kap Belgrádban Gavrilo Princíp, a Ferenc Fer- dinánd elleni merénylet elkövetője; a Habsburg trónörökös meggyilkolása után robbant ki az I. világháború. A Ve- csernje Novoszti szerb lap szerint a szoborállítást a szerb kormány kezdeményezte, és a 100. évfordulóra, júniusban avatj ák fel. Gavrilo Principnek még nincs szobra Szerbiában, a cikk szerint itt a jó alkalom pótolni a mulasztást. Mile Bje- lajac történész szerint a várnál található hírességek sétánya megfelelő hely, mert Gavrilo Princíp szabadságharcos volt. „Egy ilyen emlékmű nem dacol Európával, amelynek meg kell értenie a lépés motivációját” - mondta. Gavrilo Princíp nevét utca és intézmények viselik a szerb fővárosban. A belgrádi szoborállítással egy időben Szarajevóban, a merénylet helyszínén is emelnek egy ugyanilyen szobrot. Bosznia-Hercegovina vezetői u- gyanakkor azt fontolgatják, hogy Ferenc Ferdinándnak is állítanak emlékművet. (MTI)
